A 40-50 Ă©v közötti Ă©letkor jelentĆs vĂĄltozĂĄs a nĆk Ă©letĂ©ben. Ez az az idĆszak, amikor a petefĂ©szek mƱködĂ©se â Ă©s ezzel a nĆi szervezet â ĂĄtalakul. A magyar nyelvben inkĂĄbb a klimax szĂł honosodott meg, amely azonban szorosan összekapcsolĂłdik a menstruĂĄciĂł elmaradĂĄsĂĄval gyakran â de korĂĄntsem mindig Ă©s egyĂĄltalĂĄn nem kötelezĆen â egyĂŒtt jĂĄrĂł panaszokkal. EzĂ©rt helyesebb a vĂĄltozĂĄs korĂĄrĂłl beszĂ©lni.
Vannak nĆk, akik egĂ©szen könnyedĂ©n, panasz- Ă©s tĂŒnetmentesen Ă©lik meg ezt az idĆszakot. ValĂłszĂnƱleg Ćk azok, akik teljes mĂ©rtĂ©kben elfogadjĂĄk önmagukat, s szembe tudnak nĂ©zni a mĂșlĂł idĆvel, Ă©s kĂ©pesek ĂĄtkĂŒzdeni magukat a klimaxot Ă©vszĂĄzadok Ăłta kĂsĂ©rĆ negatĂv hozzĂĄĂĄllĂĄson. MĂĄsoknak â a többsĂ©gnek â azonban sok problĂ©mĂĄt okoz. Ćk nap mint nap felteszik maguknak a kĂ©rdĂ©st: vajon elĂ©g vonzĂłak-e mĂ©g, nĆkĂ©nt tekintenek-e rĂĄjuk a fĂ©rfiak.
A havi vĂ©rzĂ©s elmaradĂĄsa kĂ©tsĂ©gbeejtĆen figyelmeztet a mĂșlĂł idĆre, arra, hogy fiatalsĂĄgunk vĂ©gĂ©rvĂ©nyesen elmĂșlt. A kivörösödĂ©ssel, izzadĂĄssal jĂĄrĂł hĆhullĂĄmok nemcsak kellemetlenek, a kĂŒlvilĂĄg szĂĄmĂĄra lĂĄthatĂłvĂĄ is teszik a vĂĄltozĂĄs korĂĄt, azt, amit mĂ©g magunk elĆtt is titkolni szeretnĂ©nk.
A problĂ©mĂĄk okozĂłja fĆkĂ©nt a petefĂ©szek hormontermelĂ©sĂ©nek csökkenĂ©se. A hormonĂĄlis vĂĄltozĂĄsok 45 Ă©s 55 Ă©ves kor között lĂ©pnek fel, ezt követĆen a hormonĂĄlis egyensĂșly Ășjra helyreĂĄll. Mai "Ă©letkormĂĄniĂĄs" gondolkodĂĄsunk szerint a menopauza nem termĂ©szetes folyamat, hanem hiĂĄnybetegsĂ©g. A közgondolkodĂĄs szinte belesulykolja a nĆkbe: megöregedtetek, a termĂ©kenysĂ©g elvesztĂ©sĂ©vel, gyermekeik felnevelĂ©sĂ©vel egyĂŒtt nĆiessĂ©gĂŒk, nĆi szerepĂŒk is elmĂșlt, eljĂĄrt felettĂŒk az idĆ, csökkent Ă©rtĂ©kƱvĂ©, hasznavehetetlennĂ© vĂĄltak. Ezzel egyĂŒtt a nĆk szinte elvĂĄrjĂĄk a klimaxos panaszok Ă©s tĂŒnetek jelentkezĂ©sĂ©t.
Ărdemes fontolĂłra venni azt a tĂ©nyt, hogy mĂg az eurĂłpai, Ă©szak-amerikai kultĂșrĂĄkban a nĆk 80-90 szĂĄzalĂ©ka szenved a klimaxszal összefĂŒggĆ panaszoktĂłl, addig az azonos korĂș ĂĄzsiai Ă©s afrikai nĆknĂ©l ez az arĂĄny nem haladja meg a 15-20 szĂĄzalĂ©kot. Vajon genetikai okok magyarĂĄzzĂĄk a kĂŒlönbsĂ©get? Nem valĂłszĂnƱ, hiszen az EgyesĂŒlt Ăllamokban Ă©lĆ ĂĄzsiai Ă©s afroamerikai nĆk panaszai nem kĂŒlönböznek fehĂ©r bĆrƱ tĂĄrsnĆiktĆl. Mindezt az magyarĂĄzza, hogy a hagyomĂĄnyos kultĂșrĂĄkban a nĆ rangja, tĂĄrsadalmi stĂĄtusa a kor elĆrehaladtĂĄval növekszik, mĂg a civilizĂĄlt orszĂĄgokban csökken. Az eurĂłpai, Ă©szak-amerikai kultĂșrĂĄkban a nĆk semmitĆl sem fĂ©lnek jobban, mint az öregedĂ©stĆl.
Fogadjuk el tehĂĄt a vĂĄltozĂĄst! GyĂĄszoljuk meg â ha erre van szĂŒksĂ©g â az elveszett ifjĂșsĂĄgot, de engedjĂŒnk utat a fejlĆdĂ©snek. Gondoljuk meg: mĂ©g 30-40 Ă©v ĂĄll elĆttĂŒnk! Csak rajtunk mĂșlik, hogy Ășgy Ă©ljĂŒk meg a vĂĄltozĂĄs korĂĄt, mint egy Ășj Ă©let kezdetĂ©t, Ă©letĂŒnk mĂĄsodik felĂ©nek kapujĂĄt.
Ăpp ezĂ©rt a korĂĄbbinĂĄl is fontosabb az egĂ©szsĂ©ges tĂĄplĂĄlkozĂĄs, a mozgĂĄs. Ma mĂĄr hozzĂĄfĂ©rhetĆk olyan termĂ©szetes hatĂłanyagokat tartalmazĂł kĂ©szĂtmĂ©nyek, amelyek enyhĂtik a panaszokat Ă©s megelĆzik a szövĆdmĂ©nyeket anĂ©lkĂŒl, hogy beavatkoznĂĄnak a szervezet hormonhĂĄztartĂĄsĂĄba. EgĂ©szsĂ©gĂŒnk megĆrzĂ©se, a csontritkulĂĄs megelĆzĂ©sĂ©nek Ă©rdekĂ©ben ĂŒgyelnĂŒnk kell a megfelelĆ kalcium- Ă©s D-vitamin-bevitelre.
A többszörösen telĂtetlen zsĂrsavak csökkentik a vĂ©r koleszterinszintjĂ©t, gĂĄtoljĂĄk az Ă©rfalak kĂĄrosodĂĄsĂĄt, s ezĂĄltal hatĂ©konyan vĂ©denek a szĂv-Ă©rrendszeri betegsĂ©gekkel szemben. A gamma-linolĂ©nsav fokozza a barna zsĂrszövet aktivitĂĄsĂĄt, s ezzel elejĂ©t veheti a klimaxszal összefĂŒggĆ lassĂș, de feltartĂłztathatatlan sĂșlygyarapodĂĄsnak, Ă©s â mivel a barna zsĂrszövet a hĆszabĂĄlyozĂĄsban is szerepet jĂĄtszik â jĂłtĂ©konyan befolyĂĄsolja a hĆhullĂĄmokat is.
forrĂĄs: archĂvum
(Patika TĂŒkör â 030701)