KözĂ©pĂșton – A vĂĄltozĂĄs kora mĂĄs szemszögbƑl

A 40-50 Ă©v közötti Ă©letkor jelentƑs vĂĄltozĂĄs a nƑk Ă©letĂ©ben. Ez az az idƑszak, amikor a petefĂ©szek mƱködĂ©se – Ă©s ezzel a nƑi szervezet – ĂĄtalakul. A magyar nyelvben inkĂĄbb a klimax szĂł honosodott meg, amely azonban szorosan összekapcsolĂłdik a menstruĂĄciĂł elmaradĂĄsĂĄval gyakran – de korĂĄntsem mindig Ă©s egyĂĄltalĂĄn nem kötelezƑen – egyĂŒtt jĂĄrĂł panaszokkal. EzĂ©rt helyesebb a vĂĄltozĂĄs korĂĄrĂłl beszĂ©lni.

Vannak nƑk, akik egĂ©szen könnyedĂ©n, panasz- Ă©s tĂŒnetmentesen Ă©lik meg ezt az idƑszakot. ValĂłszĂ­nƱleg Ƒk azok, akik teljes mĂ©rtĂ©kben elfogadjĂĄk önmagukat, s szembe tudnak nĂ©zni a mĂșlĂł idƑvel, Ă©s kĂ©pesek ĂĄtkĂŒzdeni magukat a klimaxot Ă©vszĂĄzadok Ăłta kĂ­sĂ©rƑ negatĂ­v hozzĂĄĂĄllĂĄson. MĂĄsoknak – a többsĂ©gnek – azonban sok problĂ©mĂĄt okoz. Ɛk nap mint nap felteszik maguknak a kĂ©rdĂ©st: vajon elĂ©g vonzĂłak-e mĂ©g, nƑkĂ©nt tekintenek-e rĂĄjuk a fĂ©rfiak.

A havi vĂ©rzĂ©s elmaradĂĄsa kĂ©tsĂ©gbeejtƑen figyelmeztet a mĂșlĂł idƑre, arra, hogy fiatalsĂĄgunk vĂ©gĂ©rvĂ©nyesen elmĂșlt. A kivörösödĂ©ssel, izzadĂĄssal jĂĄrĂł hƑhullĂĄmok nemcsak kellemetlenek, a kĂŒlvilĂĄg szĂĄmĂĄra lĂĄthatĂłvĂĄ is teszik a vĂĄltozĂĄs korĂĄt, azt, amit mĂ©g magunk elƑtt is titkolni szeretnĂ©nk.

A problĂ©mĂĄk okozĂłja fƑkĂ©nt a petefĂ©szek hormontermelĂ©sĂ©nek csökkenĂ©se. A hormonĂĄlis vĂĄltozĂĄsok 45 Ă©s 55 Ă©ves kor között lĂ©pnek fel, ezt követƑen a hormonĂĄlis egyensĂșly Ășjra helyreĂĄll. Mai "Ă©letkormĂĄniĂĄs" gondolkodĂĄsunk szerint a menopauza nem termĂ©szetes folyamat, hanem hiĂĄnybetegsĂ©g. A közgondolkodĂĄs szinte belesulykolja a nƑkbe: megöregedtetek, a termĂ©kenysĂ©g elvesztĂ©sĂ©vel, gyermekeik felnevelĂ©sĂ©vel egyĂŒtt nƑiessĂ©gĂŒk, nƑi szerepĂŒk is elmĂșlt, eljĂĄrt felettĂŒk az idƑ, csökkent Ă©rtĂ©kƱvĂ©, hasznavehetetlennĂ© vĂĄltak. Ezzel egyĂŒtt a nƑk szinte elvĂĄrjĂĄk a klimaxos panaszok Ă©s tĂŒnetek jelentkezĂ©sĂ©t.

Érdemes fontolĂłra venni azt a tĂ©nyt, hogy mĂ­g az eurĂłpai, Ă©szak-amerikai kultĂșrĂĄkban a nƑk 80-90 szĂĄzalĂ©ka szenved a klimaxszal összefĂŒggƑ panaszoktĂłl, addig az azonos korĂș ĂĄzsiai Ă©s afrikai nƑknĂ©l ez az arĂĄny nem haladja meg a 15-20 szĂĄzalĂ©kot. Vajon genetikai okok magyarĂĄzzĂĄk a kĂŒlönbsĂ©get? Nem valĂłszĂ­nƱ, hiszen az EgyesĂŒlt Államokban Ă©lƑ ĂĄzsiai Ă©s afroamerikai nƑk panaszai nem kĂŒlönböznek fehĂ©r bƑrƱ tĂĄrsnƑiktƑl. Mindezt az magyarĂĄzza, hogy a hagyomĂĄnyos kultĂșrĂĄkban a nƑ rangja, tĂĄrsadalmi stĂĄtusa a kor elƑrehaladtĂĄval növekszik, mĂ­g a civilizĂĄlt orszĂĄgokban csökken. Az eurĂłpai, Ă©szak-amerikai kultĂșrĂĄkban a nƑk semmitƑl sem fĂ©lnek jobban, mint az öregedĂ©stƑl.

Fogadjuk el tehĂĄt a vĂĄltozĂĄst! GyĂĄszoljuk meg – ha erre van szĂŒksĂ©g – az elveszett ifjĂșsĂĄgot, de engedjĂŒnk utat a fejlƑdĂ©snek. Gondoljuk meg: mĂ©g 30-40 Ă©v ĂĄll elƑttĂŒnk! Csak rajtunk mĂșlik, hogy Ășgy Ă©ljĂŒk meg a vĂĄltozĂĄs korĂĄt, mint egy Ășj Ă©let kezdetĂ©t, Ă©letĂŒnk mĂĄsodik felĂ©nek kapujĂĄt.

Épp ezĂ©rt a korĂĄbbinĂĄl is fontosabb az egĂ©szsĂ©ges tĂĄplĂĄlkozĂĄs, a mozgĂĄs. Ma mĂĄr hozzĂĄfĂ©rhetƑk olyan termĂ©szetes hatĂłanyagokat tartalmazĂł kĂ©szĂ­tmĂ©nyek, amelyek enyhĂ­tik a panaszokat Ă©s megelƑzik a szövƑdmĂ©nyeket anĂ©lkĂŒl, hogy beavatkoznĂĄnak a szervezet hormonhĂĄztartĂĄsĂĄba. EgĂ©szsĂ©gĂŒnk megƑrzĂ©se, a csontritkulĂĄs megelƑzĂ©sĂ©nek Ă©rdekĂ©ben ĂŒgyelnĂŒnk kell a megfelelƑ kalcium- Ă©s D-vitamin-bevitelre.

A többszörösen telĂ­tetlen zsĂ­rsavak csökkentik a vĂ©r koleszterinszintjĂ©t, gĂĄtoljĂĄk az Ă©rfalak kĂĄrosodĂĄsĂĄt, s ezĂĄltal hatĂ©konyan vĂ©denek a szĂ­v-Ă©rrendszeri betegsĂ©gekkel szemben. A gamma-linolĂ©nsav fokozza a barna zsĂ­rszövet aktivitĂĄsĂĄt, s ezzel elejĂ©t veheti a klimaxszal összefĂŒggƑ lassĂș, de feltartĂłztathatatlan sĂșlygyarapodĂĄsnak, Ă©s – mivel a barna zsĂ­rszövet a hƑszabĂĄlyozĂĄsban is szerepet jĂĄtszik – jĂłtĂ©konyan befolyĂĄsolja a hƑhullĂĄmokat is.

forrĂĄs: archĂ­vum
(Patika TĂŒkör – 030701)