A szĂ©lĂĽtĂ©s, a szĂv- Ă©s Ă©rrendszeri Ă©s a daganatos megbetegedĂ©sek után a harmadik leggyakoribb halálok: Ă©vente 18 ezren halnak meg valamilyen agyi katasztrĂłfában Magyarországon. MĂg az 50-es, 60-as Ă©vekben a hazai stroke-halálozás megegyezett az eurĂłpaival, addig ma Magyarország az áldozatok számát tekintve a vezetĹ‘ helyen áll.
A szĂ©lĂĽtĂ©st már az Ăłkori görögök is ismertĂ©k, HippokratĂ©sz volt az elsĹ‘, aki körĂĽlĂrta a betegsĂ©g tĂĽneteit, hatásait, következmĂ©nyeit. Ekkor mĂ©g nem rendelkeztek elegendĹ‘ ismerettel az emberi szervezet működĂ©sĂ©rĹ‘l, Ăgy nem tudtak logikus magyarázatot adni arra, hogy a betegsĂ©g miĂ©rt következhet be.
EgĂ©szen a XVI. századig Ăşgy tartották, hogy a szĂ©lĂĽtĂ©s gyĂłgyĂthatatlan, megelĹ‘zĂ©se pedig lehetetlen.
A szélütést angolul stroke-nak (csapásnak) nevezik, ez az elnevezés szintén ebből a korból származik. De valójában mi történik szélütéskor?
SzĂ©lĂĽtĂ©skor az agyi vĂ©rnyomás kĂłrosan csökken, Ăgy az agy egyes rĂ©szeinek vĂ©rellátása megszűnik (agyi infarktus), vagy vĂ©rzĂ©s (agyvĂ©rzĂ©s) lĂ©p fel.
Sokan, ha a stroke kifejezést hallják, elsősorban az agyvérzésre gondolnak, az esetek jelentős részében azonban (80 százalék) agyi infarktusról beszélhetünk, és csak kb. 20 százalék az agyvérzéses esetek száma.
Az agyi katasztrĂłfák következtĂ©ben az agy egyes rĂ©szei elhalnak, ezek kĂ©sĹ‘bb nem regenerálĂłdnak, ezĂ©rt van nagyon nagy szerepe a prevenciĂłnak. Az elsĹ‘ stroke-on átesett betegek esetĂ©ben másodlagos megelĹ‘zĂ©srĹ‘l beszĂ©lĂĽnk, ennek azĂ©rt van jelentĹ‘s funkciĂłja, mert az elsĹ‘ szĂ©lĂĽtĂ©s után tĂzszer nagyobb az esĂ©lye egy Ăşjabb agyi katasztrĂłfának.
A stroke nem az idősek betegsége, minden korosztályt érinthet, előfordulhat csecsemőknél, kisgyerekeknél, felnőtteknél, időseknél is. A stroke-os betegek kb. egyharmada azonban 65 év feletti.
Az agyi katasztrófák kialakulásában számos tényező játszik közre, ilyen pl. a magas vérnyomás betegség, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a dohányzás, a cukorbetegség, a már elszenvedett szélütés, a túlsúly.
A magas vĂ©rnyomás betegsĂ©g 3-4-szeresĂ©re emeli a stroke rizikĂłját. MegfelelĹ‘ kezelĂ©ssel, a vĂ©rnyomás beállĂtásával azonban a stroke-os esetek 70 százalĂ©ka megelĹ‘zhetĹ‘ lehetne.
Alkalomszerűen, mĂ©rtĂ©kkel fogyasztott alkohol nĂ©mileg csökkenti a stroke rizikĂłját, a mĂ©rtĂ©ktelen alkoholfogyasztás, a krĂłnikus alkoholizmus viszont nĂ©gyszeresĂ©re, mĂg a dohányzás, a cukorbetegsĂ©g, az elhĂzás kb. kĂ©tszeresĂ©re növeli a szĂ©lĂĽtĂ©s kockázatát.
SzĂ©lĂĽtĂ©s 25 százalĂ©kkal magasabb arányban fordul elĹ‘ a fĂ©rfiaknál, mint a nĹ‘knĂ©l. A nĹ‘k általában 4-5 Ă©vvel kĂ©sĹ‘bb szenvednek el valamilyen agyi katasztrĂłfát, mint a fĂ©rfiak, tehát a fĂ©rfiak átlagĂ©letkora 4-5 Ă©vvel alacsonyabb, mint a nĹ‘kĂ©. Az Ă©letkor elĹ‘rehaladtával megnĹ‘ a szĂ©lĂĽtĂ©s kockázatának valĂłszĂnűsĂ©ge. A fĂ©rfiaknál 40 Ă©ves kor, a nĹ‘knĂ©l 50 Ă©ves kor fölött kell jelentĹ‘s elĹ‘fordulással számolni.
A stroke-re fenyegetĹ‘ tĂĽnetek hĂvják fel a figyelmet. Ilyenek pl. a vĂ©gtaggyengesĂ©g, a fĂ©loldali jellegű bĂ©nulás, a látászavar, a látásvesztĂ©s, a kettĹ‘s látás, a látĂłtĂ©rkiesĂ©s, a beszĂ©dzavar, a beszĂ©dĂ©rtĂ©si zavarok, a szĂłformálási nehĂ©zsĂ©gek, az erĹ‘s szĂ©dĂĽlĂ©s, a fejfájás, az eszmĂ©letvesztĂ©s.
E tĂĽnetek lehetnek mĂşlĂł jellegűek is, ezek egy szĂ©lĂĽtĂ©s elsĹ‘ jelei. A tĂĽnetek egyĂĽtt Ă©s kĂĽlön-kĂĽlön is elĹ‘fordulhatnak. Az agyi katasztrĂłfa utáni elsĹ‘ Ăłrák jelentĹ‘sek a maradandĂł károsodások szempontjábĂłl, ezĂ©rt már a stroke gyanĂşja esetĂ©n is azonnal mentĹ‘t kell hĂvni.
A stroke leggyakrabban a délelőtti órákban fordul elő, kimagaslóan sok szélütést regisztrálnak reggel 8"10 óra között, jóval többet, mint az éjszakai órákban.
Az agyi katasztrĂłfát követĹ‘en minden harmadik beteg Ă©letĂ©t veszti, a betegek egy rĂ©szĂ©nĂ©l azonban az idegrendszer legtöbb működĂ©se visszatĂ©r, Ăgy a kĂłrházat elhagyva rendszeres gyĂłgytorna, testedzĂ©s segĂtsĂ©gĂ©vel Ăşjra kĂ©pessĂ© válhat arra, hogy ellássa önmagát. A teljes felgyĂłgyulás ritka, a szĂ©lĂĽtĂ©s maradandĂł károsodásokat okoz (beszĂ©dzavar, teljes vagy rĂ©szleges mozgáskĂ©ptelensĂ©g).
Ahhoz, hogy a beteg valĂłban felĂ©pĂĽljön Ă©s kĂ©pes legyen a kĂ©sĹ‘bbiekben ellátni magát, rendkĂvĂĽli akaraterĹ‘re, lelkierĹ‘re van szĂĽksĂ©ge. Rendszeres gyĂłgytorna segĂtsĂ©gĂ©vel a mozgások ĂşjbĂłli elĹ‘csalogatásával, a beszĂ©d gyakorlásával jelentĹ‘s javulás Ă©rhetĹ‘ el.
Mind a stroke-os betegnek, mind pedig családjának azonban tĂĽrelemre van szĂĽksĂ©ge, a javulás ugyanis nagyon lassĂş folyamat, de kitartĂł, rendszeres mozgással, Ă©s az orvosi utasĂtások betartásával van remĂ©ny a normális Ă©letminĹ‘sĂ©ghez közeli állapot elĂ©rĂ©sĂ©re.
Potondi Eszter
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 010109)