beszédzavar

[gac]

A stroke-ról másképpen I. rész - előfordulása, tünetei

A szélütés, a szív- és érrendszeri és a daganatos megbetegedések után a harmadik leggyakoribb halálok: évente 18 ezren halnak meg valamilyen agyi katasztrófában Magyarországon.

Míg az 50-es, 60-as években a hazai stroke-halálozás megegyezett az európaival, addig ma Magyarország az áldozatok számát tekintve a vezető helyen áll.

Az afázia

Az afázia a beszéd, az írás vagy a szavak megértésének, illetve létrehozásának károsodott képessége vagy megszűnése.

Az afáziás beteg az agyi károsodás következtében részben vagy teljesen elveszíti a beszédkézségét, azaz nem tudja a gondolatait szavakban vagy írásban kifejezni, illetve nem érti mások beszédét.

Testünk jobb oldalát a bal, a bal oldalát pedig a jobb agyfélteke vezérli.

A beszédmegértésben, a szavak leírásában, az írott szavak megértésében, a számolásban szerepet játszó területek a bal agyféltekében helyezkednek el.

Így a bal féltekében bekövetkező agyi katasztrófa az esetek jelentős részében beszédzavarhoz vezet.

IdegsejtA WHO (World Health Organizations) 1997-ben nyilvánította április 11-ét a Parkinson kórban szenvedők világnapjává. Azóta minden évben különböző eseményekkel emlékeznek ebben az idegrendszeri megbetegedésben érintettekről. A kór „névadója” James Parkinson, angol háziorvos, aki elsőként írta le a betegség tüneteit 1817-ben. Április 11-én, az ő születésnapjának tiszteletére tartják a World Parkinson’s Disease Day-t, vagyis a Parkinson Betegek Világnapját.

Az Alzheimer-kór az idős emberek betegsége. Abban, hogy egyre többet hallunk mostanában e betegségről, szerepe van a korszerű orvosi vizsgálati módszereknek, de az életkor meghosszabbodásának is. Éppen a modern diagnosztikai eljárásoknak köszönhetően, mára már eloszlott az a tévhit, hogy ez a kór az érelmeszesedésre vagy az ún. agylágyulásra származtatható vissza.

Biztosan már mindannyian találkoztak olyan szélütötte emberrel, aki lebénulva, tolókocsiba kényszerülve éli az életét, esetleg súlyos beszéd-, járás-, vagy más életműködéseket befolyásoló zavarai vannak.

A szélütés, az agyi érkatasztrófa - nemzetközileg elfogadott nevén: a stroke az agyi véráramlás zavara vagy agyvérzés miatt az agy szövetében létrejövő károsodás. Az érintett agyterület nagyságától és helyétől függően leggyakrabban valamelyik testfél zsibbadásához, illetve bénulásához, beszédzavarhoz, a járás, egyensúly, nyelés vagy látás zavarához vezethet, a beteg hangulata is rosszabbodhat.

Festett kavicsok

Egy XI. kerületi lakás első emeletén található az az alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke Csengery Adrienne. Az előszoba színes, festett kövekkel van tele, az ágyneműtartóból pedig már kiválogatott, megmosott, festésre váró kavicsok bújnak elő. A kavics az alapítvány emblémája is. Schmidtné Balás Eszter, az alapítvány életre hívója a maga gyűjtötte, gyönyörű kavicsainál is büszkébb az első festett kavicsra. Ezt egy kisfiú készítette a terápia során, a kőre rajzolt vicsorgó arc saját dadogását ábrázolja. Azóta sokan és sok helyről küldtek különleges formájú, festett és még díszítésre váró köveket.

" Miért éppen a kavics? -

Joachim Deckarm (fotó: Armin Kübelbeck; liszensz: CC-BY-SA-3.0 [http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0] – via Wikimedia Commons)

Egy német kézilabdázó, Joachim Deckarm 1979 március 30-án szenvedett tragikus balesetet Magyarországon, a Tatabányai Bányász ellen játszott KEK elődöntő mérkőzésen. Szerencsétlen szituációban fejelt össze Pánovics Lajossal, a következő pillanatban pedig – már eszméletlenül és tehetetlenül – fejjel a csarnok padlózatának csapódott.
Noha Pánovics is szédülve, vérző sérüléssel tápászkodott fel, a 25 éves, 194 cm magas német átlövő sokkal rosszabbul járt. Súlyos koponyatraumát szenvedett, kis híján meghalt. Kómába került, s bár beavatkozások egész sorát hajtották végre rajta, 131 napig lebegett eszméletlenül élet és halál között.
A több mint százszoros német válogatott, világbajnok sportember a hetvenes évek végének egyik legismertebb kézilabdázója volt. Karrierje nem egyszerűen kettétört, orvosai idővel egyre kevesebb reményt fűztek felébredéséhez. Deckarm azonban – több mint négy hónappal balesete után – egy napon magához tért, és ezzel elkezdődött élete legkeményebb és leghosszabb edzése... a mindennapokért.

Amit a pótlásokról tudni kell Az időskori foghiányokat a kivehető pótlások, tehát a fogsorok oldják meg. A foghiányok ismert következményei a rossz esztétikai látvány, a beszédzavar, és – ami a legrosszabb – a rágóképesség csökkenése. A foghiányok lehetnek részlegesek vagy teljesek. Pótlásuk történhet beragasztott híddal – ezek stabilitása tökéletes – vagy kivehető protézissel, illetve egyidejűleg mindkettővel. A fogpótlástervezésnél az orvos nem dönthet önállóan. Az orvosnak a pácienssel együtt kell kiválasztania a páciens számára legmegfelelőbb megoldást. Ha csak egy fog is megtartható, az óriási érték a csontnak és a pótlás stabilitásának is, ezért minden menthető fogat meg kell menteni.

Az évtizedek óta Parkinson-kórral küzdő Muhammad Ali Ronald Reagan társaságában.Áprilisban hónapban tartják a „Parkinson Tudatosság Hetét”, amellyel a Parkinson-kórra, illetve a betegségben szenvedő emberek helyzetére szeretnék felhívni a figyelmet a betegszervezetek. Céljuk, hogy minél szélesebb körben tájékoztassanak a Parkinson kórról, annak tüneteiről, továbbá, hogy miként lehet a kórban szenvedő betegeket segíteni.
A Parkinson-kór a leggyakoribb idegrendszeri megbetegedések egyike, világszerte 6,3 millió embert érint. Magyarországon mintegy 20-30.000-re becsülik a betegek számát, akiknek azonban csak 50-70%-a részesül kezelésben, mivel többségük nem is tud betegségéről.
A Parkinson-kór elsősorban mozgászavarral járó lassú lefolyású megbetegedés. Általában az 50 év felettieket veszélyezteti, de a közhiedelemmel ellentétben sajnos a fiatalok sincsenek biztonságban. A betegség kialakulásának okai egyelőre ismeretlenek, ezért prevenciós lépések sem ismertek ahhoz, hogy elkerülhető legyen a kór.

Levelek és válaszok

Tisztelt Szerkesztőség!

Édesanyámnál 76 éves korában Alzheimer-kórt állapítottak meg. Teljesen leépült, borzasztó volt végigkövetni a hanyatlását. Én 58 éves vagyok. Az utóbbi években azt tapasztalom magamon, hogy romlik a memóriám, feledékeny, szórakozott lettem. Ez azért is kínos, mivel vezető beosztásban dolgozom (fokozott elvárásoknak, nagy stressznek vagyok kitéve). Öröklődik-e ez a betegség? Mik az Alzheimer-kór tünetei, hogyan állapítható meg a diagnózis?

Kedves Levélírónk!

Amikor minden mozdulat célt téveszt...

Szakértő: Dr. Takács Annamária

, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinkájának főorvosa

Becsült adatok szerint Magyarországon mintegy 16-20 ezer Parkinson-kóros beteg él. Az USA-ban közel egymillió embert érint ez a kór, és évente 60 ezer az újonnan diagnosztizált betegek száma. Egyes előrejelzések a parkinsonos megbetegedések növekedését jósolják, a 2040-es évekre a jelenlegi betegszám csaknem négyszeresével számolnak.

Idén a Stroke Világnapja központi témája a megelőzés: a stroke kockázati tényezőinek többségére mi magunk is hatással lehetünk, így sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük ezt a betegséget, megkímélve a súlyos és maradandó következményektől magunkat és a környezetünket.

Stroke az esetek döntő többségében akkor alakul ki, amikor az agy egy részén elzáródik egy ér és megszűnik annak a területnek a vérellátása. A vérellátási zavar következtében kialakult oxigénhiány miatt az agy sejtjei károsodnak, és attól függően, hogy az agyi erek mely szakasza volt elzárva a vérellátástól, és mennyi időn belül érkezett meg a szakszerű segítség, különböző súlyosságú következményei lehetnek a stroke-nak. Az egészen enyhe, alig észlelhető tünetektől a mozgás- vagy beszédkészséget érintő súlyosabb károsodásig, széles skálán mozoghatnak a stroke tünetei és következményei, a legsúlyosabb esetben akár halállal is végződhet.

A Magyar Stroke Társaság 2011-ben is tovább kívánja folytatni a szélütés elleni küzdelmet. A Társaság idén februárban útjára indította társadalmi célú edukációs kampányát, amelynek fő célja – a tavalyi évhez hasonlóan –, hogy minél többen ismerjék meg a stroke tüneteit, ugyanakkor legyenek tisztában a 3 órás időablak jelentőségével.

A stroke nemcsak a nagymamák és nagypapák betegsége, hanem egyre inkább sújtja a fiatalokat is. A betegek száma évről-évre nő. Magyarországon évente 18 ezren halnak meg agyi érkatasztrófa következtében, a betegek 1/4 -e fiatalabb mint 60 éves, a férfiak átlag 5 esztendővel hamarabb kapják meg a stroke-ot, mint a nők. Ennek súlyos szociális következményei vannak, éppen ezért folytatni kell a lakosság felvilágosítását.

Az eddigi statisztikai adatok azt mutatják, hogy a 2008-ban először életre hívott kampány elérte célját, hiszen az emberek egyre bátrabban hívják a mentőket, ha a szélütésre utaló jeleket észlelik, ugyanakkor a vérrögoldások száma is fokozatos emelkedést mutat. A Magyar Stroke Társaság elnöke, Prof. Dr. Bereczki Dániel szerint a hangsúly a tájékoztatás folytonosságán van. Ennek megfelelően a Stroke kampány keretében évek óta töretlenül tart a lakosság edukációja.

Az agy vér-, oxigén- és tápanyagigénye óriási, energiatartalékai szinte nincsenek. Ha a vérellátási zavar néhány óránál hosszabb ideig tart, az agyszövet elpusztul. Ujjbegynyi izom- vagy májszövet pusztulása lényeges következményekkel nem jár, hasonló mennyiségű agyszövet elvesztése azonban beszédképtelenséget vagy valamelyik testfelünk bénulását okozhatja. A beteg elfelejt olvasni, számolni, máskor képtelen a szöveget megérteni. Hall, de nem ért, olvas, de a szóképek olyanok mintha ismeretlen nyelven íródtak volna. Sok beteg depresszióssá válik. Néha elfelejti, hogyan kell öltözni, késsel-villával enni, saját lakásában nem tud tájékozódni, képtelen a beszélgető partner arcmimikáját felismerni. Nem tudja eldönteni, a partner sír vagy nevet. A mimika által közvetített információ elvész.

Évente 18 ezer haláleset, 50 ezer új betegEgyre többen hívják a mentőket, amikor a szélütés tüneteit észlelik. A Magyar Stroke Társaság /MST/ égisze alatt elindított, két hónapig tartó TCR kampány elérte célját. Az emberek sokkal bátrabban nyúlnak a telefon után, sokkal hamarabb kérnek segítséget. Jól tudják, hogy minden perc számít, hiszen, ha három órán belül sikerül a betegnek eljutnia a legközelebbi Stroke központba, úgy sokkal nagyobb esélye van a túlélésre.
A Magyar Stroke Társaság április elsejétől országos kampányt indított, ezzel is felhívva a társadalom figyelmét a stroke veszélyére, az időablak jelentőségére.
Az időfaktor fontosságát jelképezte a kampány jelmondata is „Stroke – Ne késlekedj" -" Minden perc számít”. Mint a felmérések mutatják, még mindig nagyon sokan nincsenek tisztában a Stroke tüneteivel, szívesen várnak, gondolván, hogy másnapra kialusszák a rosszullétet, nem is számítva arra, hogy ezzel mekkora bajt okoznak nemcsak maguk, hanem a közvetlen környezetük és a társadalom számára is.

Stressz
Tartósan magas vérnyomás
Rohanó életmód
Obesitás vagyis elhízás
Keringési problémák
Egészségtelen ételek

Feliratkozás beszédzavar csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×