szédülés

[gac]

Ezt a kellemetlen, gyötrő állapotot szinte minden ember megtapasztalta már, hiszen a felnőtt lakosság körében ez az egyik leggyakoribb panasz. Az esetek nagy részében, csak „egyszerű" fejfájásról van szó, melyet például megfázás, közeledő időjárási front, túlzott alkoholfogyasztás vagy éppen megfeszített szellemi munka hív elő. Az így kialakult fejfájás fejfájáscsillapító hatására megnyugtatóan elmúlik, ám ha gyakran visszatérő, nehezen múló állapotról van szó, akkor már bizony tanácsos szakemberhez fordulni.

Ez az agyi vérellátás elégtelenségével kapcsolatos jelenség bármelyikünkkel előfordulhat. Az ájulás nem vezet feltétlenül eszméletvesztéshez, de a tapasztalat vagy szakismeret hiányából fakadó egyszerű beavatkozás – lefekvés/fektetés – elmaradása esetén az nagy valószínűséggel bekövetkezik.

Maga a kollapszus általános gyengeség, izomelernyedés, melyet – többnyire hirtelen vérnyomáscsökkenés okán – a bolygóideg (nervus vagus) magvának következményes vérellátási zavara, közelebbről az erre kialakuló paraszimpatikus ideg-ingerületi túlsúly okoz.

A nagyothallást a fül különböző részein megjelenő kóros folyamatok okozzák: fejlődési rendellenesség, sérülés, gyulladás, hegesedés, daganat vagy degeneratív folyamat. A hiba lehet a hallójáratban, a középfülben, a belső fülben vagy a központi idegrendszerben. A hallójárati betegségek közül a járatot elzáró folyamatok okoznak halláscsökkenést. A hallójárat elzáródását okozhatja: fejlődési rendellenesség, gyulladás vagy sérülés okozta hegesedés, jó- vagy rosszindulatú daganat. A fejlődési rendellenesség, a hegesedés és a jó indulatú daganat okozta elzáródást műtéttel lehet megszüntetni. A rosszindulatú daganatok komplex onkológiai kezelést igényelnek. A banális kórképek – például: hallójárati idegentest, fülzsírdugó, hallójárati gyulladásból adódó váladékgyülem – okozta átmeneti hallásromlást nem szoktuk nagyothallásnak nevezni.

A stroke-ról másképpen I. rész - előfordulása, tünetei

A szélütés, a szív- és érrendszeri és a daganatos megbetegedések után a harmadik leggyakoribb halálok: évente 18 ezren halnak meg valamilyen agyi katasztrófában Magyarországon.

Míg az 50-es, 60-as években a hazai stroke-halálozás megegyezett az európaival, addig ma Magyarország az áldozatok számát tekintve a vezető helyen áll.

Hasznos tudnivalók a koratavaszi növényekről

A zord téli időjárást, a havat és fagyokat követően előbb-utóbb beköszönt a tavasz, az örök megújulás. A langyosodó hőmérséklet, az olvadó hó és jég nedvessége kipattantja a rügyeket, megindul a hajtások fejlődése, a magvak csírázása. A természet tavaszi megújulása sokunkat kicsal a parkba, az erdőbe, s bizony a hosszú tél után jólesik a séta, a mozgás vagy egyszerűen csak öröm gyönyörködni a növényvilág legfrissebb képviselőiben. Ismerkedjünk meg a korai növények néhány olyan fajával, melyek már a zord napok vége felé, meglepően hamar fejlődésnek indulnak, valamennyiünk örömére.

Fejfájás, szédülés, hányinger

A szorongás számos formáját ismerjük saját tapasztalatainkból, de vannak esetek, amikor nem is gondolunk arra, hogy az életet megnehezítő testi, pszichés vagy viselkedéses tünet mögött a szorongás érzése rejlik.

Általános szorongásos tünetek

Ha ritkább a levegő

A hegymászókról szóló riportokat, ismeretterjesztő filmeket nézők gyakran hallhatják a kifejezést: hegyibetegség. E szót hallva az embernek félelmetes, esetleg misztikus elképzelései támadhatnak. Honnan, miért és mikor támadhat a csúcsokat ostromlókra ez az alattomos kórság. Tényleg alattomos? Tényleg kiszámíthatatlan? Mit tudunk a hegyibetegségről?

Elmondom hát mindenkinek...

Az ezerarcú betegség

Betegtörténetek. E rovatban személyes vallomásokat olvashatnak majd. Olyan vallomásokat, melyek nemcsak egy-egy betegség mibenlétét, hanem a vele küzdő ember mindennapjait, apró örömeit és nagy bánatait mutatják be.

Ha inog a föld a talpunk alatt, ha bizonytalan a járás vagy ha forog velünk a világ, ez mind-mind a szédülés biztos jele. Különböző képzelőerejű betegek külön-féleképpen fogalmazzák meg ezt a panaszt. Érezhetjük úgy, hogy elmozdulnak körülöttünk a tárgyak, vagy úgy, hogy mi magunk fordulunk el azoktól. Lehet, hogy képtelenek vagyunk megállni a lábunkon, s nem tudunk egyenesen menni.

A láthatatlan szennyezés

A környezetszennyezés a XXI. század egyik legnagyobb problémája. Hatóságok és civil szervezetek óvják a természetet és minket embereket civilizációnk káros hatásaitól. A talaj, a víz és a levegő kémiai vagy biológiai szennyezése már régóta napirenden van, de az egyik leggyakoribb városi irritációról, a zajszennyezésről keveset hallunk.

Kerüljük el, ha lehet. Ebben a D-vitamin is segíthet.A nem csigolyatörések 90%-a elesés következménye. Az elesés a funkcionális hanyatlással függ össze. Ez az idős emberek esendővé válását jelzi, rokkantsághoz, az önellátás képességének elvesztéséhez vezethet.

A dehidratált állapot fejfájáshoz, szédüléshez, levertséghez és sok más kellemetlen tünethez vezethet. Lehetséges azonban, hogy a szellemi folyamatokra is hatással van.

A tudományos vizsgálódások mindeddig arra fókuszáltak, miként is befolyásolja a test hidratáltsági foka a fiatalok teljesítményét. Leginkább pedig az izzadás és folyadékpótlás hatását mérték a sporteredményekre.

A gyógyító páfrányfenyő

Tegyünk egy képzeletbeli utazást a múltba. 270 millió évvel ezelőtt – ezt az időszakot a szakemberek perm korszaknak nevezik –, dinoszauruszok népesítették be a Földet. Ekkoriban a páfrányfenyő ősi fajai alkották a gazdag növényvilág egyik jellegzetes csoportját. A megkövesedett növényi maradványok – a fosszíliák – tanúbizonysága szerint 140 millió évvel ezelőtt, a krétakorban Ázsia, Európa és Amerika területén több fajuk élt, a harmadkorra azonban már csak egy faj maradt, aminek valószínű oka éppen a fa magvait terjesztő nagytermetű állatok kihalása volt.

A meleg hatása a szervezetre

A szervezetben zajló anyagcsere-folyamatokat enzimeknek nevezett fehérjemolekulák végzik. Ezek csak meghatározott, optimális körülmények között működnek zavartalanul. Ilyen körülmény többek között a testhőmérséklet is. Állandó testhőmérsékletünket a szervezet hőszabályozó mechanizmusai biztosítják.

A számítógépes munkát számos tényező teheti kihívássá. Szemszárazság, irritáció – pislogás hiánya, alacsony páratartalom, klímaberendezés –, ülőalkalmatossági és egyéb ergonómiai hiányosságok, hogy csak a leggyakoribbakat említsük.

A kedvezőtlen körülmények talán a szemünket viselik meg leginkább, összefolynak a sorok és a betűk, a fejünk megfájdulhat, dekoncentráltakká válhatunk. Többnyire akkor, amikor a legjobban kellene haladnunk.

A pitvarfibrilláció a leggyakoribb krónikus szívritmuszavar. A teljes népesség mintegy 2 százalékát érinti és a 40 év feletti felnőttek egynegyedénél alakul ki valamikor az életük folyamán. A betegség nehezen felismerhető, mert sok pitvarfibrilláló betegnek egyáltalán nincsen panasza, különösen akkor, ha a szívfrekvenciája normális tartományban található.

Az akár életveszélyes állapotot, szélütést előidézni képes ritmuszavar felismerése után, a mai innovatív vérrögoldó terápiáknak köszönhetően a szélütés kialakulása hatékonyan és biztonságosan megelőzhető. Tudjon meg többet a betegségről és ismerje fel időben a tüneteket!

Homályosan

A rövidlátás gyakori és régóta jól ismert betegség, ám a köztudatban még mindig sok a félreértés, a bizonytalanság körülötte. A legelterjedtebb félreértés, hogy sokan azt hiszik, a rövidlátás kezelése egyszerűen elintézhető egy megfelelő szemüveg felíratásával és viselésével, s ezután nincs további tennivaló. Pedig a rövidlátó ember valóban "rövidlátó" módon viselkedik, ha nem ellenőrizteti rendszeresen szemének állapotát. A myopiások egyébként látóélességüket erős hunyorítással képesek javítani. Innen származik a betegség elnevezése. (Myops annyit jelent: pislogó.)

Miben segít a Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank?

Jutkának gyakran fáj a feje. Mondhatnánk erre, hogy a fejfájás banális panasz, valamennyiünkkel megesik pl. olyankor, ha reggeli nélkül rohanunk a munkahelyünkre, s délután, esetleg már csak a fejfájás figyelmeztet arra, hogy az ebédet is elmulasztottuk.

Mi a vérnyomás? Az a nyomás, amivel az erekben áramló vér az artéria falát nyomja.

Magas vérnyomás: 140/90 Hgmm feletti érték. Általában mind a szisztolés, mind a diasztolés érték megemelkedik. Legtöbbször nem okoz panaszt, csak akkor, amikor visszafordíthatatlan elváltozások alakulnak ki az érrendszerben. Ilyen az agytrombózis, az agyvérzés, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, a veseelégtelenség, a szemfenéki elváltozások.

A hipertónia a fejlett országokban népbetegségnek számít. A népesség legalább 15 százalékának van tartósan az említett határértéknél magasabb vérnyomása. Magyarországon évente csaknem 5000 ember halála írható a magas vérnyomás számlájára. Ám bizonyos becslések szerint ennél is rosszabb helyzet, mivel minden nyolcadik halálesetben játszik valamilyen szerepet a hipertónia, ezzel maga mögé utasítva a daganatos megbetegedések okozta halálozást.
Izolált szisztolés vérnyomás-emelkedésről akkor beszélünk, ha a vérnyomás első, szisztolés értéke nagyobb, mint 140 Hgmm.

Feliratkozás szédülés csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×