gyógytorna

A balett előadások sikerének kulcsa a koreográfus elképzeléseinek maradéktalan megjelenése mellett a táncosok fizikuma, mely nehézségek és vállalhatatlan kompromisszumok nélkül kell, hogy szolgálja őket előadásról előadásra.

Míg a férfiaknak a határozott irányító szerep jut – ehhez a biztonságos emelések, lépések, ugrások, forgások technikáját kell elsajátítani –, addig a táncosnő lágy, légies mozgásokkal a partnere jelzéseit érzékelve, követve alkalmazkodik hozzá.

A Roswitha Brunkow német gyógytornász által kidolgozott technika olyan neurológiai rendellenességek, ortopédiai betegségek, tartási- és járási nehezítettséggel járó kórképek (pl. stroke) esetén ajánlott gyógymód, amelyet a betegek gyógytornásztól, családtagtól függetlenül, önállóan, a saját napi gyakorlatban többször is intenzíven alkalmazhatnak.

Mindemellett – fájdalomcsillapító módszer lévén – gerincműtéten átesett betegeknek, jelentős fájdalommal járó elváltozások, vagy alacsony fájdalomküszöbbel párosuló krónikus mozgásszervi betegségek esetén is hasznos.

Dieter Dorn 1938-ban született egy német kistelepülésen. Ifjúkorában mezőgazdasági termelőként dolgozott és nem is tervezett – mai kifejezéssel élve – pályamódosítást, nem voltak a földtől, annak művelésétől távol álló ambíciói.

Egy napon azonban oly szerencsétlenül emelt fel egy méretes farönköt, hogy utána egyszerűen nem bírt felegyenesedni.
– Hexenschuss! – hasított belé. – Már csak ez hiányzott!

A metabolikus szindróma az iparosodott társadalmak népbetegsége. A túlzott energiabevitel és a mozgásszegény életmód következtében alakul ki.

Központi problémája az inzulin rezisztencia és az ehhez társuló másodlagos betegségek, melyek együttesen felgyorsítják az érelmeszesedés folyamatát.

A hipermobilitás a normális ízületi mozgástartományt jellemző Gauss-görbe felső végének felel meg az adott népességben.

A tünetegyüttes mostohagyerek a reumatológiában is, sokszor vélik banálisnak, pedig a betegnek sok szenvedést okoznak a különböző testtájakon megjelenő, visszatérő ízületi, illetve vázizomrendszeri és sokszor zsigeri problémák, melyeket tisztázatlan eredetűnek tartott krónikus, kiterjedt fájdalom kísérhet.

Az ember születése után szinte azon nyomban megkezdi "tanulmányait", megtapasztalja és rácsodálkozik a világra, melyhez a mozgást, a cselekvést hívja elsők között segítségül.

A kisgyermekek mozgásfejlődése tág határok között tekinthető normálisnak, de a fejlődés alapja azonos, mégpedig az egyszerű reflexeknek, a hajlító és feszítő izmok közötti egyensúlynak, valamint a támasztási és egyensúlyi reakcióknak az összehangolt kialakulása.

Hidroterápia

A víz gyógyító hatását már az ókorban is ismerték és használták. Ez a tudás a középkorban feledésbe merült, ám a XIX. századtól, Sebastian Kneipp munkásságának köszönhetően, ismét az érdeklődés előterébe került. A hidro- és balneoterápia eljárásainak alkalmazása személyreszabottan és differenciáltan történik. A cél a szükséges termikus, kémiai, mechanikus és hidroelektrikus hatás elérése - ezt a hőmérséklet, az alkalmazás idejének és módjának megfelelő megválasztása biztosítja. Manapság mintegy 120-féle kezelési módot alkalmaznak, locsolás, gőzfürdő, váltott hőmérsékletű fürdő, borogatás stb. formájában.

A mellkaskimeneti szindróma (TOS – Thoracic Outlet Syndrome) gyűjtőfogalom, mely több ideg-érrendszeri kompressziós kórképet foglal magába a nyak-vállöv területén.

A karfonat a nyaki ötös, hatos, hetes, nyolcas, valamint az egyes háti gyökből összefonódva halad a gerinc mellett a felső végtag felé. A kulcscsont felett három kötegbe rendeződve folytatják útjukat a csontok és izmok által határolt szűk scalenus hasadékon, valamint nyaki „háromszögeken” keresztül létfontosságú erek társaságában.

Fertőzések, elváltozások

A sportolás - ma úgy tartják - mindenki számára előnyös. Így aztán a sport különböző ágazatai folyamatosan fejlődnek, a részvétel egyre nő, és mind több és több időt áldozunk a sportolásra, és még több pénzt költünk a sporteszközökre.

Ám az előnyök mellett néha hátrányok és káros következmények is előfordulhatnak, melyekről mindenképpen beszélnünk kell. Ezek egy része bőrgyógyászati jellegű: ezek lehetnek fertőzéses, traumatikus és klimatikus eredetűek, illetve már fennálló bőrfolyamatok sportolástól súlyosbodhatnak.

Fertőző következmények

A stroke-ról másképpen I. rész - előfordulása, tünetei

A szélütés, a szív- és érrendszeri és a daganatos megbetegedések után a harmadik leggyakoribb halálok: évente 18 ezren halnak meg valamilyen agyi katasztrófában Magyarországon.

Míg az 50-es, 60-as években a hazai stroke-halálozás megegyezett az európaival, addig ma Magyarország az áldozatok számát tekintve a vezető helyen áll.

Gyógytorna és rehabilitáció

A stroke-on átesett betegeknek folyamatos, állandó mozgásra van szükségük ahhoz, hogy minél előbb talpra álljanak.

A gyógytornát már a kórházban el kellene kezdeni, ha a beteg túl van az életveszélyen, vérnyomása stabilizálódott, a gyógytornász irányításával ágyban fekve is végezhetők a tornagyakorlatok.

A kórházban a gyógytornász elsődleges feladata a helyes fektetés, ezzel ugyanis megelőzhető a kontraktúra, az ízületi mozgás beszűkülése.

A szélütéses beteg kezdetben csak az ágyban fekve tud tornázni.

Bármilyen egészségmegőrző mozgás illetve rehabilitációs mozgásterápia intenzitásának mérése leginkább a pulzusszám és a vér tejsavszintjének meghatározásával történik.

Az egészségmegőrzés céljából végzett fizikai aktivitás, a fitness és a rehabilitáció területén egyszerűbb módszerekkel, a pulzusszámmal dolgoznak.

Alapvetések

- testsúly csökkentése (obesitas esetén)
- fizikai munka kerülése, ha feltétlenük szükséges, akkor a medencefenék izmait megfeszítve végezni
- a krónikus köhögéssel járó betegségek ellátása
- dohányzás mellőzése
- székrekedés kezelése
- folyadékbevitel csökkentése, diétás tényezők figyelembevétele
- ülőmunkát végzőknél legalább két óránként öt percnyi állás, járkálás a kismedencei keringési pangás megelőzésére
- a változó korú nők hormonpótlása segíti a kötőszöveti fixáló mechanizmust
- urológiai, nőgyógyászati, neurológiai alapbetegségek kezelése

Karizomzat boncolt részleteMinden, ami valaha történt velünk, nyomot hagyott a tudatunkban, a tudatalattinkban és a testünkben is. És nem csupán az esemény, de az arra adott érzelmi válasz (fájdalom, félelem, düh) is raktározódik bennünk: hasonló esetben ugyanúgy reagálunk majd. Ez a halmozódó stressz olyan blokkokat képez, amelyek végül testi tünetekhez is vezethetnek. Nem értjük, miért, holott valahol mélyen „tudjuk” az okokat. A kineziológus ezt a tudást hívja elő, de ha hatalmas beszélgetésekre számítunk, felejtsük el. Ő az izmainkkal kommunikál.

A kineziológia görög szóösszetétel: a kinesis mozgást, a logosz pedig tudományt jelent. A Magyarországon is elismert természetgyógyászati módszer arra irányul, hogy a szervezet energiaáramlásának útjában álló blokkokat feloldja, és beindítsa az öngyógyító folyamatokat.

A mozgásszervi betegségek igen nagy csoportját a csípőízület gyulladásos és porcelfajulásán alapuló elváltozásai teszik ki. Az ízületi porc fokozatos leépülése, degenerálódása az ízület anatómiai szerkezetét megváltoztatja, a beteg funkcionális képességeit károsítja, s olyan nagymértékű állapotromlást hoz létre, hogy a terápia konzervatív úton már nem valósítható meg, csakis a műtéti megoldás jöhet szóba.

Fizikális háttér és gyakorlati megfontolások

Testünk statikai szerkezetének állandóságához az agonista és antagonista izomcsoportok egyensúlya szükséges. Ezek működési mechanizmusuk és felépítésük alapján is különböznek egymástól.

Egyórás tevékenység alatt, testtömeg kilogrammonként.

1 kalória (kcal) = 4186 j (joule) – Kalkulátorunkhoz kattintson ide!

A Fibromyalgia-szindrómával az elmúlt tíz évben kezdtek igazán behatóan foglalkozni. Feltárták a betegség jellemző tüneteit, így a betegek is egyre több kérdésre kaptak választ, s megismerhették a gyógyulás lehetőségeit is.

A betegség az átlag népesség 1 százalékában fordul elő, ebből 6-10 százalék a belgyógyászat, 20 százalék a reumatológia területén található. A betegség a felnőtt lakosság 4-12 százalékát, ezen belül főleg a középkorú, munkaképes nőket érinti, veszélyeztetve pszichés és fizikai állapotukat.

A mozgásszervi betegségek - szerte a világ civilizált országaiban - immár csakúgy népbetegségnek számítanak, mint például az allergia vagy a csontritkulás.
A nemzetközi egészségstatisztikai adatok szerint az iparilag fejlett országokban - elsősorban - a mozgásszegény, stresszes életmód következtében a felnőtt lakosságnak csaknem 90 százaléka szenved életének egy periódusában nyak-, hát- vagy derékfájástól.

A láb, szűkebben annak talpi felszíne élettanilag három ponton támaszkodik: a sarokcsonton, valamint az első és az ötödik lábközépcsont fejecsein. Utóbbiak között húzódik a harántboltozat. Az említett lábközépcsontok részét képezik továbbá a belső hosszanti boltozatnak (első lábközépcsonttól a sarokcsontig), valamint a külső hosszanti boltozatnak (ötödik lábközépcsonttól szintén a sarokcsontig).

A boltozatokat szalagok és izmok stabilizálják, véglegesen csak serdülőkorra alakulnak ki. A láb szerkezetének  kialakulását a lábra ható erők (testsúly, izomerő) befolyásolják. Leggyakrabban a túlterhelés, a veleszületett kötőszöveti gyengeség mellett a helytelen irányú igénybevétel okozza a láb elváltozásait.

Oldalak

Feliratkozás gyógytorna csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×