gyógytorna

[gac]

A balett előadások sikerének kulcsa a koreográfus elképzeléseinek maradéktalan megjelenése mellett a táncosok fizikuma, mely nehézségek és vállalhatatlan kompromisszumok nélkül kell, hogy szolgálja őket előadásról előadásra. Míg a férfiaknak a határozott irányító szerep jut – ehhez a biztonságos emelések, lépések, ugrások, forgások technikáját kell elsajátítani –, addig a táncosnő lágy, légies mozgásokkal a partnere jelzéseit érzékelve, követve alkalmazkodik hozzá.

Hazánkban – többek között a történelmi körülményekkel is magyarázhatóan – az európai színházi kultúra viszonylag későn jelent meg, mára azonban a színpadi táncélet pezsgő, színes képet mutat. Akár klasszikus, akár modern balettről legyen szó, a balerina mindenütt a báj, a kellem, a könnyedség hordozója, noha spicc -cipőbe szorított lábával kicsavart pozíciókból kell magasba ugrania, kecsesen földre érkeznie, nyakát rendre átrántva körhinta gyorsasággal forognia – mindezt két-három órán át, garantálva mindannyiunk, az előadás csodálóinak esztétikai élményét. A függöny azonban legördül, a balerina összeesik, az ügyeletes orvos odaszalad, és részleges – talán már az előadás derekán is meglévő – Achilles-ínszakadás gyanújával viszik kórházba...

Brunkow-módszerA Roswitha Brunkow német gyógytornász által kidolgozott technika olyan neurológiai rendellenességek, ortopédiai betegségek, tartási- és járási nehezítettséggel járó kórképek (pl. stroke) esetén ajánlott gyógymód, amelyet a betegek gyógytornásztól, családtagtól függetlenül, önállóan, a saját napi gyakorlatban többször is intenzíven alkalmazhatnak. Mindemellett – fájdalomcsillapító módszer lévén – gerincműtéten átesett betegeknek, jelentős fájdalommal járó elváltozások, vagy alacsony fájdalomküszöbbel párosuló krónikus mozgásszervi betegségek esetén is hasznos. Csupán napi húsz percet, egy tornamatracot és némi kitartást igényel a betegtől. Az eredmények már négy héten belül megmutatkoznak.

A Brunkow asszony által kifejlesztett tornagyakorlatok megkönnyítik a test felépítésében résztvevő izmok használatát, stabilizálását, jól szolgálják a fiziológiás tartás- és mozgásminta kialakulását, automatizálását. Brunkow egy balesetből kifolyólag hosszabb időre kerekesszékbe kényszerült, és saját „bőrén” tapasztalhatta meg a kezek és lábak támaszkodási funkciójának, az egész test proprioceptív (érzékelési-beidegzési), és neuromuszkuláris (izom-ideg kapcsolati) működésének fontosságát és lényegét, állapotából következően pedig nyugtalanító hiányát, ill. zavarát. Roswitha Brunkow módszerének sarokköve a csukló és boka maximális hátrafeszítésének fejlesztése, amit az exteroceptív ingerek és a proprioceptív nyomási-zömítési impulzus segítségével kezdeményezünk.

Dorn-terápiaDieter Dorn 1938-ban született egy német kistelepülésen. Ifjúkorában mezőgazdasági termelőként dolgozott és nem is tervezett – mai kifejezéssel élve – pályamódosítást, nem voltak a földtől, annak művelésétől távol álló ambíciói.Egy napon azonban oly szerencsétlenül emelt fel egy méretes farönköt, hogy utána egyszerűen nem bírt felegyenesedni. – Hexenschuss! – hasított belé. – Már csak ez hiányzott!
Hogy, hogy nem, Dorn derekát egy a telepen dolgozó nyolcvanéves parasztbácsi roppantotta a helyére. Azonnal megszűnt a fájdalma, mi több, késő estig dolgozott a gazdaságban. Az esetnek híre kelt, és egyre többen kérték az idős ember segítségét mozgásszervi panaszaik orvoslásához. A falubeliek elégedetten, túlnyomórészük gyógyultan távozott. Kis idő múlva a parasztbácsi meghalt, de mivel Herr Dorn az esetek többségénél jelen volt és figyelemmel követte a különböző fogásokat, a falu népe benne látta a gyógyító utódot. Első nekifutásként felesége tíz éve fennálló migrénjét szüntette meg, majd felbátorodva egyre többet és többet tudott segíteni a hozzá fordulókon. Csaknem tíz év telt el így.

Dorn mélyreható anatómiai és élettani ismeretek nélkül „praktizált”, így egyre sürgetőbb szükségét érezte annak, hogy intézményes egészségügyi képzésen vegyen részt. Ekkor vallotta be: „Ha tudtam volna, hogy ilyen bonyolult az anatómia, sok mindent nem is mertem volna megtenni.” Dieter Dorn szó szerint az ujjaiban érezte embertársai „elesettségét”, tapintással érzékelte az egyenlőtlenségeket. Kifejlesztett egy sajátos technikát, fellazította a tartóizmot, helyére tornáztatta a kiálló csigolyát. 1975-ben könyvet írt a módszeréről, majd betegeknek szervezett tanfolyamokat, melyen az önsegítő Dorn gyakorlatokat tanította.

A futás, kocogás előnyös, kivéve extrém túlsúly esetén!A metabolikus szindróma az iparosodott társadalmak népbetegsége. A túlzott energiabevitel és a mozgásszegény életmód következtében alakul ki. Központi problémája az inzulin rezisztencia és az ehhez társuló másodlagos betegségek, melyek együttesen felgyorsítják az érelmeszesedés folyamatát. A fiatal generáció „képernyő-függése”, a kóla, chips és gyorséttermek népszerűsége miatt egyre fiatalabb életkorban jelentkezik a betegség, előfordulása már a gyermekgyógyászati gyakorlatban sem ismeretlen. A tünetegyüttes megelőzésében a tudatos táplálkozás és a rendszeres testmozgás szerepe alapvető fontosságú.

A metabolikus szindróma (X szindróma) meghatározása (WHO)

A glukóz intolerancia kezdeti megnyilvánulása az emelkedett éhgyomri vércukorszint, majd csökken a glukóztolerancia, végül manifesztálódik a diabetes mellitus. A szénhidrátanyagcsere-zavar mellett további három jellemző tünetből legalább kettő jelenléte szükséges a tünetegyüttes megállapításához:

1. hipertónia (ismételten magas vérnyomás)
2. diszlipidémia (emelkedett összkoleszterin vagy LDL-koleszterin vagy triglicerid, vagy csökkent HDL-koleszterin szint)
3. alma típusú elhízás (BMI = 27 kg/m2 és/vagy derékkörfogat férfiaknál >94 cm, nőknél >80 cm-nél)A betegség kialakulásaA metabolikus szindróma létrejöttében központi szerepet játszik a felszaporodott viszcerális zsírszövet, illetve az általa termelt hormonszerű anyagok. Kellően nagy túlsúly esetén az inzulinrezisztencia kialakulása mindenkinél csak idő kérdése, de ha a családban halmozottan fordul elő cukorbetegség, már kisebb mértékű elhízás esetén is kialakulhat. Az inzulinérzékenység csökkenése eleinte az inzulintermelés fokozódását indukálja. A hiperinzulinémia emeli a szimpatikus idegrendszer aktivitását (sympathoadrenalis túlműködés), amely megteremti a magas vérnyomás kialakulásának előfeltételét. Egy idő után a hasnyálmirigy már képtelen a kompenzatórikus, azaz az inzulinrezisztencia mértékének megfelelő mennyiségű inzulint termelni, felütik fejüket a szénhidrát anyagcsere zavarai. A magasabb vércukorszint, illetve az inzulinhatás elégtelensége elősegítik az atherogén lipideltérések kialakulását, ami érbetegségeket okoz.

A hipermobilitás a normális ízületi mozgástartományt jellemző Gauss-görbe felső végének felel meg az adott népességben.

A tünetegyüttes mostohagyerek a reumatológiában is, sokszor vélik banálisnak, pedig a betegnek sok szenvedést okoznak a különböző testtájakon megjelenő, visszatérő ízületi, illetve vázizomrendszeri és sokszor zsigeri problémák, melyeket tisztázatlan eredetűnek tartott krónikus, kiterjedt fájdalom kísérhet.

Moro-reflexAz ember születése után szinte azon nyomban megkezdi "tanulmányait", megtapasztalja és rácsodálkozik a világra, melyhez a mozgást, a cselekvést hívja elsők között segítségül. A kisgyermekek mozgásfejlődése tág határok között tekinthető normálisnak, de a fejlődés alapja azonos, mégpedig az egyszerű reflexeknek, a hajlító és feszítő izmok közötti egyensúlynak, valamint a támasztási és egyensúlyi reakcióknak az összehangolt kialakulása.

Szokták mondani, hogy gyakorlat teszi a mestert, és bizony minden egyes kisgyermek rendületlen kitartással gyakorol, melynek eredményeképpen lépcsőfokról lépcsőfokra, egymásra épülően sajátítja el a mozgásformákat, leli bennük végtelen örömét, válik a mozgás mesterévé rövid időn belül.

A mozgásfejlődés már méhen belül megkezdődik. 8-10 hetes kortól mutathatók ki spontán mozgások, melyek idővel differenciálódnak és intenzívebbek lesznek. Nem véletlen, hogy az újszülött le tudja verni a mérleget, hiszen birtokában van már számos reflexes és akaratlagos mozgás. Végtagjait hajlítja-nyújtja, fejét oldalra fordítja, elemi mozgásmintái között ott a kúszás és mászás, reflexei között a Moro-, a kereső- és szopóreflex, hogy csupán néhányat említsünk. Egyértelműen a hajlító izmok tónusa dominál, karját és lábát behajlítja, hason fekve térdét maga alá húzza, medencéje megemelkedik, fejét oldalra fordítja.

Hidroterápia

A víz gyógyító hatását már az ókorban is ismerték és használták. Ez a tudás a középkorban feledésbe merült, ám a XIX. századtól, Sebastian Kneipp munkásságának köszönhetően, ismét az érdeklődés előterébe került. A hidro- és balneoterápia eljárásainak alkalmazása személyreszabottan és differenciáltan történik. A cél a szükséges termikus, kémiai, mechanikus és hidroelektrikus hatás elérése - ezt a hőmérséklet, az alkalmazás idejének és módjának megfelelő megválasztása biztosítja. Manapság mintegy 120-féle kezelési módot alkalmaznak, locsolás, gőzfürdő, váltott hőmérsékletű fürdő, borogatás stb. formájában.

Nyaki borda – nagyítása a Médiatárban!A mellkaskimeneti szindróma (TOS – Thoracic Outlet Syndrome) gyűjtőfogalom, mely több ideg-érrendszeri kompressziós kórképet foglal magába a nyak-vállöv területén. A karfonat a nyaki ötös, hatos, hetes, nyolcas, valamint az egyes háti gyökből összefonódva halad a gerinc mellett a felső végtag felé. A kulcscsont felett három kötegbe rendeződve folytatják útjukat a csontok és izmok által határolt szűk scalenus hasadékon, valamint nyaki „háromszögeken” keresztül létfontosságú erek társaságában.

A TOS kialakulását befolyásoló tényezők

A nyak-vállizmok tartós terhelése, a felkar huzamos távolított-felemelt igénybevétele egyaránt fokozza a nyakizmok tónusát, görcskészségét. A megvastagodott scalenus nyakizmok beszűkítik az általuk határolt hasadékot. Az elváltozás mértékétől függően nyomás alá kerülhet a karfonat (plexus brachialis), továbbá a kulcscsonti artéria és véna (a. et. v. subclavia). A következmény: fonákérzések, karfájdalom, izomsorvadás, bénulás, felső végtagi keringési zavarok.Rontja az állapotot a tónusfokozódással járó neurológiai betegségek jelenléte, az izmok meszesedésével járó myositis ossificans, a trigger pontok fokozott érzékenységével járó fibromyalgia, vagy lágyrészreumatizmus.

A csontos mellkas és a gerinc veleszületett fejlődési rendellenességei közül a nyaki borda, a hetes nyakcsigolya hosszabb harántnyúlványa és a scoliosis (gerincferdülés) okozza a legtöbb panaszt.
További costoclaviculáris (I. borda és kulcscsont közötti) rést szűkítő tényezők a süllyedt, „lógó” váll, tartási hibák ( m. subclavius hipertrófia), ülő életmód, aszténiás alkat, stressz, korábbi kulcscsonttörés, bordatörés.

Fertőzések, elváltozások

A sportolás - ma úgy tartják - mindenki számára előnyös. Így aztán a sport különböző ágazatai folyamatosan fejlődnek, a részvétel egyre nő, és mind több és több időt áldozunk a sportolásra, és még több pénzt költünk a sporteszközökre.

Ám az előnyök mellett néha hátrányok és káros következmények is előfordulhatnak, melyekről mindenképpen beszélnünk kell. Ezek egy része bőrgyógyászati jellegű: ezek lehetnek fertőzéses, traumatikus és klimatikus eredetűek, illetve már fennálló bőrfolyamatok sportolástól súlyosbodhatnak.

Fertőző következmények

A stroke-ról másképpen I. rész - előfordulása, tünetei

A szélütés, a szív- és érrendszeri és a daganatos megbetegedések után a harmadik leggyakoribb halálok: évente 18 ezren halnak meg valamilyen agyi katasztrófában Magyarországon.

Míg az 50-es, 60-as években a hazai stroke-halálozás megegyezett az európaival, addig ma Magyarország az áldozatok számát tekintve a vezető helyen áll.

Gyógytorna és rehabilitáció

A stroke-on átesett betegeknek folyamatos, állandó mozgásra van szükségük ahhoz, hogy minél előbb talpra álljanak.

A gyógytornát már a kórházban el kellene kezdeni, ha a beteg túl van az életveszélyen, vérnyomása stabilizálódott, a gyógytornász irányításával ágyban fekve is végezhetők a tornagyakorlatok.

A kórházban a gyógytornász elsődleges feladata a helyes fektetés, ezzel ugyanis megelőzhető a kontraktúra, az ízületi mozgás beszűkülése.

A szélütéses beteg kezdetben csak az ágyban fekve tud tornázni.

A SZÍVFREKVENCIA-INGADOZÁS MÉRÉSE ÉS SZEREPE A SZÍV ÉS A KERINGÉSI RENDSZER EDZETTSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁBAN

 

Bármilyen egészségmegőrző mozgás illetve rehabilitációs mozgásterápia intenzitásának mérése leginkább a pulzusszám és a vér tejsavszintjének meghatározásával történik. Az egészségmegőrzés céljából végzett fizikai aktivitás, a fitness és a rehabilitáció területén egyszerűbb módszerekkel, a pulzusszámmal dolgoznak.

Alapvetések

- testsúly csökkentése (obesitas esetén)
- fizikai munka kerülése, ha feltétlenük szükséges, akkor a medencefenék izmait megfeszítve végezni
- a krónikus köhögéssel járó betegségek ellátása
- dohányzás mellőzése
- székrekedés kezelése
- folyadékbevitel csökkentése, diétás tényezők figyelembevétele
- ülőmunkát végzőknél legalább két óránként öt percnyi állás, járkálás a kismedencei keringési pangás megelőzésére
- a változó korú nők hormonpótlása segíti a kötőszöveti fixáló mechanizmust
- urológiai, nőgyógyászati, neurológiai alapbetegségek kezelése

Fibromyalgia

 

A Fibromyalgia-szindrómával az elmúlt tíz évben kezdtek igazán behatóan foglalkozni.

Feltárták a betegség jellemző tüneteit, így a betegek is egyre több kérdésre kaptak választ, s megismerhették a gyógyulás lehetőségeit is.

A betegség az átlag népesség 1 százalékában fordul elő, ebből 6-10 százalék a belgyógyászat, 20 százalék a reumatológia területén található. A betegség a felnőtt lakosság 4-12 százalékát, ezen belül főleg a középkorú, munkaképes nőket érinti, veszélyeztetve pszichés és fizikai állapotukat.

Milyen tüneteket észlel a beteg?

Karizomzat boncolt részleteMinden, ami valaha történt velünk, nyomot hagyott a tudatunkban, a tudatalattinkban és a testünkben is. És nem csupán az esemény, de az arra adott érzelmi válasz (fájdalom, félelem, düh) is raktározódik bennünk: hasonló esetben ugyanúgy reagálunk majd. Ez a halmozódó stressz olyan blokkokat képez, amelyek végül testi tünetekhez is vezethetnek. Nem értjük, miért, holott valahol mélyen „tudjuk” az okokat. A kineziológus ezt a tudást hívja elő, de ha hatalmas beszélgetésekre számítunk, felejtsük el. Ő az izmainkkal kommunikál.

A kineziológia görög szóösszetétel: a kinesis mozgást, a logosz pedig tudományt jelent. A Magyarországon is elismert természetgyógyászati módszer arra irányul, hogy a szervezet energiaáramlásának útjában álló blokkokat feloldja, és beindítsa az öngyógyító folyamatokat.

A mozgásszervi betegségek igen nagy csoportját a csípőízület gyulladásos és porcelfajulásán alapuló elváltozásai teszik ki. Az ízületi porc fokozatos leépülése, degenerálódása az ízület anatómiai szerkezetét megváltoztatja, a beteg funkcionális képességeit károsítja, s olyan nagymértékű állapotromlást hoz létre, hogy a terápia konzervatív úton már nem valósítható meg, csakis a műtéti megoldás jöhet szóba.

MérlegFizikális háttér és gyakorlati megfontolások Testünk statikai szerkezetének állandóságához az agonista és antagonista izomcsoportok egyensúlya szükséges. Ezek működési mechanizmusuk és felépítésük alapján is különböznek egymástól. Funkcionálisan elkülöníthetők a hajlító és nyújtó, illetve a közelítő és távolító izmok. Szerkezetileg a myoglobinban gazdag, tónusos, vörös izom az egyik típus. Ilyen felépítésűek a testtartásért is felelős, tartósan terhelhető, lassan reagáló, de lassan is fáradó izmok. A másik típus a fázisos, fehér izom, mely gyorsan húzódik össze és hamar elfárad, rövid ideig terhelhető, hosszabb pihenést igényel.Amennyiben az izompárok egyensúlyban vannak, akkor elemeik terheléskor teljes összehúzódásra képesek, nyugalomban maximálisan és görcsmentesen ellazulnak, alapállapotban normális a tónusuk, a test függőleges helyzetét képesek tartósan biztosítani.
 
Janda felosztása szerint a törzsünk tartását biztosító párok a következő izmok: hátsó nyakizmok – elülső nyakizmok; trapézizom (m. trapezius) – nagy mellizom (m. pectoralis major); rombuszizom (m. rhomboideus) – elülső fűrészizom (m. serratus anterior); egyenes hasizom (m. rectus abdominis) – négyszögű ágyékizom (m. quadratus lumborum); külső és belső ferde hasizom (m. obliquus externus és internus) – gerincmerevítő izom (m. erector spinae); nagy farizom (m. gluteus maximus) – egyenes combizom (m. rectus femoris); kétfejű combizom (m. biceps femoris) – csípőhorpasz-izom (m. iliopsosas); félhártyás izom (m. semimembranosus) – szabóizom (m. sartorius); félinas izom (m. semitendinosus) – széles pólyaizom (m. tensor fasciae latae).

Egyórás tevékenység alatt, testtömeg kilogrammonként.

1 kalória (kcal) = 4186 j (joule) – Kalkulátorunkhoz kattintson ide!

A mozgásszervi betegségek - szerte a világ civilizált országaiban - immár csakúgy népbetegségnek számítanak, mint például az allergia vagy a csontritkulás.
A nemzetközi egészségstatisztikai adatok szerint az iparilag fejlett országokban - elsősorban - a mozgásszegény, stresszes életmód következtében a felnőtt lakosságnak csaknem 90 százaléka szenved életének egy periódusában nyak-, hát- vagy derékfájástól.

A láb, szűkebben annak talpi felszíne élettanilag három ponton támaszkodik: a sarokcsonton, valamint az első és az ötödik lábközépcsont fejecsein. Utóbbiak között húzódik a harántboltozat. Az említett lábközépcsontok részét képezik továbbá a belső hosszanti boltozatnak (első lábközépcsonttól a sarokcsontig), valamint a külső hosszanti boltozatnak (ötödik lábközépcsonttól szintén a sarokcsontig).

A boltozatokat szalagok és izmok stabilizálják, véglegesen csak serdülőkorra alakulnak ki. A láb szerkezetének  kialakulását a lábra ható erők (testsúly, izomerő) befolyásolják. Leggyakrabban a túlterhelés, a veleszületett kötőszöveti gyengeség mellett a helytelen irányú igénybevétel okozza a láb elváltozásait.

Oldalak

Feliratkozás gyógytorna csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×