Néhány praktikus tanács nagy meleg esetére Próbáljuk meg úgy alakítani a napunkat, hogy legalább a legforróbb déli órákban ne kelljen az utcára menni. Ez főleg az idősekre, a gyerekekre és a krónikus betegségben szenvedőkre vonatkozik. Igyunk meg legalább napi 3-4 liter folyadékot, akkor is igyunk, ha éppen nem érzünk szomjúságot. A kisgyerekek és az idős emberek különösen hajlamosak a kiszáradásra.
ájulás
Elvesző tudat
Az agy működésére utaló egyik jellemző tulajdonság az éberségi szint. Más azonban az éberségi szint egy unalmas értekezleten, és más a volánnál ülve, mondjuk egy vészhelyzet kikerülése után néhány pillanattal. Normális esetben - például külső ingerek hatására - az agy szemvillanásnyi idő alatt képes egy alacsonyabb éberségi szintről - például szunyókálásból - magasabb éberségi szintre váltani.
Ez az agyi vérellátás elégtelenségével kapcsolatos jelenség bármelyikünkkel előfordulhat.
Az ájulás nem vezet feltétlenül eszméletvesztéshez, de a tapasztalat vagy szakismeret hiányából fakadó egyszerű beavatkozás – lefekvés/fektetés – elmaradása esetén az nagy valószínűséggel bekövetkezik.
A stroke-ról másképpen I. rész - előfordulása, tünetei
A szélütés, a szív- és érrendszeri és a daganatos megbetegedések után a harmadik leggyakoribb halálok: évente 18 ezren halnak meg valamilyen agyi katasztrófában Magyarországon.
Míg az 50-es, 60-as években a hazai stroke-halálozás megegyezett az európaival, addig ma Magyarország az áldozatok számát tekintve a vezető helyen áll.
A betegség helyes megállapítása és a kellő kezelés, beavatkozás eldöntése mellett óriási szerepe van az elsősegélynyújtás sikerében az időtényezőnek.
A biológiai halál beállta mintegy négy perc alatt következik be. Szerencsés esetben - ha a beteg például előttünk esik össze, vagy a baleset az orrunk előtt történik - ennyi időnk van annak felismerésére, hogy az életfontos szervműködések vagy azok valamelyike megszűnt, és hogy hozzálássunk a légzés és/vagy a keringés pótlásához. Ez a nem túl hosszú idő azonban lényegesen lecsökkenhet, ha nem vagyunk a helyszínen, amikor a baj bekövetkezik.
A böjt bizonyos ideig tartó önkéntes nem evés, mely évezredek óta egyrészt szellemi gyakorlat, másrészt számos betegség kezelésének kelléke.
Az ókorban Hippokratész – a nyugati medicina atyja – hitt abban, hogy a test képes önmagát megújítani. Fontos gyógyító eszköznek tekintette a böjtöt. Ugyanígy Paracelsus is a legjobb gyógymódként hirdette. Az Ajurvéda medicina szintén a gyógyítás fontos építőelemének tekintette.
Ez a rövid cikk nem születhetett volna meg (vagy csupán később, különösebb apropó nélkül), ha nincs a sokunk által kedvelt dr. House (House M.D.) filmsorozat, melynek epizódjai hétről hétre nézők millióit ragasztja a tévé képernyője elé.
Amint arról egy korábbi írásban szót ejtettem, a sorozat alapvetően hiteles. Noha csúsznak be hibák, ezek ritkán fajsúlyosak, nem nehéz felettük napirendre térni.
Az alacsony vércukorszint hatása az autóvezetésre
Az autóvezetés különböző komplex pszichomotoros képességeket kíván, egyebek mellett jó tájékozódási és gyors helyzetfelismerő képességet, valamint megfelelően működő döntési mechanizmust. Az autóvezetésre a kimerültség, az álmosság és az alkoholfogyasztás súlyos befolyással lehet. Ez utóbbiak olyan faktorok, amelyeket úgy ismerünk, mint a közutakon történő balesetek leggyakoribb okozóit. Azonban az alacsony vércukorszintnek az autóvezetésre gyakorolt hatása kevésbé ismert az autóvezetők körében, jóllehet, a közlekedéstudomány szakemberei egyre gyakrabban foglalkoznak e témával.
A dehidratált állapot fejfájáshoz, szédüléshez, levertséghez és sok más kellemetlen tünethez vezethet. Lehetséges azonban, hogy a szellemi folyamatokra is hatással van.
A tudományos vizsgálódások mindeddig arra fókuszáltak, miként is befolyásolja a test hidratáltsági foka a fiatalok teljesítményét. Leginkább pedig az izzadás és folyadékpótlás hatását mérték a sporteredményekre.
A központi idegrendszer melynek része a gerincvelő és az agy igen érzékenyen reagál a sérülésekre.
Azonban hatékony védelemmel rendelkezik a mindennapi életben általában jelentkező erőhatásokkal szemben. Így nem okoz agykárosodást az utazás közben fellépő gyorsulás, a zökkenések, a tornaórai ugrálás, de a futás sem.
Nyavalyatörés, nehézkór, frász – e neveken is illette a magyar nyelv az epilepsziát. Azt a betegséget, amelyet már az ókori orvosok is ismertek, s morbus sacernek, azaz szent betegségnek nevezték. Az agy különböző részeiben kialakult működési zavar következtében jön létre az epilepszia. Ilyenkor felbomlik a gátló és az izgalmi folyamatok egyensúlya, és izgalmi túlsúly keletkezik. Attól függően, hogy az agy mely területén alakul ki ez az izgalmi túlműködés, s hogy ez milyen mértékű és merrefelé terjed, az epilepsziás rohamok igen sokfélék lehetnek.
Néhány adat Arról, hogy Magyarországon hány embert érint az epilepszia, nem készült epidemiológiai felmérés, így az érintettek számára a világstatisztikákból lehet következtetni. Egy közép-európai országban – általában – a lakosság fél-egy százaléka érintett, amiből a fél százalék a felnőttekre, míg az egy százalék a később meggyógyuló gyermekkori epilepsziásokra vonatkozik. Az előbbi adatok szerint tehát Magyarországon megközelítően 60.000 ember tartósan epilepsziás, ám azoknak az aránya, akiknek az életében legalább egyszer előfordult epilepsziás roham, akár az öt százalékot is elérheti, s ez már igen jelentős mennyiség.
A kender
Hazánkban is felmerült a könnyű- és keménydrogok törvényi szintű megkülönböztetésének igénye, melyet egyre élénkülő társadalmi vita kísér. Harcos ellenzők nem kívánnak különbséget tenni egyik vagy másik drog között, a marihuána szószólói pedig ódákat zengenek a kender csodálatos felhasználási lehetőségeiről. De mindkét fél elfeledkezik arról, hogy többségünk mit sem tud a drogokról, ismereteink amerikai akciófilmekből származnak, és csak azok kezdenek olvasni, keresgélni, akiknek környezetében valaki bajba került. Ez struccpolitika, mindenkinek meg kell ismerkednie legalább az alapfogalmakkal.
Mit nevezünk könnyűdrognak?
A mentők értesítése hozzátartozik a mentés folyamatához. Sajnos előfordulhat, hogy a helyszínen egyedül tartózkodik az elsősegélynyújtó, és nincs segítsége, aki telefonálni tudna vagy értesíthetné a mentőket.
Ma, a mobiltelefonok korában még vidékről, vagy egy földút széléről is könnyebben hívhatunk segítséget, mint akár csak néhány évvel korábban.
Az egyedül lévő elsősegélynyújtónak azonban ilyenkor is mérlegelnie kell: mivel segíthet többet a sérültnek? Ha ellátást nyújt, és utána hívják a mentőket, vagy fordítva.
DEFINÍCIÓ
A hasnyálmirigy (pancreas) a has felső részén, a gyomor mögött az első ágyéki csigolya magasságában elhelyezkedő mirigyes szerv. Belső elválasztású mirigy funkciójánál fogva inzulint, valamint glukagont termel (ld. Cukorbetegség cím alatt). Külső elválasztású mirigy jellege abból adódik, hogy emésztőnedvet (amilázt, tripszint, elasztázt, nukleázt, valamint lipázt) termel. Az emésztőnedv a vékonybélbe jut, ahol kiemelkedő szerepet játszik a szénhidrátok, a fehérjék, valamint a zsírok lebontásában.
Tikkasztó meleg, egy gyermek elájul az iskolai ünnepségen. Arca viaszfehér, bőre verejtékes, szeme fennakad, ébreszthetetlen. Keze, lába lóg, tónustalan, olyan, mintha meghalt volna.
Az első nagy izgalom után, lélekjelenléttel bíró társa észreveszi, hogy van pulzusa, lélegzik is, még ha kissé gyengén is. Az ájult pedig, miután vízszintesbe került, netán lábát is égnek emelték, visszatér e világba, szemeit kinyitja, ébredezik. Arca még sápadt, de bőre már szárad, igen gyengének érzi magát. Nem tudja, hogy mi is történt vele, talán még arra sem emlékszik, hogy hol van.
A meleg hatása a szervezetre
A szervezetben zajló anyagcsere-folyamatokat enzimeknek nevezett fehérjemolekulák végzik. Ezek csak meghatározott, optimális körülmények között működnek zavartalanul. Ilyen körülmény többek között a testhőmérséklet is. Állandó testhőmérsékletünket a szervezet hőszabályozó mechanizmusai biztosítják.
Napjainkban kevés olyan népszerű táplálkozási önterápia él a mindennapi gyakorlatban, mint a méregtelenítés, a böjt. Sokan - főleg a tavasz közeledtével - úgy döntenek, hogy nem evésbe kezdenek. Azonban az effajta próbálkozás sokszor ájuláshoz, akár életveszélyes állapothoz is vezethet. Eredményessége csak szigorú orvosi felügyelet mellett valósítható meg.
Mit nevezünk böjtnek?
A hőguta
Rekkenő hőség, perzselő napsütés, forróság. A nyár nem csak csodálatos élményeket, hanem kellemetlen meglepetéseket is tartogathat számunkra.
A szervezetben zajló biokémiai folyamatok csak meghatározott, optimális körülmények között mennek végbe zavartalanul. Ilyen körülmény többek között a szűk határok között változó testhőmérséklet is. Viszonylagos állandóságát a szervezet hőszabályozó mechanizmusai biztosítják.
Az anyagcsere-folyamatok és az izommunka fokozódása a hőtermelés növekedéséhez vezet, míg az izzadás és a bőr vérkeringésének fokozódása a hőleadást teszi hatékonyabbá.
Az elsősegélynyújtás során esetenként szükség lehet a sérült szorult, veszélyes helyzetbôl történő kimentésére.
Ehhez azonban csak akkor fogjunk hozzá, ha ezzel nem veszélyeztetjük sem az ő, sem pedig a segélynyújtó(k) testi épségét. A mentés akkor indokolt, ha az ellátást a beteg feltalálási helyén nem lehet megkezdeni.
A toxikus sokk szindróma szerencsére nagyon ritka kórkép, de nagyon súlyos, akár halállal is végződhet.
Olyan esetet is feljegyeztek, ahol a betegség tamponhasználat miatt alakult ki. Noha ez meglehetősen rémisztő, ha tudjuk, hogy mi a baj eredete és hogyan kell védekezni ellene, akkor nem kell félni a tampontól.
