A fájdalom univerzális jelensĂ©g. Az, hogy milyen erĹ‘snek Ă©rezzĂĽk, mikĂ©nt reagálunk rá, mennyire tűrjĂĽk azt, az biolĂłgiai, pszicholĂłgiai alkatunktĂłl Ă©s kulturális neveltetĂ©sĂĽnktĹ‘l fĂĽgg. Gondoljunk csak a szöges ágyon fekvĹ‘ fakĂrokra, a parázson táncot járĂłkra vagy a vallási okbĂłl magukat keresztre feszĂttetĹ‘kre. A korábbi fájdalmas sĂ©rĂĽlĂ©sekkel, betegsĂ©gekkel kapcsolatos emlĂ©keink is befolyásolhatják a fájdalommal szembeni Ă©rzĂ©kenysĂ©gĂĽnket.
Ha a fájdalom a sérülés vagy a betegség várható gyógyulási idején túl is fennáll, akkor krónikus állapot kialakulásáról beszélhetünk.
A fájdalom alapjában vĂ©ve a perifĂ©riás idegekben, gerincvelĹ‘ben Ă©s az agyban bekövetkezĹ‘ változások sorozata. A perifĂ©riás idegek behálĂłzzák szervezetĂĽnket, Ă©s nĂ©melyikĂĽk olyan speciális vĂ©gzĹ‘dĂ©sekkel rendelkezik, amelyek a kellemetlen ingereket, pĂ©ldául a vágást, Ă©gĂ©st, kĂ©miai ártalmakat vagy a fájdalmas nyomást Ă©rzĂ©kelik. MilliĂłszámra találhatĂłak a bĹ‘rĂĽnkben, csontjainkban, ĂzĂĽleteinkben, izmainkban, valamint a belsĹ‘ szerveinket borĂtĂł savĂłs hártyákban. Eloszlásuk azonban nem egyenletes, sokkal több van az ujjbegyĂĽnkben, mint a hátunk közepĂ©n. A bĹ‘rnĂ©l kevesebb fájdalomĂ©rzĂ©kelĹ‘ idegvĂ©gzĹ‘dĂ©s van az izmokban, Ă©s mĂ©g kevesebb a belsĹ‘ szervekben.
Ha a szervezet számára ártalmas hatás Ă©ri Ĺ‘ket, ingerĂĽletet kĂĽldenek a gerincvelĹ‘n keresztĂĽl az agykĂ©reg felĂ©. Az ingerĂĽletterjedĂ©s sebessĂ©ge a kĂĽlönbözĹ‘ fájdalomközvetĂtĹ‘ idegrostokon nem egyforma. A sĂşlyos fájdalmat okozĂł sĂ©rĂĽlĂ©st gyakorlatilag azonnal megĂ©rezzĂĽk, mĂg a tompa, sajgĂł fájdalom, mint pĂ©ldául a gyomorgörcs vagy fĂĽlfájás lassabb vezetĂ©si sebessĂ©gű idegrostokon terjed.
TulajdonkĂ©ppen azt is mondhatjuk, hogy a fájdalom hasznos vĂ©dekezĹ‘reakciĂł, ami a szövetek károsodásátĂłl hĂvatott minket megvĂ©deni. Mert nemcsak a kellemetlen fájdalmat Ă©rezzĂĽk, de az ingerĂĽlet a gerincvelĹ‘n keresztĂĽl reflexes mozgásokat indĂthat be. Gondoljunk bele, ha vĂ©letlenĂĽl egy forrĂł tárgyat fogunk meg, azonnal elkapjuk onnan a kezĂĽnket, mĂ©g mielĹ‘tt vĂ©giggondolhattuk volna, mi is törtĂ©nik velĂĽnk valĂłjában. A porckorongsĂ©rv okozta hátfájás miatt a hátizmok feszessĂ© válnak, prĂłbálják stabilizálni a csigolyáinkat, hogy azok ne mozduljanak el, mert a mozgás Ăşjabb fájdalommal jár. VakbĂ©lgyulladásnál a sebĂ©sz nemcsak a fájdalom helyĂ©t figyeli a hasfal nyomkodása közben, hanem a hasfali izmok reflexes vĂ©dekezĂ©s miatt kialakulĂł feszessĂ©gĂ©t is.
• Az akut fájdalmat szövetsĂ©rĂĽlĂ©s váltja ki. Az ilyen tĂpusĂş fájdalom rendszerint betegsĂ©gekhez, sĂ©rĂĽlĂ©sekhez vagy műtĂ©tekhez kapcsolĂłdik. Az akut fájdalom lehet gyenge Ă©s csak egy pillanatig tartĂł, mint a szĂşnyogcsĂpĂ©s, de lehet igen erĹ‘s, Ă©s napokig, hetekig is tarthat, mint az Ă©gĂ©si sĂ©rĂĽlĂ©st, izomrándulást vagy csonttörĂ©st kĂsĂ©rĹ‘ fájdalom. Akut fájdalomnál pontosan tudjuk, hol van a sĂ©rĂĽlĂ©s. Rendszerint egy elĹ‘re elĂ©g jĂłl megmondhatĂł idĹ‘szak Ă©s a kiváltĂł ok megszĂĽntetĂ©se - pĂ©ldául a lyukas fog betömĂ©se - után az akut fájdalom rendszerint elmĂşlik.
• A krónikus fájdalom a sérülés gyógyulását követően is fennmarad. Rendszerint 6 hónap után beszélünk krónikus fájdalomról. A krónikus fájdalom az akuthoz hasonlóan lehet lüktető, szúró, égő, tompa vagy éles, és különböző intenzitású.
Időnként a krónikus fájdalom kiváltó oka nem derül ki. Nincs olyan szövetkárosodás vagy betegség, amit az orvos összefüggésbe tudna hozni a fájdalommal.
A krĂłnikus fájdalom oka máskor valamilyen krĂłnikus megbetegedĂ©s, mint az ĂzĂĽleti gyulladás vagy ĂzĂĽleti kopás. EsetenkĂ©nt sĂ©rĂĽlĂ©sbĹ‘l vagy gyulladásbĂłl, netán műtĂ©tbĹ‘l ered, melyek a perifĂ©riás idegeket vagy a gerincvelĹ‘t Ă©rintik. Az idegfájdalomnak ez a tĂpusa, ami az eredeti sĂ©rĂĽlĂ©s gyĂłgyulása után is fennmarad, az Ăşgynevezett neuropátiás fájdalom, ami azt jelenti, hogy a fájdalmat idegkárosodás, Ă©s nem az eredeti sĂ©rĂĽlĂ©s okozza. Neuropátiát okozhat cukorbetegsĂ©g, de alkoholizmus is.
Minden fájdalom - ha nem is mulaszthatĂł el teljesen, de - csillapĂthatĂł, Ă©s minden betegnek joga van a fájdalomcsillapĂtáshoz. Erre kĂĽlönbözĹ‘ mĂłdszerek vannak. A jĂłl ismert házipraktikáktĂłl kezdve - jegelĂ©s, vĂ©gtag felpolcolása, fáslizás - a recept nĂ©lkĂĽl kaphatĂł gyĂłgyszereken át az erĹ‘s fájdalomcsillapĂtĂłkig, kábĂtĂłszerekig, bĹ‘rön át hatĂł anyagokat tartalmazĂł tapaszoktĂłl kezdve a bĹ‘r alá ĂĽltetett injekciĂłs pumpákig, a gerincvelĹ‘ mellĂ© beĂĽltetett vĂ©kony kanĂĽlig - amelyen át akár a beteg saját magának adagolhatja a gyĂłgyszert ", egĂ©szen a sebĂ©szi beavatkozásig - idegek, idegdĂşcok kĂ©miai anyaggal törtĂ©nĹ‘ elroncsolásig, átvágásáig, kiirtásáig - terjed a fájdalomcsillapĂtási lehetĹ‘sĂ©gek palettája.
A leginkább ismert gyĂłgyszerek az Ăşgynevezett nem szteroid gyulladáscsökkentĹ‘k, ezeknek is több kĂ©miai csoportja használatos nap mint nap. EzekbĹ‘l szĂ©les választĂ©k áll rendelkezĂ©sre orvos Ă©s beteg számára egyaránt. JĂł azonban tudni leggyakoribb mellĂ©khatásukrĂłl: e szerek károsĂthatják a gyomornyálkahártyát, fekĂ©ly kialakulásához vezethetnek, melybĹ‘l sĂşlyos, akár Ă©letveszĂ©lyes gyomorvĂ©rzĂ©s is kiindulhat. Ilyenkor a szĂ©klet szurokfeketĂ©vĂ© vagy meggyzselĂ© szĂnűvĂ© válik, esetleg a beteg vĂ©rt hány, ami legtöbbször a kávĂ©zaccban találhatĂł szemcsĂ©khez hasonlĂł ĂĽledĂ©ket tartalmaz.
Bizonyos fájdalomcsillapĂtĂłknál vigyázni kell az esetleges hozzászokásra, esetenkĂ©nt olyan mellĂ©khatásokra, melyek miatt veszĂ©lyessĂ© válhat a közĂşti közlekedĂ©sben valĂł rĂ©szvĂ©tel.
Persze, fájdalmat nemcsak fájdalomcsillapĂtĂłkkal lehet enyhĂteni. Tudják ezt jĂłl a visszĂ©rbetegek Ă©s az akut aranyeres rohamban szenvedĹ‘k, akik a vĂ©nás keringĂ©st javĂtĂł, ödĂ©macsökkentĹ‘ tablettákat szedik.
Az ĂzĂĽleti Ă©s izomfájdalmak helyileg alkalmazott kenĹ‘csökkel, gĂ©lekkel, borogatásokkal, pakolásokkal szintĂ©n hatĂ©konyan kezelhetĹ‘k, de igaz ez a felĂĽletes vĂ©nagyulladás okozta kĂnokra vagy a korábban emlĂtett aranyĂ©rbetegsĂ©gre is.
Dr. Kökény Zoltán
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 041105)