derékfájdalom

[gac]

Dorn-terápiaDieter Dorn 1938-ban született egy német kistelepülésen. Ifjúkorában mezőgazdasági termelőként dolgozott és nem is tervezett – mai kifejezéssel élve – pályamódosítást, nem voltak a földtől, annak művelésétől távol álló ambíciói.Egy napon azonban oly szerencsétlenül emelt fel egy méretes farönköt, hogy utána egyszerűen nem bírt felegyenesedni. – Hexenschuss! – hasított belé. – Már csak ez hiányzott!
Hogy, hogy nem, Dorn derekát egy a telepen dolgozó nyolcvanéves parasztbácsi roppantotta a helyére. Azonnal megszűnt a fájdalma, mi több, késő estig dolgozott a gazdaságban. Az esetnek híre kelt, és egyre többen kérték az idős ember segítségét mozgásszervi panaszaik orvoslásához. A falubeliek elégedetten, túlnyomórészük gyógyultan távozott. Kis idő múlva a parasztbácsi meghalt, de mivel Herr Dorn az esetek többségénél jelen volt és figyelemmel követte a különböző fogásokat, a falu népe benne látta a gyógyító utódot. Első nekifutásként felesége tíz éve fennálló migrénjét szüntette meg, majd felbátorodva egyre többet és többet tudott segíteni a hozzá fordulókon. Csaknem tíz év telt el így.

Dorn mélyreható anatómiai és élettani ismeretek nélkül „praktizált”, így egyre sürgetőbb szükségét érezte annak, hogy intézményes egészségügyi képzésen vegyen részt. Ekkor vallotta be: „Ha tudtam volna, hogy ilyen bonyolult az anatómia, sok mindent nem is mertem volna megtenni.” Dieter Dorn szó szerint az ujjaiban érezte embertársai „elesettségét”, tapintással érzékelte az egyenlőtlenségeket. Kifejlesztett egy sajátos technikát, fellazította a tartóizmot, helyére tornáztatta a kiálló csigolyát. 1975-ben könyvet írt a módszeréről, majd betegeknek szervezett tanfolyamokat, melyen az önsegítő Dorn gyakorlatokat tanította.

A fájdalom univerzális jelenség. Az, hogy milyen erősnek érezzük, miként reagálunk rá, mennyire tűrjük azt, az biológiai, pszichológiai alkatunktól és kulturális neveltetésünktől függ. Gondoljunk csak a szöges ágyon fekvő fakírokra, a parázson táncot járókra vagy a vallási okból magukat keresztre feszíttetőkre. A korábbi fájdalmas sérülésekkel, betegségekkel kapcsolatos emlékeink is befolyásolhatják a fájdalommal szembeni érzékenységünket.

Ha a fájdalom a sérülés vagy a betegség várható gyógyulási idején túl is fennáll, akkor krónikus állapot kialakulásáról beszélhetünk.

Fibromyalgia

 

A Fibromyalgia-szindrómával az elmúlt tíz évben kezdtek igazán behatóan foglalkozni.

Feltárták a betegség jellemző tüneteit, így a betegek is egyre több kérdésre kaptak választ, s megismerhették a gyógyulás lehetőségeit is.

A betegség az átlag népesség 1 százalékában fordul elő, ebből 6-10 százalék a belgyógyászat, 20 százalék a reumatológia területén található. A betegség a felnőtt lakosság 4-12 százalékát, ezen belül főleg a középkorú, munkaképes nőket érinti, veszélyeztetve pszichés és fizikai állapotukat.

Milyen tüneteket észlel a beteg?

A mozgásszervi betegségek igen nagy csoportját a csípőízület gyulladásos és porcelfajulásán alapuló elváltozásai teszik ki. Az ízületi porc fokozatos leépülése, degenerálódása az ízület anatómiai szerkezetét megváltoztatja, a beteg funkcionális képességeit károsítja, s olyan nagymértékű állapotromlást hoz létre, hogy a terápia konzervatív úton már nem valósítható meg, csakis a műtéti megoldás jöhet szóba.

Az illóolajok alkalmazásának javallata szakirányban képzett természetgyógyász, orvos, gyógyszerész kompetenciája.

Illóolaj vásárlása esetén feltétlenül olvassa el a gyártó által mellékelt használati előírást!

A teljességre nem törekvő táblázat nem ajánlás, a benne foglaltak csupán tájékoztató jellegűek.

 

...de nem árt az óvatosság
Nemcsak hosszabb külföldi nyaralásunkat ronthatja el egy hirtelen jött fog- vagy fejfájás, derékfájdalom, vagy éppen egy kisebb sérülés, már egy hétvégi kirándulás is rossz emlékű lehet, ha nem készülünk fel néhány, könnyen előforduló bajra.
A hátizsákba mindenképpen tegyünk – az elemózsia és az ital mellé – egy kis csomagot, mely a legszükségesebb gyógyszereket tartalmazza. Ezt akkor se hagyjuk otthon, ha csupán egy napos túrára indulunk a budai hegyekbe.

Hogyan üljünk? Gyakorlati tanácsok és tudnivalók

 

A számítógépes munkát számos tényező teheti kihívássá. Szemszárazság, irritáció – pislogás hiánya, alacsony páratartalom, klímaberendezés –, ülőalkalmatossági és egyéb ergonómiai hiányosságok, hogy csak a leggyakoribbakat említsük.

A kedvezőtlen körülmények talán a szemünket viselik meg leginkább, összefolynak a sorok és a betűk, a fejünk megfájdulhat, dekoncentráltakká válhatunk. Többnyire akkor, amikor a legjobban kellene haladnunk.

Feliratkozás derékfájdalom csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×