Azok, akik nem szoktak hozzá a rendszeres testmozgáshoz, futáshoz, ne induljanak neki – még a rövidebb távoknak se – megfelelő felkészülés nélkül.
A reggelenkénti rohanás a busz után nem garantál kellő edzettséget...
A futás a vázizomzat nagyrĂ©szĂ©t megmozgatĂł, ily mĂłdon a szĂv- Ă©s vĂ©rkeringĂ©st jelentĹ‘sen megterhelĹ‘ mozgásforma. A szĂvnek az ilyenfajta terhelĂ©shez fokozatosan kell hozzászoknia, kĂĽlönösen idĹ‘sebbek, szĂvbetegek esetĂ©n. A vázizmoknak mozgás közben sokkal nagyobb mennyisĂ©gu oxigĂ©nre Ă©s tápanyagra van szĂĽksĂ©gĂĽk, mint nyugalomban. Ezt a keringĂ©s megváltozása, a futás közben jelentĹ‘sen megnövekvĹ‘ pulzusszám, a percenkĂ©nt megmozgatott vĂ©r összmennyisĂ©ge (perctĂ©rfogat) Ă©s a vĂ©rnyomás emelkedĂ©se biztosĂtja.
Ezt a szĂv Ăşgy Ă©ri el, hogy egyegy összehĂşzĂłdása során a szokottnál sokkal nagyobb vĂ©rmennyisĂ©get lök ki magábĂłl, Ă©s ezt a nyugalmi helyzethez kĂ©pest gyakrabban teszi. Az Ă©rrendszerben bekövetkezĹ‘ változásoknak ráadásul egy beteg Ă©rfal nehezen áll ellen.
Nap mint nap hallhatunk, olvashatunk a következĹ‘höz hasonlĂł felhĂvást: valamilyen alkalombĂłl nĂ©hány kilomĂ©teres futást rendeznek, ahová szeretettel várnak kicsiket, nagyokat, profikat, amatĹ‘röket, olyanokat is, akik mĂ©g soha nem vettek rĂ©szt hasonlĂł rendezvĂ©nyen. Ezeknek a tömegrendezvĂ©nyeknek döntĹ‘ többsĂ©ge közĂşton, aszfalton törtĂ©nik.
Hogyan készüljünk hát egy ilyen megmérettetésre?
A felkĂ©szĂĽlĂ©sre elegendĹ‘ idĹ‘t kell szánni! Ez az indulĂł edzettsĂ©gi állapotátĂłl Ă©s a tervezett távtĂłl fĂĽggĹ‘en, akár több hĂ©t is lehet. A felkĂ©szĂĽlĂ©st kezdjĂĽk nĂ©hány száz mĂ©teres kocogással. Rövid pihenĹ‘k beiktatásával ez többször is ismĂ©telhetĹ‘. A távolságok fokozatos növelĂ©sĂ©vel, a szĂĽnetek ritkĂtásával fussuk le a tervezett távot több, egymást követĹ‘ napon. Csak ezután prĂłbálkozzunk meg a táv folyamatos lekĂĽzdĂ©sĂ©vel. Ha már ez is megy, csak akkor váljon majd a stopper ellenfĂ©llĂ©. A fokozatosan növekvĹ‘ terhelĂ©ssel a kellemetlen izomfájdalmakat, az izomlázat is elkerĂĽlhetjĂĽk, illetve annak tĂĽneteit mĂ©rsĂ©kelhetjĂĽk. Ha a felkĂ©szĂĽlĂ©s során bármilyen kellemetlen panaszunk támad, csökkentsĂĽnk a terhelĂ©sen. Komoly panaszok esetĂ©n kĂ©rjĂĽnk segĂtsĂ©get kezelĹ‘orvosunktĂłl, Ă©s addig fĂĽggesszĂĽk fel az edzĂ©st.
Lehetőleg ne fussunk közönséges tornacipőben!
A kemĂ©ny Ăştburkolat komoly megterhelĂ©st rĂł a futásban igĂ©nybevett ĂzĂĽletekre, elsĹ‘sorban a bokákra, tĂ©rdekre. Rövid, 1-2 kilomĂ©teres távnál ez akár Ă©szrevĂ©tlen is maradhat, de a beteg ĂzĂĽletek már ezt a terhelĂ©st is rossznĂ©ven veszik. A nagyobb távolság bizony már egĂ©szsĂ©ges ĂzĂĽleteket is jelentĹ‘sen megterhel. Ezen csak kiválĂł minĹ‘sĂ©gű, a rázkĂłdást jelentĹ‘s mĂ©rtĂ©kben tompĂtĂł edzĹ‘cipĹ‘, futĂłcipĹ‘ segĂthet. A jĂł futĂłcipĂł talpa kellĹ‘en puha, rugalmas, Ă©s a cipĹ‘ tartja a lábat.
Futás közben – kĂĽlönösen meleg idĹ‘ben – a fokozott verĂtĂ©kezĂ©s következtĂ©ben nagy folyadĂ©k- Ă©s sĂłvesztesĂ©g Ă©ri a szervezetet. Ezek a folyamatok vĂ©rkeringĂ©si Ă©s vĂ©rnyomásproblĂ©mákhoz vezetnek. Éppen ezĂ©rt futás elĹ‘tt – de hosszabb távon alatta is – Ă©s után gondoskodni kell az elvesztett anyagok pĂłtlásárĂłl.
Dr. Kökény Zoltán
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 020601)