Az őshonos fajok védelmével, terjesztésével és a biológiai sokféleség fenntartásával az inváziós fajok megjelenése késleltethető, a már jelen lévők negatív hatása pedig enyhíthető – hangzott el Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a YouTube videómegosztó portálon is elérhető adásában. A Kék Bolygó podcast mostantól már a TikTokon is jelen van.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a műsorban az evolúcióbiológus, ökológus Garamszegi Lászlóval, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett az inváziós fajok megjelenéséről, az ellenük való védekezésről, a hozzájuk való alkalmazkodásról és az ökológiai értékek megőrzéséről.
Garamszegi László felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt száz évben bizonyíthatóan legalább száz új faj érkezett a Kárpát-medencébe, de ez minden valószínűség szerint csak a jéghegy csúcsa, hiszen számos apró, eddig fel nem fedezett, nem őshonos növény és állat is jelen lehet még a térségben.
Áder János elmondta: talán a legismertebb nem őshonos növényfaj Magyarországon a parlagfű, amely egy gabonaszállítmánnyal került a kontinensre, terjedt el, és ma már összesen akkora területet borít be Magyarországon, mint két átlagos méretű megye, s gyakran kultúrnövényektől szívja el a táplálékot.
Ezzel kapcsolatban a szakértő elmondta: a legtöbb nem őshonos, illetve invázióssá váló faj az emberi tevékenység eredményeként jelent meg, majd terjedt el. Utalt rá: az erősödő kereskedelem és turizmus mellett az ember által okozott klímaváltozás is hozzájárult a Kárpát-medencében korábban nem ismert fajok megjelenéséhez.
Példaként felhozta, hogy a szőrméje miatt tenyésztett nutria telepekről szabadult ki és terjedt el, míg a harlekinkaticát levéltetvek elleni biológiai védekezés reményében hurcolták be Európába, a törpeharcsát pedig gazdasági haszon reményében telepítették be, a sok magyar vízből az őshonos fajokat kiszorító amúrgéb pedig emberi felelőtlenség folytán indult szaporodásnak.
Egy idegenhonos faj akkor tud szaporodásnak indulni, ha megfelelőek számára az életkörülmények, de csak a tömeges elszaporodással és a környezet átalakításával válik invázióssá.
E fajok megjelenését viszont teljesen megakadályozni szinte lehetetlen, a legtöbbször csak késleltetni lehet felbukkanásukat vagy – invazívvá válásuk esetén – enyhíteni tudjuk megjelenésük negatív hatásait, illetve védekeznünk kell ellenük, ahogy a parlagfű esetében is.
A legfontosabb, hogy figyelni kell rá, miként érkeztek, milyen fázisban van az elterjedésük. Ez meghatározza, hogy egy-egy fajt ki lehet-e irtani, hatékonyan lehet-e gyéríteni egyedszámukat vagy már csak a káros hatásukat lehet mérsékelni.
A legfontosabb az idegenhonos fajok megjelenésének késleltetése, egyben az ellenük való védekezésre való felkészülés – mondta továbbá Garamszegi László – hozzáfűzve: ehhez szükség van nemzetközi együttműködésekre, de akár civilek is segíthetnek.
A kutatók egyebek mellett olyan közösségi felületeket, alkalmazásokat is elemeznek, amelyeken az emberek egy-egy, lakókörnyezetükben korábban nem látott növény- vagy állatfajról készített fotót osztanak meg.
Mindez nagy segítséget jelent a szakembereknek, hiszen nemcsak újonnan megjelent fajokról, de arról is kaphatnak így tájékoztatást, hogy egy-egy faj gyakorisága hol, milyen mértékben nőtt vagy csökkent.
A műsorban szó esett olyan baktériumok és vírusok okozta betegségekről, amelyek kórokozóit szintén úgy hurcolták be az országba, vagy hurcolták vissza több évtizeddel korábbi megjelenésük után – utaltak a száj- és körömfájás kórokozójára vagy a maláriára. Inváziós jelenség például a kéknyelvűséget okozó betegség megjelenése is, amely már Nyugat-Ausztriában felütötte a fejét, így Magyarországon is el kell kezdeni az ellene való felkészülést.
Garamszegi László felhívta a figyelmet arra, hogy az őshonos fajok védelmével, terjesztésével és a biológiai sokféleség fenntartásával lehet késleltetni a nem őshonos, később akár invazívvá váló fajok megjelenését, a már jelen lévők hatását pedig enyhíthetni.
Egy már leromlott környezetben sokkal sokkal könnyebben elterjed az inváziós faj, viszont ha sok az őshonos, jelentős a biológiai sokféleség egy adott területen, erősebben lehet védekezni az inváziós fajok ellen. Éppen ezért nagyon fontos az élőhelyek, közösségek védelme, jó állapotban tartása, hiszen így jól működnek az ökológiai kölcsönhatások.
Beszélt arról is, hogy az egyes ember felelőssége is nagy, hiszen ha hozzájárul nem őshonos fajok terjedéséhez – akár azzal, hogy életteret biztosít számukra vagy kiengedi őket a természetbe – az őshonos növény- és állatvilág jövőjét is átalakíthatja.
"Nem lehetünk csak kizsákmányolói a természeti környezetünknek, hanem oda kell figyelni annak egészségére, mert ha megbetegítjük, hosszabb távon magunkat is beteggé tesszük" – fogalmazta meg a szakértő szavaira reagálva zárásként Áder János.
(MTI)