Az évenkénti kétszeri óraátállítás kérdése messze túlmutat a "nyerünk vagy veszítünk egy órát" felszínes közhelyén – figyelmeztet a Magyar Alvás Szövetség elnöke, G. Németh György közleményükben.
Bár a közvélemény a téli időszámításra való áttérést a hosszabb alvásidő miatt gyakran pozitívumként éli meg, a klinikai tapasztalatok sokkal árnyaltabb képet mutatnak. Az igazi kockázatot az átállást követő hetek jelentik, amikor az óra visszaállításával hirtelen bezuhan a délutáni sötétség.
A kevesebb természetes fény felerősíti a szezonális affektív zavar tüneteit, miközben a humán cirkadián rendszer akár hetekig is lemaradásban lehet. A szervezet elnöke hangsúlyozta, hogy ez a cirkadián sokkhatás egy eleve instabil és sérülékeny alapállapotban éri a hazai lakosságot. A Szövetség és a Szinapszis Egészségkutató ötéves, követéses vizsgálatának adatai ugyanis általános alvásminőség-romlást mutatnak Magyarországon, ahol a kritikus tényező nem a kevés alvásidő, hanem az elégtelen alvásminőség.
A szakemberek szerint a sokkszerű egyórás ugrás enyhíthető, ha az átállást megelőző két-három napban a lefekvési és ébredési időt tizenöt-húsz perccel későbbre csúsztatjuk. Az átállás utáni napokon, az ébredést követő első órában javasolt mielőbb természetes fényre menni, és elalvásnál kerülni kell a magas fényerejű, kék fényt kibocsátó eszközök használatát, mivel ezek ebben a labilis időszakban számottevően felerősíthetik az alvás töredezettségét.
(NKT nyomán)
