Bár pontos adatokkal nem rendelkezĂĽnk, de a magyar lakosság – legalább – harminc százalĂ©ka kĂĽzd valamilyen allergiás megbetegedĂ©ssel. A legtöbb beteget a felsĹ‘ lĂ©gĂşti allergiák – mint a szĂ©nanátha – Ă©rintik, de a bĹ‘r kĂĽlönbözĹ‘ allergiás folyamatai is megkeserĂtik nagyon sokak Ă©letĂ©t. TáplálĂ©kallergiában legalább 200-300 ezer ember szenved a legkĂĽlönbözĹ‘bb korosztályokbĂłl, a gyĂłgyszerallergiák is számos embert Ă©rintenek, s meg kell emlĂtenĂĽnk az asztmás tĂĽnetegyĂĽttest is, amely – a jelenlegi adatok szerint – a hazai lakosság körĂĽlbelĂĽl három százalĂ©kát sĂşjtja.
- A betegsĂ©g terjedĂ©sĂ©nek dinamikája egĂ©szen elkĂ©pesztĹ‘: mĂg 2000-ben mĂ©g Ăşgy gondoltuk az EurĂłpai UniĂłban, hogy minden negyedik gyerek lesz allergiás, a mai álláspont szerint már az tűnik reális adatnak, hogy minden harmadik gyerek kĂĽzd majd e betegsĂ©ggel – mondja NĂ©kám KristĂłf professzor, a Budai Irgalmasrendi KĂłrház Allergiaosztályának vezetĹ‘je.
– Nem lehet megmondani, melyek azok a tĂ©nyezĹ‘k, amelyek kiiktatásával csökkenteni lehetne a betegek számát. Azt tudjuk, hogy a genetikai hajlam, a környezeti hatások Ă©s az Ă©letmĂłd egyĂĽttesen felelĹ‘sek a betegsĂ©g kialakulásáért, ám mĂ©gsem lesz minden hasonlĂł körĂĽlmĂ©nyek között Ă©lĹ‘, szĂĽletetten allergiára hajlamos (atĂłpiás) ember beteg. Ez utĂłbbi tĂ©ny is jelzi, hogy ezerarcĂş betegsĂ©ggel állunk szemben. A szakemberek általában a nyugati tĂpusĂş Ă©letkörĂĽlmĂ©nyekhez, Ă©letvitelhez kapcsolják az allergiát, hiszen – pĂ©ldául – a környezetszennyezĂ©s igen jelentĹ‘s szerepet játszik a megbetegedĂ©sben. Ugyanakkor a tiszta levegĹ‘jű skandináv országokban sem kevesebb az allergiás, mint EurĂłpa más rĂ©szein. Ott tehát valĂłszĂnűleg más tĂ©nyezĹ‘, pĂ©ldául a hatalmas nyĂrfaerdĹ‘k pollenje kĂ©pezi a megbetegedĂ©sekhez szĂĽksĂ©ges legjelentĹ‘sebb környezeti terhelĂ©st.
Az Ă©letmĂłd oldalárĂłl sem lehet kiemelni egyetlen döntĹ‘ okot: a megbetegedĂ©st elĹ‘segĂtheti a lakás magas páratartalma, a tĂşlfűtött szobák – ez nagyon kedvez az atkáknak –, a rovarok jelenlĂ©te, a dohányzás, de az elhĂzás, a mozgásszegĂ©ny Ă©letmĂłd, az egĂ©szsĂ©gtelen táplálkozás is. Egy nemrĂ©g vĂ©get Ă©rt nyugat-eurĂłpai vizsgálat legalább ötven tĂ©nyezĹ‘t sorol, amelyekrĹ‘l nagy valĂłszĂnűsĂ©ggel tudjuk, hogy szerepĂĽk van az allergiák kiváltásában.
- Az előbbiek alapján – kis túlzással – úgy tűnik, hogy ahány ember, annyi allergia...
- VĂ©gĂĽl is mondhatjuk ezt, hiszen mindenkinek egy kicsit más, „szemĂ©lyes” az allergiája, ezĂ©rt kicsit mások a tennivalĂłi is. Ezek a tennivalĂłk leginkább – az egyĂ©ni Ă©letmĂłd Ă©s a környezet változtatásán keresztĂĽl – a megelĹ‘zĂ©st Ă©rintik. Aki már „gyakorló” allergiás, voltak már panaszai, esetleg hosszabb ideje fennáll a betegsĂ©ge, annak kĂ©t dologra Ă©rdemes figyelnie. EgyrĂ©szt igen fontos, hogy beteg megelĹ‘zze állapotának romlását. Ez azt jelenti, hogy ha valaki tudja, mitĹ‘l sĂşlyosbodhatnak a tĂĽnetei, prĂłbálja megszĂĽntetni vagy minimálisra csökkenteni a bajt okozĂł allergĂ©neket a környezetĂ©ben. Csak nĂ©hány pĂ©lda: a szĹ‘nyegpadlĂł eltávolĂtása, a penĂ©szgombák Ă©lĹ‘helyĂ©nek korlátozása a lakáson belĂĽl, egyes Ă©telek kerĂĽlĂ©se, naponkĂ©nti hajmosás a pollenszezonban, Ă©s mĂ©g hosszasan sorolhatnám. Mindenesetre mielĹ‘tt bármilyen átalakĂtásba belevágnánk, meg kell találni a konkrĂ©t tĂĽnetkiváltĂł okot, okokat.
A másik igen fontos tennivaló a megfelelő kezelés időbeni elkezdése. Egy parlagfű-allergiásnak nem érdemes megvárni a tünetek jelentkezését az új szezonban, mert a legtöbb gyógyszer csak néhány napos szedés után fejti ki teljes hatását. Ezeknek a betegeknek a kezelése – már néhány nappal a várható pollenmegjelenés előtt – az egész szezonban előnyös hatást fejthet ki a beteg életminőségére.
- Nemcsak az allergiás betegek száma nő évről évre, hanem azok száma is, akik végleges megoldást keresnek a betegségükre. Ilyen megoldás lehet az immunterápia.
- Az immunterápiákat nagyjábĂłl az allergiás megbetegedĂ©sek elsĹ‘ gyĂłgyszeres kezelĂ©si lehetĹ‘sĂ©gĂ©vel egy idĹ‘ben, a XX. század elejĂ©n vezettĂ©k be a gyakorlatba. S bár volt egy idĹ‘szak, mikor alkalmazásuk kĂĽlönbözĹ‘ okok miatt – pĂ©ldául ismeretlen volt a terápia hatásmechanizmusa, vagy az injekciĂłs kĂşrának lehettek erĹ‘s mellĂ©khatásai – háttĂ©rbe szorult, de napjainkban ismĂ©t a figyelem közĂ©ppontjába kerĂĽltek. Ma már számos bizonyĂtĂ©k támasztja alá, hogy az immunterápia allergiás megbetegedĂ©sek kialakulását elĹ‘segĂtĹ‘, tĂşlpörgĹ‘, „haszontalan” immunműködĂ©s lefĂ©kezĂ©sĂ©ben játszik fontos szerepet. Az is nagy áttörĂ©st jelentett, hogy nĂ©hány Ă©ve – az esetenkĂ©nt sĂşlyos mellĂ©khatásokkal is járĂł injekciĂłk helyett – megjelentek a szájon át alkalmazhatĂł tablettás, Ă©s – orrspray-kĂ©nt – oldat kiszerelĂ©sű immunterápiás kĂ©szĂtmĂ©nyek. Klinikai megfigyelĂ©sek szerint az immunterápia elsĹ‘sorban a lĂ©gĂşti allergiákban alkalmazhatĂł sikeresen általában azoknál a betegeknĂ©l, akik „csak” nĂ©hány Ă©ve szenvednek – pĂ©ldául – a parlagfű vagy a fĂĽvek pollenjĂ©tĹ‘l, vagy az atkák fehĂ©rjĂ©itĹ‘l.
- Mit kell tudni a kezelésről?
- A kezelĂ©st minimum kĂ©t Ă©vig kell folytatni, ennyi idĹ‘ alatt lehet ugyanis biztosan eldönteni, használ-e a terápia. Van, aki már nĂ©hány hĂłnap után Ă©rzi a terápia hatását, de a többsĂ©g az elsĹ‘ Ă©v után számol be pozitĂv változásrĂłl. A hatĂ©kony kezelĂ©s elfogadott idĹ‘tartama három-öt Ă©v. Egy Ă©v alatt kĂ©t – egy bevezetĹ‘ Ă©s egy fenntartĂł – kĂşrát kell vĂ©gigcsinálni. Ezeknek a teljes Ă©ves költsĂ©ge százezer forint felett van. AkiknĂ©l hatĂ©kony a 3-5 Ă©ves kezelĂ©s, azoknál akár tĂzĂ©ves tĂĽnetmentes idĹ‘szak is elĂ©rhetĹ‘. HatĂ©konyságkĂ©nt Ă©rtĂ©keljĂĽk azt is, ha a beteg megszokott gyĂłgyszerigĂ©nye nagymĂ©rtĂ©kben csökken. Az eredmĂ©nyesen kezelt betegek nagyobb rĂ©szĂ©ben a szĂ©nanátha nem megy át asztmába, nem alakulnak ki Ăşj tĂşlĂ©rzĂ©kenysĂ©gek, a betegek Ă©letminĹ‘sĂ©ge gyökeresen megváltozik.
Mivel az allergia rendkĂvĂĽl szĂnes betegsĂ©g Ă©s sok elĹ‘segĂtĹ‘ tĂ©nyezĹ‘jĂ©t mĂ©g nem ismerjĂĽk elĂ©ggĂ©, ma mĂ©g nem tudjuk megmondani, milyen kĂ©pet mutat mondjuk hĂşsz Ă©v mĂşlva. EzĂ©rt is nagyon fontos lenne minden olyan terápiás Ă©s megelĹ‘zĹ‘ eszköz igĂ©nybevĂ©tele Ă©s támogatása, amellyel megelĹ‘zhetjĂĽk a sĂşlyosabb Ă©s a költsĂ©gesebb tĂĽnetegyĂĽttesek kialakulását.
Máger Judit
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 070305)