immunerősítő

[gac]

Hitek és tények a fokhagymáról

Homeopátiás golyócskák...A homeopátia felfedezője Samuel Hahnemann (1755-1843), aki korának neves orvosa volt. Sokat foglalkozott a krónikus betegségekkel, s ezek gyógyítási lehetőségeivel. Hahnemann elutasította azt a feltevést, hogy a betegséget az azt okozó károsító anyag szervezetből való „kiengedésével" kell gyógyítani. E helyett azt állította, hogy a betegségeket a test életerejének visszaállításával lehet kezelni. A klasszikus homeopátia lényegében olyan kezelési módszer, mely olyan orvosságokkal dolgozik – ezeket minimális mennyiségben adagolva –, melyek nagyobb mennyiségben olyan tüneteket okoznának, mint maga a kezelendő betegség. A homeopátiás gyógyítás a „hasonlót a hasonlóval" elvén alapul.

Évről évre nő az allergiás megbetegedések száma, a felnőtt lakosság - átlagosan - húsz százaléka szenved valamelyik fajtájától. Magyarországon közel hárommillió ember allergiás, s ez a szám évente legalább 200 ezerrel nő.

Az allergia a szervezet természetellenes reakciója bizonyos anyagokra, az ún. allergénekre. Ezekkel az anyagokkal különböző módokon kerülhetünk kapcsolatba:

- légutak (pollenek, állati szőrök, házipor, atkák stb.)
- tápcsatorna (ételek, gyógyszerek stb.)
- bőrön keresztül (fémek, vegyszerek stb.)

Bár pontos adatokkal nem rendelkezünk, de a magyar lakosság – legalább – harminc százaléka küzd valamilyen allergiás megbetegedéssel. A legtöbb beteget a felső légúti allergiák – mint a szénanátha – érintik, de a bőr különböző allergiás folyamatai is megkeserítik nagyon sokak életét. Táplálékallergiában legalább 200-300 ezer ember szenved a legkülönbözőbb korosztályokból, a gyógyszerallergiák is számos embert érintenek, s meg kell említenünk az asztmás tünetegyüttest is, amely – a jelenlegi adatok szerint – a hazai lakosság körülbelül három százalékát sújtja.
- A betegség terjedésének dinamikája egészen elképesztő: míg 2000-ben még úgy gondoltuk az Európai Unióban, hogy minden negyedik gyerek lesz allergiás, a mai álláspont szerint már az tűnik reális adatnak, hogy minden harmadik gyerek küzd majd e betegséggel – mondja Nékám Kristóf professzor, a Budai Irgalmasrendi Kórház Allergiaosztályának vezetője. – Nem lehet megmondani, melyek azok a tényezők, amelyek kiiktatásával csökkenteni lehetne a betegek számát. Azt tudjuk, hogy a genetikai hajlam, a környezeti hatások és az életmód együttesen felelősek a betegség kialakulásáért, ám mégsem lesz minden hasonló körülmények között élő, születetten allergiára hajlamos (atópiás) ember beteg. Ez utóbbi tény is jelzi, hogy ezerarcú betegséggel állunk szemben. A szakemberek általában a „nyugati típusú” életkörülményekhez, életvitelhez kapcsolják az allergiát, hiszen – például – a környezetszennyezés igen jelentős szerepet játszik a megbetegedésben. Ugyanakkor a tiszta levegőjű skandináv országokban sem kevesebb az allergiás, mint Európa más részein. Ott tehát valószínűleg más tényező, például a hatalmas nyírfaerdők pollenje képezi a megbetegedésekhez „szükséges" legjelentősebb környezeti terhelést.

Egy bölcs mondás szerint a hosszú élet titka az, hogy nem szabad abbahagyni a levegővételt. A légvétel – normális esetben – teljesen automatikusan történik. Csak akkor veszünk róla tudomást, ha valami nincs rendben. A téli hónapokban bizony gyakorta megesik, hogy a légutakat megtámadja valamilyen betegség, melyek ellen sokszor nehéz védekezni. A kellemetlen tüneteket mi magunk is csökkenthetjük, természetesen – ha szükséges – nem kihagyva a szakszerű orvosi ellátást.
Mielőtt áttekintenénk, melyek a leggyakoribb felső légúti betegségek, nézzük meg, hogyan is jutnak be a kórokozók a légutakon keresztül. Ez nem is olyan egyszerű, hiszen a légutak nyálkahártyája sűrű folyadékot termel, ami sok kórokozót képes megkötni ezzel megakadályozva a szervezetbe történő bejutásukat. Ezeket a kórokozókat a csillószőrők kifelé irányuló mozgása kilöki a légzőrendszerből, ráadásul a nyálkahártyán vannak olyan ellenanyagok, melyek ennek a területnek a védelmét biztosítják.

A kép forrása: Patika TükörBár a kutatók már az 1930-as években felismerték, hogy a hosszú szénláncú telítetlen zsírsavak nélkülözhetetlenek a szervezet számára, az omega-3 típusú zsírsavak akkor kerültek az érdeklődés középpontjába, amikor bebizonyosodott, hogy a nagy omega-3 zsírsavtartalmú étrenden élők között sokkal kisebb az infarktus okozta halálozás, mint más népcsoportoknál (Az eszkimók és a dánok adatait hasonlították össze.)

Szappanjaink ne keljenek versenyre a fertőtlenítőszerekkel...Ahogy nő a higiénia, úgy nő a nehézlégzés és az ekcéma kockázata.
A túlságosan higiénikus körülmények közt nevelkedett gyermekek körében gyakrabban fordul elő ziháló, nehézkes légzés ami az asztma tünete lehet, illetve az allergiás típusú bőrprobléma ekcéma is, állítják a legújabb kutatások.

"Jellemünk megismerésével párhuzamosan meg kell ismerni testünk természetét is" - írja Füves könyvében Márai Sándor.

Két kérdést kaptunk Maszk mizéria cikkünkkel kapcsolatban.

Miért egyszerhasználatosak az FFP2 és FFP3 maszkok?

Ezeknek a maszkoknak súlyosan szennyezett környezetben, a specifikációjuknak megfelelő szűrőképességük maximumán 8 (esetleg 12) órán keresztül helyt kell állniuk telítődésük előtt. Ezt a gyártó meghatározott szennyezőanyag-koncentrációig garantálja. Munkavédelmi megközelítésben ez egy műszakot jelent. Az "NR" jelzés a maszkon azt jelenti, hogy "non reusable", nem újrafelhasználható.

Az allergiás megbetegedések száma világszerte emelkedik. A felnőtt lakosság átlagosan húsz százaléka szenved valamilyen allergiás megbetegedésben. A növekvő környezetszennyeződés, a városi életforma, az ezzel együtt járó stressz, a táplálékok előállításához használt adalékanyagok, színezékek, tartósítószerek egyaránt növelik az allergiás betegségek kialakulásának kockázatát.

Tüsszögés, köhögés, torokfájás

Hogyan "fázunk meg"?

Az allergiás időszak kellős közepén járunk. Valószínűleg nincs ma Magyarországon olyan család, ahol ne lenne legalább egy tüsszögő, könnyező családtag. Következzék néhány jó tanács, amelyek betartásával könnyebbé válhat az életünk.

Mit tehetünk az allergiát kiváltó, illetve a betegséget súlyosbító környezeti hatások csökkentéséért?

Védő-, betegségmegelőző hatások

A héjas termésű gyümölcsök többsége, mint a dió, a mandula, a mogyoró, a kesudió, a pisztácia stb. Ázsiából, vagy Dél-Amerikából került Európába, s vált kedvelt csemegévé. E héjasokat felhasználják sütemények, kenyerek, sajtok ízesítésére, salátákhoz keverve, de húsételek készítésénél is kiválóan megfelelnek. Natúr, pörkölt mogyorót, mandulát is szívesen szemezgetünk, a dióról pedig a nagymamám készítette mézes dió, s a karácsonyvárás jut az eszembe.

A héjas termésű gyümölcsök összetétele eltér a többi lédús gyümölcsökétől.

Anyatej

Augusztus 1-je a szoptatás, az anyatejes táplálás világnapja. A gyermekorvosok és a kitűnő védőnői hálózat munkájának eredményeként Magyarországon az utóbbi években örvendetesen emelkedett a szoptatási arány. Az a cél, hogy hat hónapos koráig minden csecsemő kizárólag csak anyatejet kapjon, s a szoptatást egyéb táplálékok bevezetése után is folytassák. Amelyik édesanya nem szoptatja gyermekét, olyan védelemtől fosztja meg, amely a későbbiekben nem pótolható.

A karácsony a szeretet, az újjászületés ünnepe. A kereszténység Jézus születését ünnepli december 25-én. Az első adatok szerint már a régi Rómában, I. Gyula pápa idején - a IV. században - ünnepnek számított ez a nap, majd az egész keresztény világban elterjedt. A nem hivők a Napisten születésnapját ünnepelték ezen a napon. Aurelianus császár például elrendelte, hogy december 25-én birodalma egész területén ünnepeljék meg a fény újjászületését, a napfordulót, azaz a legyőzhetetlen, örök, isteni Napot.

Méz. Egyszerű, hárombetűs szó. Kinek a tea, kinek Micimackó, kinek a reggeli mézes kenyér jut eszébe róla.

Az a bizonyos lépesméz... (fotó: orvosiLexikon.hu)A hideg, téli napokon gyakran kerül az asztalra valamilyen mézes csemege, mézes sütemény, s tölti be a szobát kellemes illata. Köztudott, hogy a mézet a méhek a növények virágporából és cukortartalmú nektárjából készítik. Ismerkedjünk meg most néhány olyan növénnyel, melyek e szorgos rovarok számára hazánkban a legfontosabbak s melyekből kiváló, egészséges mézet állítanak elő.

A homeopátiás betegvizsgálat

Meghűlést nem kapni a boltban...

Dehogynem! A megfázás az egyik legkönnyebben "beszerezhető" betegség. A hideg időszakban minden további nélkül hozzá lehet jutni. Még pénzt sem kell adni érte, elegendő nem megfelelő öltözékben kimenni a szeles, hideg utcára, majd betérni a fűtött helyiségbe. Egy röpke tízperces bevásárlás alatt nagy eséllyel hazaviszünk egy kellemetlen meghűlést - nemhiába kiabálta utánunk anyukánk, nagymamánk: "Aztán rád ne melegedjen a kabát!" A megfázás gyakran a hőháztartásunkat zavaró külső körülmények - áthevülés, hirtelen lehűlés - miatt következik be. Íme, néhány ötlet ennek elkerülésére:

Allergia: egyes idegen anyagokkal való "találkozásra" az immunrendszer túlérzékenyen reagál, azaz a szervezet fokozott védekezésbe kezd. A leggyakoribb allergiás megbetegedések: a szénanátha, az asztma, bizonyos bőrbetegségek. A szervezet túlérzékenységét kiváltó ún. allergének között megtaláljuk a háziport, a virágporokat, a vegyszereket, a gyógyszereket, az ételeket, a fémeket, a madártollat és az állati szőrt is.

Feliratkozás immunerősítő csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×