"A parlagfű legintenzívebb növekedési időszaka július hónapban, a virágpor szóródásának legnagyobb tömege július végén és augusztus hónapban történik, ezért az ingatlan tulajdonosoknak a parlagfű elleni védekezést június 30-ig végre kell hajtani, azt követően pedig a parlagfű virágzását, az allergén pollen levegőbe kerülését folyamatosan megakadályozni.
A védekezés legegyszerűbb módja a június végétől két-három alkalommal végzett kaszálás, esetleg a vegyszeres gyomirtás. A művelési cél nélküli talajbolygatás csak serkenti az egész szezonban folyamatosan csírázó parlagfű szaporodását.(...)
pollen
Bár pontos adatokkal nem rendelkezünk, de a magyar lakosság – legalább – harminc százaléka küzd valamilyen allergiás megbetegedéssel. A legtöbb beteget a felső légúti allergiák – mint a szénanátha – érintik, de a bőr különböző allergiás folyamatai is megkeserítik nagyon sokak életét. Táplálékallergiában legalább 200-300 ezer ember szenved a legkülönbözőbb korosztályokból, a gyógyszerallergiák is számos embert érintenek, s meg kell említenünk az asztmás tünetegyüttest is, amely – a jelenlegi adatok szerint – a hazai lakosság körülbelül három százalékát sújtja.
- A betegség terjedésének dinamikája egészen elképesztő: míg 2000-ben még úgy gondoltuk az Európai Unióban, hogy minden negyedik gyerek lesz allergiás, a mai álláspont szerint már az tűnik reális adatnak, hogy minden harmadik gyerek küzd majd e betegséggel – mondja Nékám Kristóf professzor, a Budai Irgalmasrendi Kórház Allergiaosztályának vezetője. – Nem lehet megmondani, melyek azok a tényezők, amelyek kiiktatásával csökkenteni lehetne a betegek számát. Azt tudjuk, hogy a genetikai hajlam, a környezeti hatások és az életmód együttesen felelősek a betegség kialakulásáért, ám mégsem lesz minden hasonló körülmények között élő, születetten allergiára hajlamos (atópiás) ember beteg. Ez utóbbi tény is jelzi, hogy ezerarcú betegséggel állunk szemben. A szakemberek általában a „nyugati típusú” életkörülményekhez, életvitelhez kapcsolják az allergiát, hiszen – például – a környezetszennyezés igen jelentős szerepet játszik a megbetegedésben. Ugyanakkor a tiszta levegőjű skandináv országokban sem kevesebb az allergiás, mint Európa más részein. Ott tehát valószínűleg más tényező, például a hatalmas nyírfaerdők pollenje képezi a megbetegedésekhez „szükséges" legjelentősebb környezeti terhelést.
A tél múltával már alig várjuk a tavaszt, a felmelegedést, a nyíló virágokat és fákat.
A tavasszal feléledő természet azonban nem mindenkinek jelent boldogságot. Az első tavaszi virágok kinyílásával a levegő megtelik pollenekkel és sokunk szeme szúrni, viszketni kezd, bevörösödik és a természet gyönyörű kibontakozását csak ablakon át tudjuk élvezni.
Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógyszerészi Gondozás Munkacsoportjának rovata
"Gyermekemnél többféle növényi virágpor-allergiát állapítottak meg. Tudnának-e valamilyen hasznos tanácsot adni, hogyan védekezhetünk a tavasztól őszig tartó kellemetlen tünetek ellen?"
Különböző virágporra lehetünk allergiásak. Első lépés, hogy megismerjük a tüneteket okozó növények virágzási idejét, majd ez idő alatt - a következő tanácsokat betartva ", enyhíthetők a tünetek:
Magyarországon a pollenszezont három fő szakaszra lehet elkülöníteni. Az első tavasszal a fák virágzásakor kezdődik, a második májustól a nyár közepéig tart. Ebben az időszakban főleg a füvek okoznak panaszt, míg a július végétől kezdődő s egészen októberig tartó szakaszban az üröm és a parlagfű pollenjei keserítik meg egyre több ember életét.
A hideg, téli napokon gyakran kerül az asztalra valamilyen mézes csemege, mézes sütemény, s tölti be a szobát kellemes illata. Köztudott, hogy a mézet a méhek a növények virágporából és cukortartalmú nektárjából készítik. Ismerkedjünk meg most néhány olyan növénnyel, melyek e szorgos rovarok számára hazánkban a legfontosabbak s melyekből kiváló, egészséges mézet állítanak elő.
