Az Ă©lelmiszerhulladĂ©k az ellátási lánc szinte egĂ©sz hosszában, minden rĂ©sztvevĹ‘nĂ©l megjelenik a betakarĂtástĂłl a szállĂtáson, raktározáson, kereskedelmi láncok polcain át egĂ©szen a fogyasztĂł konyhájáig, asztaláig. Ez egy globális jelensĂ©g, amely rendkĂvĂĽl sĂşlyos következmĂ©nyekkel jár mind gazdasági, mind pedig ökolĂłgiai szempontbĂłl.
Mit nevezünk élelmiszerhulladéknak?
A NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal) definĂciĂłja szerint „élelmiszerhulladĂ©knak számĂt minden olyan Ă©lelmiszer vagy Ă©lelmiszer-alapanyag, amit valamilyen okbĂłl nem emberek fogyasztanak el. Ezek között vannak Ăşn. nem elkerĂĽlhetĹ‘ (pl. csont, kávĂ©zacc, tojáshĂ©j) Ă©s elkerĂĽlhetĹ‘ (pl. lejárt, helytelenĂĽl tárolás miatt megromlott) hulladĂ©kok. Élelmiszerpazarlásnak ezen utĂłbbi kategĂłriába tartozĂł termĂ©kek számĂtanak, amelyek kizárĂłlag emberi figyelmetlensĂ©gbĹ‘l mennek veszendĹ‘be”. Pazarolhatunk kĂ©sz Ă©telt Ă©s alapanyagot is.
TĂşltermelĂ©s, Ă©lelmiszerpazarlás Ă©s Ă©hĂnsĂ©g egy idĹ‘ben, egy bolygĂłn – nĂ©zzĂĽnk a számok mögĂ©!
A FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations, vagyis az EgyesĂĽlt Nemzetek SzervezetĂ©nek ÉlelmezĂ©sĂĽgyi Ă©s MezĹ‘gazdasági Világszervezete) adatai alapján Ă©vente a Földön megtermelt összes Ă©lelmiszer 14%-a, mintegy 400 milliárd dollár Ă©rtĂ©kben veszik el a betakarĂtástĂłl kezdĹ‘dĹ‘en, Ă©s ehhez jön mĂ©g 17% vesztesĂ©g a kereskedelmi Ă©s a fogyasztĂłi szinteken.
2019-ben globálisan 931 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezett, ebből 61% származott a háztartásokból, 26% a vendéglátásból és 13% a kereskedelemből.
Az Eurostat 2022-es jelentĂ©se szerint az EurĂłpai UniĂłban Ă©vente 57 milliĂł tonna Ă©lelmiszerhulladĂ©k keletkezik a termĹ‘földtĹ‘l az asztalig, ami egy átlagos EU-s állampolgárra vetĂtve 127 kg/fĹ‘. Ez a legutĂłbbi, 2012-es adatokhoz kĂ©pest csökkenĂ©st mutat, akkor ugyanis 173 kg-ra becsĂĽltĂ©k az egy fĹ‘re esĹ‘ Ă©lelmiszerhulladĂ©k mennyisĂ©gĂ©t. Ennek több mint felĂ©t a háztartásokban keletkezĹ‘ Ă©lelmiszerhulladĂ©kok teszik ki. A háztartások esetĂ©ben szintĂ©n a csökkenĂ©s irányába mozdultak el a számok, a korábbi 92 kg/fĹ‘/Ă©v mennyisĂ©g most 70 kg/fĹ‘/Ă©v.
Magyarországon az EU-s átlaghoz kĂ©pest kevesebb Ă©lelmiszerhulladĂ©k keletkezik (66 kg/fĹ‘). Az elkerĂĽlhetĹ‘ Ă©lelmiszerhulladĂ©k (amit pazarlásnak hĂvunk) mennyisĂ©ge a 25,2 kg/fĹ‘/Ă©v, ez 24%-os csökkenĂ©s a 2016-os adatokhoz kĂ©pest a NÉBIH MaradĂ©k nĂ©lkĂĽl program felmĂ©rĂ©se szerint. Ezek alapján a szeptemberi Ă©lelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár Ă©vente 35.000 Ft Ă©rtĂ©kű Ă©lelmiszert pazarol el (azonban tekintettel a zajlĂł gazdasági folyamatokra, Ă©rdemes lehet korrigálni az összeget). Hazánk háztartási Ă©lelmiszerpazarlása mĂ©g Ăgy is jelentĹ‘s, Ă©vi 245.000 tonna. A feleslegesen megvásárolt, majd kidobott Ă©lelmiszerekbĹ‘l 450.000 ember lakhatna jĂłl egy Ă©ven keresztĂĽl, Ăşgy, hogy mindennap 3 alkalommal bĹ‘sĂ©ges Ă©tkezĂ©st kapna.
Ezek az adatok különösen elgondolkodtatók annak a tükrében, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi adatai alapján a világon 2021-ben minden harmadik ember (körülbelül 2,31 milliárd fő) számára bizonytalan volt az élelmiszerhez való hozzáférés, azaz súlyos, vagy kevésbé súlyos mértékben, de éheztek. (4)
Az élelmiszerhulladék szerepe a globális felmelegedésben
Az elvi, anyagi okokon kĂvĂĽl van mĂ©g egy, talán kevĂ©sbĂ© ismert ok, amiĂ©rt cĂ©lszerű csökkenteni az Ă©lelmiszerhulladĂ©k mennyisĂ©gĂ©t. Az Ă©lelmiszerhulladĂ©kbĂłl származĂł gázok – kiemelten a metán –, teszik ki az összes ĂĽvegházhatásĂş gáz 8-10%-át. Ideális esetben az Ă©lelmiszerbĹ‘l származĂł hulladĂ©k jelentĹ‘s rĂ©sze komposztálhatĂł, amely során aerob bomlás során komposzt lesz belĹ‘le, ami tápanyagdĂşs, termĂ©szetes mĂłdon javĂtja a termĹ‘talaj minĹ‘sĂ©gĂ©t. Azonban a legtöbb esetben bezacskĂłzva a kukában vĂ©gzĹ‘dik az Ăştja, amelyet követĹ‘en megsemmisĂtik, amely jelentĹ‘sen terheli a környezetet. Ennek eredmĂ©nyekĂ©ppen nagy mennyisĂ©gű ĂĽvegházhatásĂş gáz keletkezik, ami a lĂ©gkörbe jutva fokozza a felmelegedĂ©s folyamatát.
EzĂ©rt fontos lenne, hogy akinek van rá lehetĹ‘sĂ©ge, komposztálja az Ă©lelmiszerhulladĂ©kát. Ez kertes házban a legkönnyebb, de ma már a városi fogyasztĂłk számára is vannak lehetĹ‘sĂ©gek. Ilyen pĂ©ldául a közössĂ©g komposztálĂłk megjelenĂ©se (Ă©rdemes rákĂ©rdezni az önkormányzatoknál), de van olyan applikáciĂł (ShareWaste) is, ami összeköti azokat a felhasználĂłkat, akiknek van komposztálĂłjuk, Ă©s azokat, akinek csak a komposztálnivalĂłjuk van. Több alternatĂv, lakásban is használhatĂł, felhasználĂłbarát (egyszerű, kellemetlen szagoktĂłl mentes stb.) komposztálási lehetĹ‘sĂ©g is van a gilisztakomposztálĂłtĂłl kezdve egĂ©szen a XXI. századi komposztálĂłgĂ©pekig, Ăgy mindenki megtalálhatja azt a formát, ami számára megvalĂłsĂthatĂł Ă©s fenntarthatĂł megoldás lehet, ezĂ©rt Ă©rdemes tájĂ©kozĂłdni. BĂztatĂł jel, amely a lakosság növekvĹ‘ tudatosságát jelzi, hogy Magyarországon 5 Ă©v alatt csaknem 7%-kal növekedett a komposztált maradĂ©kok aránya.
Az élelmiszerhulladék keletkezésének helyei
Az ellátási lánc minden elemĂ©ben lehet olyan változtatásokat, fejlesztĂ©seket eszközölni, amellyel drasztikusan csökkenthetĹ‘ a keletkezĹ‘ hulladĂ©kmennyisĂ©g. PĂ©ldául már a termelĂ©snĂ©l Ă©rdemes átgondolni az eladhatĂł mennyisĂ©get, illetve gondolkodni a feleslegek, mellĂ©ktermĂ©kek alternatĂv felhasználási mĂłdjain, hiszen a megmaradt Ă©lelmiszer is többletköltsĂ©get, plusz terhet jelent a termelĹ‘knek, feldolgozĂłknak.
HulladĂ©k keletkezhet a nem megfelelĹ‘ szállĂtás Ă©s tárolás (pl. elĂ©gtelen hűtĂ©s), vagy Ă©pp a szortĂrozás miatt. A kereskedelmi standardok nagyon szigorĂşak. PĂ©ldául zöldsĂ©g-gyĂĽmölcs esetĂ©ben nagyon szűk határokon belĂĽl kell megfelelni a mĂ©retnek, sĂşlynak, szĂnnek, Ă©rettsĂ©gnek, frissessĂ©gnek stb. Azt az almát, ami nem felel meg az elvárt átmĂ©rĹ‘nek, vagy szĂnnek, a kereskedĹ‘ nem veszi át, Ăgy jĂł esĂ©llyel hulladĂ©kkĂ©nt vĂ©gzi. Ez a zöldsĂ©g-gyĂĽmölcs termĂ©s akár 14-21%-a is lehet a fejlett országokban, ahol sokkal szigorĂşbb fogyasztĂłi igĂ©nyeknek kell megfelelni a kiskereskedelemben.
Az Ă©lelmiszerpazarlás szerencsĂ©re egyre nagyobb figyelmet kap, Ă©s a legtöbb Ă©lelmiszeripari cĂ©g Ă©s kiskereskedelmi lánc tesz erĹ‘feszĂtĂ©seket Ă©s vállalásokat az Ă©lelmiszeripari hulladĂ©k csökkentĂ©sĂ©re. Érdemes figyelemmel követni Ĺ‘ket, ezek az informáciĂłk a legtöbb esetben elĂ©rhetĹ‘ek a weboldalaikon.
A hulladékcsökkentés mellett Magyarországon is egyre népszerűbb az adományozás, vagyis a még ehető, jó minőségű élelmiszerek felajánlása a rászorulókat ellátó állami, egyházi és civil szervezeteknek. Érdemes tudni, hogy az Európai Unió friss szabályozásának megfelelően ma már a lejárt tartós élelmiszerek is adományozhatók (természetesen a friss áruk esetében ez továbbra is tilos).
A háztartások a legnagyobb Ă©lelmiszerpazarlĂłk – de ezen könnyen lehet segĂteni
Az Eurostat adatai alapján az Ă©lelmiszerhulladĂ©k legnagyobb rĂ©sze nem a termelĂ©sbĹ‘l, vagy a kereskedelembĹ‘l származik. A háztartások felelnek a teljes Ă©lelmiszerhulladĂ©k-mennyisĂ©g több, mint feléért (55%). A jĂł hĂr, hogy itt kellĹ‘ odafigyelĂ©ssel, nagyon könnyen Ă©s gyorsan lehet látványos eredmĂ©nyeket elĂ©rni a hulladĂ©kcsökkentĂ©s terĂ©n, Ă©s ezzel mĂ©g a pĂ©nztárcánk is jĂłl jár.
Tippek a háztartási élelmiszerpazarlás csökkentésére:
• Mindig tervezzük meg előre a heti menüt, és ennek megfelelő bevásárlólistával menjünk a boltba, piacra.
• Soha ne induljunk el éhesen bevásárolni, mert biztos, hogy több élelmiszert fogunk venni, mint amennyire szükségünk van.
• Rendszeresen ellenőrizzük az otthoni készleteinket, tudjuk pontosan, hogy miből mennyi van a fagyasztóban, spájzban, és ezeknek megfelelően főzzünk, vásároljunk.
• Tegyünk különbséget a felhasználási és a lejárati idő között!
◦ A „fogyaszthatósági idővel” rendelkező termékek (friss fogyasztású, romlékony élelmiszerek) a lejárat után egészségre ártalmasak lehetnek, ezért ekkor már nem fogyaszthatók!
◦ A tartós élelmiszerek lejárati idejét a „minőségmegőrzési idő” jelzi. Ezek a termékek a lejárat után is fogyaszthatók megfelelő elővigyázatosság mellett, kereskedelmi forgalomba azonban már nem hozhatók. (8)
• Amikor akciósan vásárolunk, tartsuk észben, hogy csak akkor éri meg, ha tényleg az egész vásárolt mennyiséget elfogyasztjuk.
• Ahol van lehetőség, válasszuk az alakilag nem tökéletes, „csúnya” zöldséget, gyümölcsöt, a lejárathoz közeli élelmiszereket, ezekre gyakran kedvezményes árat szab a kiskereskedő.
• A (mĂ©g biztonsággal fogyaszthatĂł) maradĂ©kot fagyasszuk le, vagy ajándĂ©kozzuk el, pl. szomszĂ©dnak, rokonnak. A fagyasztott Ă©lelmiszert mindig cĂmkĂ©zzĂĽk fel (mit tartalmaz, mikor kĂ©szĂĽlt).
• Ha tĂşl sok zöldsĂ©get, gyĂĽmölcsöt vettĂĽnk, Ă©s látjuk, hogy nem fog elfogyni, fagyasszuk le, szárĂtsuk ki, kĂ©szĂtsĂĽnk belĹ‘le kompĂłtot, savanyĂşságot, lekvárt, stb.
• A bevásárlásnál figyeljĂĽnk a tervezett menĂĽnĂ©l az adagokra, mennyisĂ©gekre is. Ebben segĂtsĂ©get ad az OkostányĂ©r®, a hazai táplálkozási ajánlás ĂştmutatĂłja. (9)
• A még biztonsággal fogyasztható élelmiszereket, alapanyagokat, amiket várhatóan már nem fogunk elfogyasztani, adományozzuk el!
• A keletkező élelmiszerhulladékot komposztáljuk!
Az élelmiszerpazarlás csökkentésével, az élelmiszerhulladék tudatosabb kezelésével már rövidtávon is jól járnak a háztartások (spórolás), középtávon pedig a környezetünk is (kevesebb üvegházhatású gáz, javuló termőtalaj, tudatosabb termelés és kereskedelem).
Az Ă©lelmiszerpazarlás csökkentĂ©sĂ©rĹ‘l további informáciĂłkat, hasznos tippeket olvashat a MaradĂ©k nĂ©lkĂĽl program közössĂ©gi mĂ©dia felĂĽletein, illetve az MDOSZ TerĂtĂ©ken az EgĂ©szsĂ©g Facebook oldalán.
forrás:
Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
Felhasznált irodalom
1. FAO: Policy Support and Governance Gateway, Fodd loss and food waste
2. UNEP FOOD WASTE INDEX REPORT 2021
3. NÉBIH: Az EU-s átlaghoz képest kevesebb élelmiszert dobnak ki a magyarok, 2022. november 11.
4. FAO; IFAD; UNICEF; WFP; WHO: The State of Food Security and Nutrition in the World 2022
5. IPCC Special Report: Climate change and Land, 2022
6. NÉBIH, Maradék Nélkül Program: Negyedével csökkent az élelmiszerpazarlásunk, 2022
7. Maryam Rezaei, Bin Liu: Food Loss and waste in the supply chain, Nutfruit, July 2017, pp 26-27.
8. NÉBIH: Ajánlás a minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszerek lejárati idő után történő fogyaszthatóságáról, 2021.
9. Okostányér®, a hazai táplálkozási ajánlás, okostanyer.hu
10. NÉBIH Ajánlás a minőség megőrzési idővel rendelkező élelmiszerek fogyaszthatóságáról, 2022. január
11. NÉBIH: http://maradeknelkul.hu/kiadvanyok/