Kukákban landol 450.000 ember napi élelme

Szupermarket el nem adott élelmiszer hulladéka
Szupermarket hulladéka... (forrás: Foerster, Wikimedia Commons)

Az élelmiszerhulladék az ellátási lánc szinte egész hosszában, minden résztvevőnél megjelenik a betakarítástól a szállításon, raktározáson, kereskedelmi láncok polcain át egészen a fogyasztó konyhájáig, asztaláig. Ez egy globális jelenség, amely rendkívül súlyos következményekkel jár mind gazdasági, mind pedig ökológiai szempontból.

Mit nevezünk élelmiszerhulladéknak?

A NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal) definíciója szerint „élelmiszerhulladéknak számít minden olyan élelmiszer vagy élelmiszer-alapanyag, amit valamilyen okból nem emberek fogyasztanak el. Ezek között vannak ún. nem elkerülhető (pl. csont, kávézacc, tojáshéj) és elkerülhető (pl. lejárt, helytelenül tárolás miatt megromlott) hulladékok. Élelmiszerpazarlásnak ezen utóbbi kategóriába tartozó termékek számítanak, amelyek kizárólag emberi figyelmetlenségből mennek veszendőbe”. Pazarolhatunk kész ételt és alapanyagot is.

Túltermelés, élelmiszerpazarlás és éhínség egy időben, egy bolygón – nézzünk a számok mögé!

A FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations, vagyis az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete) adatai alapján évente a Földön megtermelt összes élelmiszer 14%-a, mintegy 400 milliárd dollár értékben veszik el a betakarítástól kezdődően, és ehhez jön még 17% veszteség a kereskedelmi és a fogyasztói szinteken.

2019-ben globálisan 931 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezett, ebből 61% származott a háztartásokból, 26% a vendéglátásból és 13% a kereskedelemből.

Az Eurostat 2022-es jelentése szerint az Európai Unióban évente 57 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik a termőföldtől az asztalig, ami egy átlagos EU-s állampolgárra vetítve 127 kg/fő. Ez a legutóbbi, 2012-es adatokhoz képest csökkenést mutat, akkor ugyanis 173 kg-ra becsülték az egy főre eső élelmiszerhulladék mennyiségét. Ennek több mint felét a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok teszik ki. A háztartások esetében szintén a csökkenés irányába mozdultak el a számok, a korábbi 92 kg/fő/év mennyiség most 70 kg/fő/év.

Magyarországon az EU-s átlaghoz képest kevesebb élelmiszerhulladék keletkezik (66 kg/fő). Az elkerülhető élelmiszerhulladék (amit pazarlásnak hívunk) mennyisége a 25,2 kg/fő/év, ez 24%-os csökkenés a 2016-os adatokhoz képest a NÉBIH Maradék nélkül program felmérése szerint. Ezek alapján a szeptemberi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 35.000 Ft értékű élelmiszert pazarol el (azonban tekintettel a zajló gazdasági folyamatokra, érdemes lehet korrigálni az összeget). Hazánk háztartási élelmiszerpazarlása még így is jelentős, évi 245.000 tonna. A feleslegesen megvásárolt, majd kidobott élelmiszerekből 450.000 ember lakhatna jól egy éven keresztül, úgy, hogy mindennap 3 alkalommal bőséges étkezést kapna.

Ezek az adatok különösen elgondolkodtatók annak a tükrében, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi adatai alapján a világon 2021-ben minden harmadik ember (körülbelül 2,31 milliárd fő) számára bizonytalan volt az élelmiszerhez való hozzáférés, azaz súlyos, vagy kevésbé súlyos mértékben, de éheztek. (4)

Az élelmiszerhulladék szerepe a globális felmelegedésben

Az elvi, anyagi okokon kĂ­vĂĽl van mĂ©g egy, talán kevĂ©sbĂ© ismert ok, amiĂ©rt cĂ©lszerű csökkenteni az Ă©lelmiszerhulladĂ©k mennyisĂ©gĂ©t. Az Ă©lelmiszerhulladĂ©kbĂłl származĂł gázok – kiemelten a metán –, teszik ki az összes ĂĽvegházhatásĂş gáz 8-10%-át. Ideális esetben az Ă©lelmiszerbĹ‘l származĂł hulladĂ©k jelentĹ‘s rĂ©sze komposztálhatĂł, amely során aerob bomlás során komposzt lesz belĹ‘le, ami tápanyagdĂşs, termĂ©szetes mĂłdon javĂ­tja a termĹ‘talaj minĹ‘sĂ©gĂ©t. Azonban a legtöbb esetben bezacskĂłzva a kukában vĂ©gzĹ‘dik az Ăştja, amelyet követĹ‘en megsemmisĂ­tik, amely jelentĹ‘sen terheli a környezetet. Ennek eredmĂ©nyekĂ©ppen nagy mennyisĂ©gű ĂĽvegházhatásĂş gáz keletkezik, ami a lĂ©gkörbe jutva fokozza a felmelegedĂ©s folyamatát. 

Ezért fontos lenne, hogy akinek van rá lehetősége, komposztálja az élelmiszerhulladékát. Ez kertes házban a legkönnyebb, de ma már a városi fogyasztók számára is vannak lehetőségek. Ilyen például a közösség komposztálók megjelenése (érdemes rákérdezni az önkormányzatoknál), de van olyan applikáció (ShareWaste) is, ami összeköti azokat a felhasználókat, akiknek van komposztálójuk, és azokat, akinek csak a komposztálnivalójuk van. Több alternatív, lakásban is használható, felhasználóbarát (egyszerű, kellemetlen szagoktól mentes stb.) komposztálási lehetőség is van a gilisztakomposztálótól kezdve egészen a XXI. századi komposztálógépekig, így mindenki megtalálhatja azt a formát, ami számára megvalósítható és fenntartható megoldás lehet, ezért érdemes tájékozódni. Bíztató jel, amely a lakosság növekvő tudatosságát jelzi, hogy Magyarországon 5 év alatt csaknem 7%-kal növekedett a komposztált maradékok aránya.

Az élelmiszerhulladék keletkezésének helyei

Az ellátási lánc minden elemĂ©ben lehet olyan változtatásokat, fejlesztĂ©seket eszközölni, amellyel drasztikusan csökkenthetĹ‘ a keletkezĹ‘ hulladĂ©kmennyisĂ©g. PĂ©ldául már a termelĂ©snĂ©l Ă©rdemes átgondolni az eladhatĂł mennyisĂ©get, illetve gondolkodni a feleslegek, mellĂ©ktermĂ©kek alternatĂ­v felhasználási mĂłdjain, hiszen a megmaradt Ă©lelmiszer is többletköltsĂ©get, plusz terhet jelent a termelĹ‘knek, feldolgozĂłknak. 

HulladĂ©k keletkezhet a nem megfelelĹ‘ szállĂ­tás Ă©s tárolás (pl. elĂ©gtelen hűtĂ©s), vagy Ă©pp a szortĂ­rozás miatt. A kereskedelmi standardok nagyon szigorĂşak. PĂ©ldául zöldsĂ©g-gyĂĽmölcs esetĂ©ben nagyon szűk határokon belĂĽl kell megfelelni a mĂ©retnek, sĂşlynak, szĂ­nnek, Ă©rettsĂ©gnek, frissessĂ©gnek stb. Azt az almát, ami nem felel meg az elvárt átmĂ©rĹ‘nek, vagy szĂ­nnek, a kereskedĹ‘ nem veszi át, Ă­gy jĂł esĂ©llyel hulladĂ©kkĂ©nt vĂ©gzi. Ez a zöldsĂ©g-gyĂĽmölcs termĂ©s akár 14-21%-a is lehet a fejlett országokban, ahol sokkal szigorĂşbb fogyasztĂłi igĂ©nyeknek kell megfelelni a kiskereskedelemben. 

Az Ă©lelmiszerpazarlás szerencsĂ©re egyre nagyobb figyelmet kap, Ă©s a legtöbb Ă©lelmiszeripari cĂ©g Ă©s kiskereskedelmi lánc tesz erĹ‘feszĂ­tĂ©seket Ă©s vállalásokat az Ă©lelmiszeripari hulladĂ©k csökkentĂ©sĂ©re. Érdemes figyelemmel követni Ĺ‘ket, ezek az informáciĂłk a legtöbb esetben elĂ©rhetĹ‘ek a weboldalaikon. 

A hulladékcsökkentés mellett Magyarországon is egyre népszerűbb az adományozás, vagyis a még ehető, jó minőségű élelmiszerek felajánlása a rászorulókat ellátó állami, egyházi és civil szervezeteknek. Érdemes tudni, hogy az Európai Unió friss szabályozásának megfelelően ma már a lejárt tartós élelmiszerek is adományozhatók (természetesen a friss áruk esetében ez továbbra is tilos).

A háztartások a legnagyobb élelmiszerpazarlók – de ezen könnyen lehet segíteni
Az Eurostat adatai alapján az élelmiszerhulladék legnagyobb része nem a termelésből, vagy a kereskedelemből származik. A háztartások felelnek a teljes élelmiszerhulladék-mennyiség több, mint feléért (55%). A jó hír, hogy itt kellő odafigyeléssel, nagyon könnyen és gyorsan lehet látványos eredményeket elérni a hulladékcsökkentés terén, és ezzel még a pénztárcánk is jól jár.

Tippek a háztartási élelmiszerpazarlás csökkentésére:

    • Mindig tervezzĂĽk meg elĹ‘re a heti menĂĽt, Ă©s ennek megfelelĹ‘ bevásárlĂłlistával menjĂĽnk a boltba, piacra.
    • Soha ne induljunk el Ă©hesen bevásárolni, mert biztos, hogy több Ă©lelmiszert fogunk venni, mint amennyire szĂĽksĂ©gĂĽnk van.
    • Rendszeresen ellenĹ‘rizzĂĽk az otthoni kĂ©szleteinket, tudjuk pontosan, hogy mibĹ‘l mennyi van a fagyasztĂłban, spájzban, Ă©s ezeknek megfelelĹ‘en fĹ‘zzĂĽnk, vásároljunk.
    • TegyĂĽnk kĂĽlönbsĂ©get a felhasználási Ă©s a lejárati idĹ‘ között! 
        â—¦ A „fogyaszthatĂłsági idĹ‘vel” rendelkezĹ‘ termĂ©kek (friss fogyasztásĂş, romlĂ©kony Ă©lelmiszerek) a lejárat után egĂ©szsĂ©gre ártalmasak lehetnek, ezĂ©rt ekkor már nem fogyaszthatĂłk! 
        â—¦ A tartĂłs Ă©lelmiszerek lejárati idejĂ©t a „minĹ‘sĂ©gmegĹ‘rzĂ©si idő” jelzi. Ezek a termĂ©kek a lejárat után is fogyaszthatĂłk megfelelĹ‘ elĹ‘vigyázatosság mellett, kereskedelmi forgalomba azonban már nem hozhatĂłk. (8)
    • Amikor akciĂłsan vásárolunk, tartsuk Ă©szben, hogy csak akkor Ă©ri meg, ha tĂ©nyleg az egĂ©sz vásárolt mennyisĂ©get elfogyasztjuk.
    • Ahol van lehetĹ‘sĂ©g, válasszuk az alakilag nem tökĂ©letes, „csĂşnya” zöldsĂ©get, gyĂĽmölcsöt, a lejárathoz közeli Ă©lelmiszereket, ezekre gyakran kedvezmĂ©nyes árat szab a kiskereskedĹ‘.
    • A (mĂ©g biztonsággal fogyaszthatĂł) maradĂ©kot fagyasszuk le, vagy ajándĂ©kozzuk el, pl. szomszĂ©dnak, rokonnak. A fagyasztott Ă©lelmiszert mindig cĂ­mkĂ©zzĂĽk fel (mit tartalmaz, mikor kĂ©szĂĽlt).
    • Ha tĂşl sok zöldsĂ©get, gyĂĽmölcsöt vettĂĽnk, Ă©s látjuk, hogy nem fog elfogyni, fagyasszuk le, szárĂ­tsuk ki, kĂ©szĂ­tsĂĽnk belĹ‘le kompĂłtot, savanyĂşságot, lekvárt, stb.
    • A bevásárlásnál figyeljĂĽnk a tervezett menĂĽnĂ©l az adagokra, mennyisĂ©gekre is. Ebben segĂ­tsĂ©get ad az OkostányĂ©r®, a hazai táplálkozási ajánlás ĂştmutatĂłja. (9)
    • A mĂ©g biztonsággal fogyaszthatĂł Ă©lelmiszereket, alapanyagokat, amiket várhatĂłan már nem fogunk elfogyasztani, adományozzuk el!
    • A keletkezĹ‘ Ă©lelmiszerhulladĂ©kot komposztáljuk! 

Az élelmiszerpazarlás csökkentésével, az élelmiszerhulladék tudatosabb kezelésével már rövidtávon is jól járnak a háztartások (spórolás), középtávon pedig a környezetünk is (kevesebb üvegházhatású gáz, javuló termőtalaj, tudatosabb termelés és kereskedelem).
Az élelmiszerpazarlás csökkentéséről további információkat, hasznos tippeket olvashat a Maradék nélkül program közösségi média felületein, illetve az MDOSZ Terítéken az Egészség Facebook oldalán.

 

forrás:
Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

Felhasznált irodalom
    1. FAO: Policy Support and Governance Gateway, Fodd loss and food waste
    2. UNEP FOOD WASTE INDEX REPORT 2021
    3. NÉBIH: Az EU-s átlaghoz kĂ©pest kevesebb Ă©lelmiszert dobnak ki a magyarok, 2022. november 11.
    4. FAO; IFAD; UNICEF; WFP; WHO: The State of Food Security and Nutrition in the World 2022
    5. IPCC Special Report: Climate change and Land, 2022
    6. NÉBIH, MaradĂ©k NĂ©lkĂĽl Program: NegyedĂ©vel csökkent az Ă©lelmiszerpazarlásunk, 2022
    7. Maryam Rezaei, Bin Liu: Food Loss and waste in the supply chain, Nutfruit, July 2017, pp 26-27.
    8. NÉBIH: Ajánlás a minĹ‘sĂ©gmegĹ‘rzĂ©si idĹ‘vel rendelkezĹ‘ Ă©lelmiszerek lejárati idĹ‘ után törtĂ©nĹ‘ fogyaszthatĂłságárĂłl, 2021. 
    9. OkostányĂ©r®, a hazai táplálkozási ajánlás, okostanyer.hu
    10. NÉBIH Ajánlás a minĹ‘sĂ©g megĹ‘rzĂ©si idĹ‘vel rendelkezĹ‘ Ă©lelmiszerek fogyaszthatĂłságárĂłl, 2022. január
    11. NÉBIH: http://maradeknelkul.hu/kiadvanyok/

Egyszerű szöveg

  • A HTML jelölĹ‘k használata nem megengedett.
  • A webcĂ­mek Ă©s e-mail cĂ­mek automatikusan kattinthatĂł hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat Ă©s bekezdĂ©seket a rendszer automatikusan felismeri.