Köhög a gyerek
Allergia: egyes idegen anyagokkal való "találkozásra" az immunrendszer túlérzékenyen reagál, azaz a szervezet fokozott védekezésbe kezd. A leggyakoribb allergiás megbetegedések: a szénanátha, az asztma, bizonyos bőrbetegségek. A szervezet túlérzékenységét kiváltó ún. allergének között megtaláljuk a háziport, a virágporokat, a vegyszereket, a gyógyszereket, az ételeket, a fémeket, a madártollat és az állati szőrt is.
A sópipával otthon is gyógyulhatnak a betegek
Európa leghíresebb barlangjaiból válogatták a hatóanyagokat.
A XX. század végén robbanásszerűen megnövekedtet az allergiás asztmás és egyéb légutakkal kapcsolatos megbetegedések száma. Légzőrendszerünket, nap, mint nap irritáló szennyeződések tömege éri. Mivel a levegőszennyezés káros hatásai kivédhetetlenek, légutainkat épp úgy tisztítani kellene, mint hajunkat, bőrünket.
Bár pontos adatokkal nem rendelkezünk, de a magyar lakosság – legalább – harminc százaléka küzd valamilyen allergiás megbetegedéssel. A legtöbb beteget a felső légúti allergiák – mint a szénanátha – érintik, de a bőr különböző allergiás folyamatai is megkeserítik nagyon sokak életét. Táplálékallergiában legalább 200-300 ezer ember szenved a legkülönbözőbb korosztályokból, a gyógyszerallergiák is számos embert érintenek, s meg kell említenünk az asztmás tünetegyüttest is, amely – a jelenlegi adatok szerint – a hazai lakosság körülbelül három százalékát sújtja.
- A betegség terjedésének dinamikája egészen elképesztő: míg 2000-ben még úgy gondoltuk az Európai Unióban, hogy minden negyedik gyerek lesz allergiás, a mai álláspont szerint már az tűnik reális adatnak, hogy minden harmadik gyerek küzd majd e betegséggel – mondja Nékám Kristóf professzor, a Budai Irgalmasrendi Kórház Allergiaosztályának vezetője. – Nem lehet megmondani, melyek azok a tényezők, amelyek kiiktatásával csökkenteni lehetne a betegek számát. Azt tudjuk, hogy a genetikai hajlam, a környezeti hatások és az életmód együttesen felelősek a betegség kialakulásáért, ám mégsem lesz minden hasonló körülmények között élő, születetten allergiára hajlamos (atópiás) ember beteg. Ez utóbbi tény is jelzi, hogy ezerarcú betegséggel állunk szemben. A szakemberek általában a „nyugati típusú” életkörülményekhez, életvitelhez kapcsolják az allergiát, hiszen – például – a környezetszennyezés igen jelentős szerepet játszik a megbetegedésben. Ugyanakkor a tiszta levegőjű skandináv országokban sem kevesebb az allergiás, mint Európa más részein. Ott tehát valószínűleg más tényező, például a hatalmas nyírfaerdők pollenje képezi a megbetegedésekhez „szükséges" legjelentősebb környezeti terhelést.
DEFINÍCIÓ
A légutak idült (krónikus) gyulladásos megbetegedése, amely rohamokban fellépő köhögéssel, fulladással, mellkasi szorító érzéssel jár együtt. Súlyos esetben kezelés nélkül életveszély alakulhat ki.
ELŐFORDULÁS
A felnőtt lakosság kb. 4-5 %-a, a gyermekek 8-10 %-a érintett. Gyakran a gyermekkori asthma a fiatal felnőttkorban spontán gyógyul. A bőr és a nyálkahártyák allergiás megbetegedéseivel (szénanátha, csalánkiütés) való halmozott előfordulása nem ritka.
TÜNETEK
Már élénk színekben pompáznak a gyümölcsfák és a rétek. A szemet gyönyörködtető látvány sokakra, sajnos, inkább riasztóan hat, hiszen több százezer honfitársunk számára ez a kínzó tünetekkel járó allergiaszezon kezdetét jelenti.
A szénanátha és az asztma egymással szoros összefüggésben áll – mondja dr. Gálffy Gabriella a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának adjunktusa. Ha az eleinte csak kisebb kellemetlenségeknek látszó tüneteket: orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, tüsszögést kiváltó szénanátha tartósan fennáll anélkül, hogy kezelnék, nagy eséllyel alakulhat ki asztma. Ugyanakkor az asztmások mintegy 80%-ának van szénanáthája is. Ha a két betegség együtt jelentkezik, a szénanátha jelentősen ronthatja a beteg asztmáját. Az asztma a kínzó, görcsös köhögésről, nehézlégzésről, ritkábban fulladásos rohamokról ismerhető fel.
A szoros kapcsolat fő oka, hogy légutaink egységet alkotnak. Mindkét esetben az egymással összefüggő légutak valamely része kerül folyamatos gyulladásba allergiás alapon: a szénanáthánál a felső légutak, az asztmánál a hörgők. Közösek az allergiás reakciót kiváltó tényezők és a gyulladáskeltő anyagok közül az ún. leukotriének jelenléte.
Az allergiás megbetegedések száma világszerte emelkedik. A felnőtt lakosság átlagosan húsz százaléka szenved valamilyen allergiás megbetegedésben. A növekvő környezetszennyeződés, a városi életforma, az ezzel együtt járó stressz, a táplálékok előállításához használt adalékanyagok, színezékek, tartósítószerek egyaránt növelik az allergiás betegségek kialakulásának kockázatát.
Terápia aromákkal
Gyermekkoromban, ha náthás voltam, a nagyi megfőzte a kamillateát és bármennyire is tiltakoztam az ölébe ültetett, leterített egy pléddel és gőzölnöm kellett. Nagyon nem szerettem, és az sem vigasztalt, hogy szolidáris volt velem és ő is ott izzadt a forró gőzben, a takaró alatt. Valószínűleg nem tudta, ahogyan én sem, hogy aromaterápiával kúrálja a náthámat. Persze van ennél sokkal kellemesebb része is az aromaterápiának. De kezdjük az alapoknál. Az aromaterápia lényege, hogy az illóolajok hatóanyagai szervezetünkbe jutva igen jótékony hatást gyakorolnak. Ezek az anyagok éterikus (illékony) hatásukat legjobban felmelegített vízben fejtik ki, mivel nem oldódnak fel a vízben, hanem fokozatosan párolognak. Használatuknak természetesen nem a pokróc alatti izzadás az egyetlen módja.
Az allergiás időszak kellős közepén járunk. Valószínűleg nincs ma Magyarországon olyan család, ahol ne lenne legalább egy tüsszögő, könnyező családtag. Következzék néhány jó tanács, amelyek betartásával könnyebbé válhat az életünk.
Mit tehetünk az allergiát kiváltó, illetve a betegséget súlyosbító környezeti hatások csökkentéséért?
Magyarországon a pollenszezont három fő szakaszra lehet elkülöníteni. Az első tavasszal a fák virágzásakor kezdődik, a második májustól a nyár közepéig tart. Ebben az időszakban főleg a füvek okoznak panaszt, míg a július végétől kezdődő s egészen októberig tartó szakaszban az üröm és a parlagfű pollenjei keserítik meg egyre több ember életét.
Az orrcseppek az orrnyálkahártya felszínére juttatott, valamilyen hatóanyagot tartalmazó oldatok.
Az orrcsepp "feladatai"
Amikor a beteg szervezete faxot, e-mailt és sms-t küld az orvosnak arról, hogy miként gyógyítsák meg...
Regeneráló praktikák hölgyek figyelmébe
Leszögezhetjük: a megfázás egy kifejezetten szépségellenes betegség. Levert hangulatunkban amúgy sem tudnánk szépnek látni magunkat, de a tükörből visszatekintő arcunk egyértelműen megerősít bennünket abban: jobb, ha ki sem dugjuk az orrunkat (azt a nagy pirosat) az utcára. Az ötlet kiváló, de eszünkbe ne jusson szakadt göncökben, önsajnálattal telt arckifejezéssel járkálni a lakásban. Ehelyett gondoljuk át: annyi időt, mint a néhány napos kúra alatt, szinte soha nem tudunk magunkra fordítani! Íme néhány tipp az intenzív lélek- és testregeneráló szépségkúrára.
Allergiát okozó növények
A népesség mind nagyobb százaléka ismeri már, melyek az allergia jellemző tünetei, s tudja azt is, hogy számára melyik növény virágpora igazán veszélyes. A virágpor- allergiákat jó néhány, kisebb vagy még inkább nagyobb egyedszámban élő, lágyszárú vagy fás növény okozhatja. Ismerkedjünk meg néhány ilyen fajjal.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.