parlagfű allergia

[gac]

"A parlagfű legintenzívebb növekedési időszaka július hónapban, a virágpor szóródásának legnagyobb tömege július végén és augusztus hónapban történik, ezért az ingatlan tulajdonosoknak a parlagfű elleni védekezést június 30-ig végre kell hajtani, azt követően pedig a parlagfű virágzását, az allergén pollen levegőbe kerülését folyamatosan megakadályozni.
A védekezés legegyszerűbb módja a június végétől két-három alkalommal végzett kaszálás, esetleg a vegyszeres gyomirtás. A művelési cél nélküli talajbolygatás csak serkenti az egész szezonban folyamatosan csírázó parlagfű szaporodását.(...)

Évről évre nő az allergiás megbetegedések száma, a felnőtt lakosság - átlagosan - húsz százaléka szenved valamelyik fajtájától. Magyarországon közel hárommillió ember allergiás, s ez a szám évente legalább 200 ezerrel nő.

Az allergia a szervezet természetellenes reakciója bizonyos anyagokra, az ún. allergénekre. Ezekkel az anyagokkal különböző módokon kerülhetünk kapcsolatba:

- légutak (pollenek, állati szőrök, házipor, atkák stb.)
- tápcsatorna (ételek, gyógyszerek stb.)
- bőrön keresztül (fémek, vegyszerek stb.)

Bár pontos adatokkal nem rendelkezünk, de a magyar lakosság – legalább – harminc százaléka küzd valamilyen allergiás megbetegedéssel. A legtöbb beteget a felső légúti allergiák – mint a szénanátha – érintik, de a bőr különböző allergiás folyamatai is megkeserítik nagyon sokak életét. Táplálékallergiában legalább 200-300 ezer ember szenved a legkülönbözőbb korosztályokból, a gyógyszerallergiák is számos embert érintenek, s meg kell említenünk az asztmás tünetegyüttest is, amely – a jelenlegi adatok szerint – a hazai lakosság körülbelül három százalékát sújtja.
- A betegség terjedésének dinamikája egészen elképesztő: míg 2000-ben még úgy gondoltuk az Európai Unióban, hogy minden negyedik gyerek lesz allergiás, a mai álláspont szerint már az tűnik reális adatnak, hogy minden harmadik gyerek küzd majd e betegséggel – mondja Nékám Kristóf professzor, a Budai Irgalmasrendi Kórház Allergiaosztályának vezetője. – Nem lehet megmondani, melyek azok a tényezők, amelyek kiiktatásával csökkenteni lehetne a betegek számát. Azt tudjuk, hogy a genetikai hajlam, a környezeti hatások és az életmód együttesen felelősek a betegség kialakulásáért, ám mégsem lesz minden hasonló körülmények között élő, születetten allergiára hajlamos (atópiás) ember beteg. Ez utóbbi tény is jelzi, hogy ezerarcú betegséggel állunk szemben. A szakemberek általában a „nyugati típusú” életkörülményekhez, életvitelhez kapcsolják az allergiát, hiszen – például – a környezetszennyezés igen jelentős szerepet játszik a megbetegedésben. Ugyanakkor a tiszta levegőjű skandináv országokban sem kevesebb az allergiás, mint Európa más részein. Ott tehát valószínűleg más tényező, például a hatalmas nyírfaerdők pollenje képezi a megbetegedésekhez „szükséges" legjelentősebb környezeti terhelést.

ParlagfűMagyarországon a pollenszezont három fő szakaszra lehet elkülöníteni. Az első tavasszal a fák virágzásakor kezdődik, a második májustól a nyár közepéig tart. Ebben az időszakban főleg a füvek okoznak panaszt, míg a július végétől kezdődő s egészen októberig tartó szakaszban az üröm és a parlagfű pollenjei keserítik meg egyre több ember életét.

KÖTŐHÁRTYAGYULLADÁS (CONJUNCTIVITIS)

DEFINÍCIÓ

A szembetegségek között gyakoriság szerint az első helyen álló kötőhártya-gyulladás a szem legkülső védőburkának /kötőhártya/ gyulladását jelenti. Jelentkezhet heveny (akut) és idült (krónikus) formában is.

Allergiát okozó növények

A népesség mind nagyobb százaléka ismeri már, melyek az allergia jellemző tünetei, s tudja azt is, hogy számára melyik növény virágpora igazán veszélyes. A virágpor- allergiákat jó néhány, kisebb vagy még inkább nagyobb egyedszámban élő, lágyszárú vagy fás növény okozhatja. Ismerkedjünk meg néhány ilyen fajjal.

Nyolcmilliárd pollen. Bármilyen hihetetlennek tűnik is ez a szám, bizony ennyi virágport szór széjjel az allergiás tünetek zömét okozó parlagfű egyetlen egyede. A támadás július közepe táján indul, augusztusban éri el csúcspontját, de a kisebb-nagyobb rohamokra egészen a fagyok beálltáig számítani lehet.
A parlagfű pollenjei a szelek szárnyán kelnek útra, gyakran igen messzire – akár 100 km-re is – eljutnak. Ha a nyár derekán hirtelen addig nem észlelt tüneteket – orr- szájpad-, szemviszketés, tüsszögés, orrfolyás – észlelünk magunkon, s ezek ráadásul nem múlnak el egy héten belül, akkor bizony nagy eséllyel mi is a parlagfű-allergiások népes táborához csatlakoztunk. A pollenek a légutakon keresztül jutnak be a szervezetbe. Az előbb említett szénanáthás tüneteken kívül asztmás – fulladás, köhögés, nehézlégzés – tüneteket is előidézhetnek, sőt ekcéma (az allergiás bőrgyulladás egyik fajtája) is előfordulhat a hatásukra.

Feliratkozás parlagfű allergia csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×