allergia

[gac]

A COPD óriási népegészségügyi probléma világszerte, hiszen már ma ez a kór minősül a 4-6. vezető haláloknak a világon. Európában hazánkban halnak meg a legtöbben COPD-ben. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint 2010-re Európában is a COPD (krónikus obstruktív légúti betegség) lesz a 4. vezető halálok, amelyet csak a szívinfarktus, az agyvérzés és a tüdőrák előz meg.

Ugyanakkor a betegségről, annak mibenlétéről, valódi veszélyeiről – sőt, egyáltalán a létezéséről – szinte semmit nem tud a lakosság. A probléma nagyságát érzékelteti, hogy miközben a becslések szerint Magyarországon több mint félmillió embert érint a COPD, a tüdőgyógyászati hálózatban nyilvántartott, és kezelésben részesülő páciensek száma mindössze hatvanezer körül van.

A fényérzékeny egyén fokozottan, vagy a normálistól eltérően reagál a fényhatásokra. A fényre adott reakció toxikus vagy allergiás jellegű lehet.

A fényérzékeny egyén fokozottan, vagy a normálistól eltérően reagál a fényhatásokra. A fényre adott reakció toxikus vagy allergiás jellegű lehet. Gyakori a külső anyagok, vegyszerek, kozmetikumok, stb., a szájon át bekerült vagy a szervezetben keletkezett anyagok és a fény együttes hatására kialakult kiütés. Májbetegségek, májkárosító szerek, anyagcserezavarok és veleszületett eltérések is állhatnak a háttérben.

Köhög a gyerek

Allergia: egyes idegen anyagokkal való "találkozásra" az immunrendszer túlérzékenyen reagál, azaz a szervezet fokozott védekezésbe kezd. A leggyakoribb allergiás megbetegedések: a szénanátha, az asztma, bizonyos bőrbetegségek. A szervezet túlérzékenységét kiváltó ún. allergének között megtaláljuk a háziport, a virágporokat, a vegyszereket, a gyógyszereket, az ételeket, a fémeket, a madártollat és az állati szőrt is.

A krónikus allergiás gyulladás eleinte enyhe, bizonyos helyzetekben könnyen felejthető tünetekkel jár, súlyos, tartós panaszokat esetleg csak viszonylag késői szakaszában vált ki.

Mi okozhatja a betegséget?

Hét évvel ezelőtt alakult egy egyesület Laktózérzékenyek Társasága (LÉT) elnevezéssel...

Hét évvel ezelőtt alakult egy egyesület - Laktózérzékenyek Társasága (LÉT) elnevezéssel - tíz fővel és azzal az elhatározással, hogy táplálkozási információk gyűjtésével és érdekvédelmi tevékenységgel segítségére lesz sorstársainak.

Itt a nyár, fellélegezhetünk! Végre elérkezett a jól megérdemelt pihenés ideje, egész évben ezért dolgoztunk. Sajnos azonban nem mindenkinek ilyen örömteli a nyaralás gondolata. Az allergiás és az asztmás betegek számára nem kis odafigyelést igényel a nyaralás megszervezése.
Európát tekintve a lakosság közel harmada szenved allergiában. Az előrejelzések szerint 2020-ra minden második európai érintett lesz valamilyen allergiás megbetegedésben, amely szinte minden korosztályt érint. Az utóbbi negyed században megkétszereződött a betegek száma, az allergia népbetegséggé nőtte ki magát.
A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság ajánlása szerint sok mindenre oda kell figyelni, hogy a nyaralás alkalmával ne érje váratlan „meglepetés” az allergiában szenvedőket.

Bár pontos adatokkal nem rendelkezünk, de a magyar lakosság – legalább – harminc százaléka küzd valamilyen allergiás megbetegedéssel. A legtöbb beteget a felső légúti allergiák – mint a szénanátha – érintik, de a bőr különböző allergiás folyamatai is megkeserítik nagyon sokak életét. Táplálékallergiában legalább 200-300 ezer ember szenved a legkülönbözőbb korosztályokból, a gyógyszerallergiák is számos embert érintenek, s meg kell említenünk az asztmás tünetegyüttest is, amely – a jelenlegi adatok szerint – a hazai lakosság körülbelül három százalékát sújtja.
- A betegség terjedésének dinamikája egészen elképesztő: míg 2000-ben még úgy gondoltuk az Európai Unióban, hogy minden negyedik gyerek lesz allergiás, a mai álláspont szerint már az tűnik reális adatnak, hogy minden harmadik gyerek küzd majd e betegséggel – mondja Nékám Kristóf professzor, a Budai Irgalmasrendi Kórház Allergiaosztályának vezetője. – Nem lehet megmondani, melyek azok a tényezők, amelyek kiiktatásával csökkenteni lehetne a betegek számát. Azt tudjuk, hogy a genetikai hajlam, a környezeti hatások és az életmód együttesen felelősek a betegség kialakulásáért, ám mégsem lesz minden hasonló körülmények között élő, születetten allergiára hajlamos (atópiás) ember beteg. Ez utóbbi tény is jelzi, hogy ezerarcú betegséggel állunk szemben. A szakemberek általában a „nyugati típusú” életkörülményekhez, életvitelhez kapcsolják az allergiát, hiszen – például – a környezetszennyezés igen jelentős szerepet játszik a megbetegedésben. Ugyanakkor a tiszta levegőjű skandináv országokban sem kevesebb az allergiás, mint Európa más részein. Ott tehát valószínűleg más tényező, például a hatalmas nyírfaerdők pollenje képezi a megbetegedésekhez „szükséges" legjelentősebb környezeti terhelést.

A két betegség kapcsolata

Minden 100 újszülöttből 40 atopiás alkattal jön világra, azaz hajlama van valamilyen allergiás betegség megjelenésére. Ez a hajlam természetesen nem jelenti azt, hogy az emberiség 40 százaléka valóban valamilyen allergiabetegségben kell hogy szenvedjen.

Talán érdemes - néhány sorban legalább - a leggyakoribb allergiás betegségeket felsorolni.

Csecsemőkorban legelőször általában az ekcéma alakul ki. Ennek kiváltója többnyire valamilyen étel, a hazai csecsemőtáplálási szokások mellett leggyakrabban a tehéntej, a tojás, újabban a szója okozhatja.

Gyógyszerallergia bőrtüneteAz orvos gyakran teszi fel betegének a következő kérdések valamelyikét: „Érzékeny-e valamilyen gyógyszerre? Gyógyszerallergiáról tud-e? Kapott-e valaha valamilyen gyógyszertől kiütést?”

Az allergia a szervezet túlérzékenységi reakciója.

Szúnyogok és társaik

Bár a hazánkban található rovarok többségének csípése, szúrása nem jelent nagy veszélyt sem emberre, sem állatra, mégsem árt tudnunk, hogyan kell ellátnunk a különféle rovarok ejtette kisebb-nagyobb bőrelváltozásokat, mit kell tennünk a seb elfertőződésének megelőzéséért, illetve, milyen esetben kell - öngyógyítás helyett - sürgősen orvoshoz fordulnunk?

A pelenkadermatitis megelőzése

 

A sokféle márkájú és fajtájú egyszer használatos pelenkanadrág mellett ma is előfordul enyhébb-súlyosabb pelenka okozta bőrgyulladás. Ilyenkor egyenletesen vörös, hámló, esetleg nedvező, éles határú terület alakulhat ki a far domború felszínén, eleinte megkímélve a hajlatokat. A hajlatokban kezdődő tünetek elsősorban gombás folyamatra jellemzőek. Súlyosabb esetekben hámfosztott területek is kialakulhatnak. Idült formában csomók, göbök, sőt nehezen hámosodó fekélyek is megjelenhetnek.

Szappanjaink ne keljenek versenyre a fertőtlenítőszerekkel...Ahogy nő a higiénia, úgy nő a nehézlégzés és az ekcéma kockázata.
A túlságosan higiénikus körülmények közt nevelkedett gyermekek körében gyakrabban fordul elő ziháló, nehézkes légzés ami az asztma tünete lehet, illetve az allergiás típusú bőrprobléma ekcéma is, állítják a legújabb kutatások.

Már élénk színekben pompáznak a gyümölcsfák és a rétek. A szemet gyönyörködtető látvány sokakra, sajnos, inkább riasztóan hat, hiszen több százezer honfitársunk számára ez a kínzó tünetekkel járó allergiaszezon kezdetét jelenti.
A szénanátha és az asztma egymással szoros összefüggésben áll – mondja dr. Gálffy Gabriella a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának adjunktusa. Ha az eleinte csak kisebb kellemetlenségeknek látszó tüneteket: orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, tüsszögést kiváltó szénanátha tartósan fennáll anélkül, hogy kezelnék, nagy eséllyel alakulhat ki asztma. Ugyanakkor az asztmások mintegy 80%-ának van szénanáthája is. Ha a két betegség együtt jelentkezik, a szénanátha jelentősen ronthatja a beteg asztmáját. Az asztma a kínzó, görcsös köhögésről, nehézlégzésről, ritkábban fulladásos rohamokról ismerhető fel.
A szoros kapcsolat fő oka, hogy légutaink egységet alkotnak. Mindkét esetben az egymással összefüggő légutak valamely része kerül folyamatos gyulladásba allergiás alapon: a szénanáthánál a felső légutak, az asztmánál a hörgők. Közösek az allergiás reakciót kiváltó tényezők és a gyulladáskeltő anyagok közül az ún. leukotriének jelenléte.

EKCÉMA (ATÓPIÁS BŐRGYULLADÁS)

DEFINÍCIÓ, TÜNETEK

Allergiás alapon kialakuló betegség, amely a bőr nedvedző gyulladásával, nedvedzésével, hólyagok képződésével, intenzív viszketéssel jár együtt. A beteg bizonyos kémiai ingerekre (allergén) túlzottan érzékeny, és ezen allergénekkel való találkozáskor a fenti bőrjelenségek alakulnak ki. Leggyakrabban úgynevezett fajidegen fehérjék, vegyi anyagok (kozmetikumok, mosószerek) váltják ki, azonban nem elhanyagolható a gyógyszerek szerepe sem.

A témakörben fellelhető információk számos esetben ellentmondásosak, így az alább olvashatóak csupán tájékoztató jellegűek.

Felelősséggel egy forgalomban lévő adalékról sem állíthatjuk, hogy egészségkárosító hatású, de – visszájára fordítva – egy ma ártalmatlannak tűnő anyagról is bebizonyosodhat később, hogy hosszabb távon történő fogyasztása hátrányos következményekkel járhat. Előfordul, hogy az egyik kutatóintézet bizonyos adalékot veszélytelennek ítél, egy másikban károsnak találják. Sokszor az alternatív diagnózis és gyógyítás gyakorlóinak (és hívőinek) soraiból származhatnak kellően meg nem alapozott vélekedések.

 

A szakorvos szemével bármely allergiás betegség tünetei nagyon jellegzetesek.

A szakorvos szemével bármely allergiás betegség tünetei nagyon jellegzetesek. A beteg kikérdezése és a szokásos vizsgálat után az orvos általában meg tudja mondani, fennáll-e allergiás betegség gyanúja, sőt sok esetben azt is pontosan meg tudja mondani, mi okozza. Ha például egy nemrégiben kapott nyaklánc erősen viszkető bőrgyulladást okoz, minden valószínűség szerint fémallergia áll fenn.

Allergiapróba

Hidegből melegbe

Február eleji kora délután, kint szikrázó napsütés, + 17 fok. A sarki iskolából ráérősen ballagnak haza a gyerekek, a babakocsit tologató mamák a napfény felé fordítják kicsinyüket, a nyugdíjasok is ráérősebben igyekeznek haza a boltból. A tavasz néhány napra beköltözött a télbe. A lányom szerint az autósok figyelmetlenebbek, mellettem a villamoson megállás nélkül ásítozik valaki, ebben a hirtelen jött, ám már napok óta tartó tavaszban fejfájósan ébredek.

Támadnak a szúnyogok

Nagyon sokan víz mellett töltjük szabadságunkat, de már elég egy fülledt nyári este és hamarosan a bőrünkön érezzük, nem vagyunk egyedül...

Az allergiás időszak kellős közepén járunk. Valószínűleg nincs ma Magyarországon olyan család, ahol ne lenne legalább egy tüsszögő, könnyező családtag. Következzék néhány jó tanács, amelyek betartásával könnyebbé válhat az életünk.

Mit tehetünk az allergiát kiváltó, illetve a betegséget súlyosbító környezeti hatások csökkentéséért?

DEFINÍCIÓ

Idült hörgőgyulladásról akkor beszélünk, amikor a hörgő nyálkahártyájának gyulladása két egymást követő évben legalább három hónapig tartó fokozott váladékképződéssel és köhögéssel járó panaszt okoz. Általában 60 év feletti betegeket érint, allergiával gyakran társul. Az évek előrehaladtával a tünetek súlyosbodnak, nehézlégzés, fulladás alakul ki. Jellemző tünet a reggeli nagy mennyiségű köpet. Tekintettel arra, hogy a betegek 90 %-a erős dohányos, a dohányzás elhagyása kiemelt jelentőségű. A légszennyezettség, a passzív dohányzás a tüneteket súlyosbítják.

Oldalak

Feliratkozás allergia csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×