Egyre magabiztosabban mozognak a digitális tĂ©rben a magyar internetezĹ‘k, ugyanakkor hiányosságok mutatkoznak a források kritikus Ă©rtĂ©kelĂ©sĂ©ben, a tartalmak ellenĹ‘rzĂ©sĂ©ben Ă©s a mĂ©diarendszer működĂ©sĂ©nek megĂ©rtĂ©sĂ©ben – állapĂtotta meg a Nemzeti MĂ©dia- Ă©s HĂrközlĂ©si HatĂłság (NMHH) aktuális kutatása. A tanulmány önbevallásos alapon mĂ©rte fel a hazai felnĹ‘ttek mĂ©diafogyasztási tudatosságát, arra is rámutatva, hogy a fiatalabbak nagyobb önbizalommal használják a közössĂ©gi mĂ©diát, de Ă©ppen ezĂ©rt kitettebbek lehetnek az online veszĂ©lyeknek.
Az NMHH kommunikáciĂłs igazgatĂłsága azt közölte hĂ©tfĹ‘n az MTI-vel, hogy a kutatás rĂ©sztvevĹ‘inek több mint 70 százalĂ©ka – saját állĂtása szerint – kifejezetten magabiztosan kezeli a közössĂ©gi mĂ©dia oldalait, ismeri Ă©s alkalmazza a fiĂłkbeállĂtásokat, Ă©s annak is tudatában van, hogy ki láthatja a tartalmait.
A tanulmány szerint minĂ©l fiatalabb valaki, annál jártasabban használja a közössĂ©gi mĂ©diát, ugyanakkor az is kiderĂĽlt, hogy az idĹ‘sebbek majdnem ugyanolyan rendszeresen lájkolnak, posztolnak vagy Ărnak kommenteket, mint a fiatalok.
A válaszadĂłk mintegy 40 százalĂ©ka arrĂłl is nyilatkozott, hogy egyáltalán nem szokta ellenĹ‘rizni a közössĂ©gi mĂ©diában olvasott hĂrek valĂłságtartalmát. A kutatás rámutat, hogy a vĂ©lemĂ©nybuborĂ©k-jelensĂ©gen tĂşl ez a felhasználĂłk álhĂrekkel Ă©s manipulált tartalmakkal szembeni kitettsĂ©gĂ©t is erĹ‘sĂti. SzintĂ©n informáciĂłs burokban ragadt felhasználĂłk tömegeirĹ‘l tanĂşskodik, hogy a megkĂ©rdezettek fele nem szokott találkozni a sajátjátĂłl eltĂ©rĹ‘ vĂ©lemĂ©nyekkel a közössĂ©gi mĂ©diában.
Mint Ărták, a mestersĂ©ges intelligencia (MI) használata dinamikusan terjed: a 18–29 Ă©vesek közel 60 százalĂ©ka, a diplomások közel fele használ már MI-alapĂş programokat; a válaszadĂłk több mint 70 százalĂ©ka ellenĹ‘rizni is szokta a mestersĂ©ges intelligencia által közölt informáciĂłk valĂłdiságát, Ă©s többsĂ©gĂĽk hitelesnek is vĂ©li azokat.
A kutatás szerint sokan nem ismerik az egyes mĂ©diatĂpusok – Ăgy pĂ©ldául a közszolgálati vagy kereskedelmi csatornák – finanszĂrozási hátterĂ©t sem. Egyebek mellett a megkĂ©rdezettek egyharmada a kereskedelmi csatornák bevĂ©telei között meg sem emlĂtette a reklámbevĂ©teleket, mintegy felĂĽk pedig nem tudott arrĂłl, hogy a közszolgálati mĂ©diumok nagyrĂ©szt állami finanszĂrozásĂşak.
A tanulmány kiemelte: a tudatos médiafogyasztáshoz elengedhetetlen megérteni, hogy a médiumok gazdasági háttere hogyan befolyásolhatja azok tartalmait és tartalomszerkesztési elveit.
Az adatvĂ©delem terĂ©n már jobb a helyzet: tĂzbĹ‘l nyolc válaszadĂł tudatában van annak, hogy a közössĂ©gi platformok adatokat gyűjtenek rĂłla, de az idĹ‘sebb korosztályokban mĂ©g mindig jelentĹ‘s a lemaradás ezen a tĂ©ren.
Bár a fiatalabb generációk jellemzően magabiztos internethasználónak tartják magukat, ez nem mindig jár együtt a kritikus információfeldolgozás képességével, hiszen a fiatalabbak kevésbé járnak utána egy-egy cikk valóságtartalmának, de általában a véleményükkel egyező információkat sem ellenőrzik le. Ezzel szemben a keresők és az MI-asszisztensek használata során rendszeresen kontrollálják a kapott eredményeket.
A felhasználók önértékelése és tényleges tudatossága közötti eltérés arra mutat rá, hogy fontos lenne a felhasználókat kritikus gondolkodásra és a személyes adataikkal kapcsolatos óvatosságra ösztönözni, különösen egy olyan korszakban, ahol az adatok védelme helyett egyre inkább azok megosztása kerülhet előtérbe.
A kutatás részletes eredményei ide kattintva érhetők el az NMHH honlapján.
(MTI)