Az európaiak többsége hasznosnak tartja a tudomány és a technológia támogatását, azonban csak egyharmaduk bízik meg a mesterséges intelligencia (MI) segítségével végzett tudományos kutatások eredményében - derült ki az Európai Bizottság megbízásából készült Eurobarométer-felmérésből, amelyet Brüsszelben tettek közzé.
Az európaiaknak a tudományt és a technológiát érintő tudásáról közzétett felmérés szerint a megkérdezettek 83 százaléka gondolja úgy, hogy a tudomány és a technológia általános hatása pozitív az életükre nézve.
A válaszadók 67 százalék értett egyet azzal, hogy a tudomány és a technológia megkönnyíti, egészségesebbé és kényelmesebbé teszi életüket. A megkérdezettek 67 százaléka szerint a megújuló energiának, az információs és kommunikációs technológiának (79 százalék), valamint az oltások kifejlesztését célzó erőfeszítéseknek és a fertőző betegségek elleni küzdelemnek (77 százalék) pozitív hatásai lesznek.
A megkérdezettek 58 százaléka szeretne többet megtudni a tudományos fejlesztésekről. Azonban az időhiány (40 százalék), az érdeklődés hiánya (37 százalék) és az ismeretek hiánya (36 százalék) továbbra is jelentős akadályt jelentenek a tudomány és technológia melletti elkötelezettség tekintetében.
A válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy a tudománynak és a technológiának minden társadalmi csoport igényeit figyelembe kell vennie az új megoldások és termékek kifejlesztésekor. Hetvenkét százalék azok aránya, akik szerint a kormányoknak kellene felelősséget vállalniuk azért, hogy a támogatott új technológiák mindenki számára előnyösek legyenek.
Közel kétharmaduk (64 százalék) vélte úgy, hogy a tudomány és a technológia segíthet a környezet javításában és az éghajlati változások kezelésében. Ezzel párhuzamosan az állampolgárok többsége (58 százalék) aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a tudományos alkalmazások fenyegethetik az emberi jogokat.
Az európaiak 80 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a közfinanszírozott kutatások eredményeit ingyenesen online elérhetővé kellene tenni. Hatvanhárom százalék volt azok aránya, akik szerint "a tudományos szférán kívüliek bevonása a kutatásba és a technológiai fejlesztésbe biztosítaná, hogy az elért eredmények megfeleljenek a társadalom szükségleteinek, értékeinek és elvárásainak".
A mesterséges intelligencia (MI) tudományos kutatásban való felhasználásával kapcsolatban a válaszadók alig több mint harmada (38 százalék) mondta azt, hogy bízik az MI segítségével megvalósult tudományos kutatásokban és felfedezésekben, míg negyedük (25 százalék) nem bízik az ilyen eredményekben. Az uniós tagállamok állampolgárainak fele (50 százalék) egyetértett azzal, hogy a tudományban használt mesterséges intelligencia olyan felfedezéseket mozdíthat elő, amelyek megoldáshoz vezethetnek a súlyos globális kihívások esetében, például az éghajlatváltozás és a súlyos betegségek, járványok terén.
(MTI)