nehézlégzés

A közvéleménynek az asztma súlyosságáról alkotott képe az idők folyamán többször változott. Sokáig úgy élt a köztudatban, hogy az asztma az idős emberek súlyos, krónikus, fulladásos betegsége, gyakran nem téve különbséget a tüdő- és a szívasztma között.

Az utóbbi néhány évtizedben az allergiás asztma előfordulási gyakoriságának - főként a gyermekek és fiatal felnőttek körében észlelt - gyors növekedése átrajzolta ezt a képet, tekintve, hogy a fiatalkori allergiás asztma az esetek nagy részében enyhe krónikus betegséget jelent. Másrészről a hatékony és lényeges mellékhatásokkal már nem járó terápia megjelenésével, az ún. közepesen súlyos kórformák is jól kezelhetővé váltak.

A COPD a negyedik leggyakoribb halálok világszerte. Évente több mint 3 millióan halnak meg ebben a senyvesztő tüdőbetegségben, annyian mint HIV/AIDS következtében. Minden 40 év feletti jelenlegi vagy egykori dohányos forduljon orvoshoz, ha sokat köhög, vagy nehezebben bírja a terhelést.

A COPD a krónikus obstruktív tüdőbetegség angol nevéből származik. Világszerte ez a négybetüs rövidítés jelöli azt a betegséget, amelynek tüneteitől minden tizedik 40 év feletti ember szenved. A betegek 90%-a a régi dohányosok közül kerül ki, akik legalább 10-15 éven át dohányoztak, vagy dohányoznak jelenleg is.
Az első tünetek egyike a köhögés lehet, amelyet a dohányos a szenvedélyének a „természetes” következményének tart, holott már egy krónikus hörghurut jele. Orvoshoz csak akkor fordul, ha ő maga, vagy a környezete megelégeli mindezt – és ekkor még szerencséje is lehet, hiszen a köhögés egy korai jele a kórképnek.

Már élénk színekben pompáznak a gyümölcsfák és a rétek. A szemet gyönyörködtető látvány sokakra, sajnos, inkább riasztóan hat, hiszen több százezer honfitársunk számára ez a kínzó tünetekkel járó allergiaszezon kezdetét jelenti.
A szénanátha és az asztma egymással szoros összefüggésben áll – mondja dr. Gálffy Gabriella a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának adjunktusa. Ha az eleinte csak kisebb kellemetlenségeknek látszó tüneteket: orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, tüsszögést kiváltó szénanátha tartósan fennáll anélkül, hogy kezelnék, nagy eséllyel alakulhat ki asztma. Ugyanakkor az asztmások mintegy 80%-ának van szénanáthája is. Ha a két betegség együtt jelentkezik, a szénanátha jelentősen ronthatja a beteg asztmáját. Az asztma a kínzó, görcsös köhögésről, nehézlégzésről, ritkábban fulladásos rohamokról ismerhető fel.
A szoros kapcsolat fő oka, hogy légutaink egységet alkotnak. Mindkét esetben az egymással összefüggő légutak valamely része kerül folyamatos gyulladásba allergiás alapon: a szénanáthánál a felső légutak, az asztmánál a hörgők. Közösek az allergiás reakciót kiváltó tényezők és a gyulladáskeltő anyagok közül az ún. leukotriének jelenléte.

Alvászavarban szenved? Problémája van az elalvással? Gyakran forgolódik, többször felébred éjszaka, reggel alig tud kikászálódni az ágyból? Egyre több ember éli át ezeket a tüneteket. Március 18-án volt az Alvás Világnapja, amelyhez idén a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság is csatlakozott. Ugyanakkor ezen a napon útjára indította társadalmi célú edukációs kampányát.
Nemzetközi becslések szerint a fejlett országokban a lakosság mintegy 30 százalékát, az idősek akár 60 százalékát is érinthetik a különböző alvászavarok. Részletes statisztika azonban nincs arról, hogy hazánkban valójában hányan is szenvednek alvásbetegségben. Szomorú, hogy többen igyekeznek figyelmen kívül hagyni a tüneteket és nem fordulnak szakemberhez, nem számolva a késői következményekkel.
Az alvásfüggő légzészavarokban, a mozgászavarokban és alváselégtelenségben szenvedők száma fokozatosan növekszik, egyre többen panaszkodnak napközbeni aluszékonyságra, kialvatlanságra. A rossz közérzet mellett romlik a koncentrálóképesség, és a memória is – hangsúlyozta Dr. Szakács Zoltán, a Társaság főtitkára. Ugyanakkor a többműszakos adaptációs zavarokban szenvedők aránya is nő. Az alvászavarok jelentős része gondozást igényel és alapfeltétele, hogy a beteg maga is részesévé váljon e folyamatnak.

Az idiopathiás tüdőfibrózis (IPF) egy ritka tüdőbetegség, amelyet – éppen a ritkasága miatt – igen nehéz felismerni. A betegség oka ismeretlen, erre utal az „idiopathiás” (ejtsd: idiopátiás) kifejezés. A világon mintegy 5 millió ember él ezzel a betegséggel, a magyarországi betegek száma 300-1000-re tehető.

A betegség jelenleg sajnos gyógyíthatatlan, de a beteg életminősége szempontjából igen nagy jelentősége van a korai felismerésnek és a megfelelő kezelésnek.

A nehézlégzés a légvétel nehezítettsége, mely igen kellemetlen érzettel jár együtt. Talán nincs is olyan ember, aki így, vagy úgy nem érezte volna már e panaszt.

Egészséges egyéneknél futáskor, megerőltető fizikai munka hatására, de idegi megrázkódtatásra is jelentkezhet. Ilyenkor természetesen nem betegség váltja ki, hanem a szervezet túlterhelése és nem is érezzük azt különösebben kellemetlennek. Különböző betegségek panaszaként fellépő légszomjnál csökkent fizikai teljesítőképesség mellett találkozunk azzal.

A légszomj talán a leggyakoribb tünete tüdőbetegségeknek, szívbetegségnek. A diagnózis szempontjából fontos megfigyelni, hogy mikor jelentkezett először a nehézlégzés, s kezdettől fogva változott-e a jellege? Lappangva lépett-e fel, vagy hirtelen kezdődött? Az is lényeges, hogy nappal, vagy éjszaka jelentkezik-e? Mikor jobb, fekve, vagy ülve? Összeállításunkkal segítünk eligazodni abban, hogy mi minden okozhatja e panaszt.

A limfómát, azaz a nyirokrendszer rosszindulatú daganatát világszerte az elmúlt két évtizedben egyre gyakrabban diagnosztizáljuk, Magyarországon évente közel 1500 új beteget fedeznek fel. A betegség többnyire krónikus lefolyású, tünetei nem látványosak és más, kevésbé súlyos betegségekben is előfordulhatnak. Ez az a kór, amelyről az emberek nagyon keveset tudnak, noha az utóbbi időben egyre sikeresebben kezelhető és gyógyítható. Korán felismert limfómában az időben elkezdett korszerű terápia betegségmentességet, akár jelentős mértékben gyógyulást, de mindenképpen az élettartam és az életminőség jelentős javulását eredményezi – tájékoztatott Dr. Udvardy Miklós egyetemi tanár, a Belgyógyászati Intézet igazgatója.
A betegek jelentősebb része panaszmentes. Tünetként tartós, vagy visszatérő „megmagyarázhatatlan" láz, erős éjszakai izzadás, akaratlan és jelentős fogyás, fáradékonyság és étvágytalanság, a nyirokcsomók fájdalmatlan megnagyobbodása, vagy ritkábban az egész testfelületre kiterjedő, kínzó viszketés jelentkezhet. A nem nyirokcsomókból, hanem más helyről kiinduló limfóma a megbetegedett szervre jellemző panaszokat okoz: a gyomorban vagy a belekben kifejlődő limfóma például hasi fájdalmakat, emésztési zavarokat, míg a mellűri limfóma köhögést, nehézlégzést okozhat. Ha túl sokáig jelentkeznek a fentiekben említett panaszok, vagy makacsul tartja magát egy nyirokcsomó duzzanat, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, hiszen az időben felismert betegség kezelhető!