nehézlégzés

[gac]

Segítő ételek

Asztmás vagyok, sportolhatok-e így? Erre a kérdésre néhány évtizeddel ezelőtt még szigorú nemmel válaszoltak az orvosok. Azóta e vélemény megváltozott, melyet az a tény is bizonyít, hogy az olimpiai játékokon szereplő élsportolók közel 10 százaléka szenved ebben a betegségben.

A közvéleménynek az asztma súlyosságáról alkotott képe az idők folyamán többször változott. Sokáig úgy élt a köztudatban, hogy az asztma az idős emberek súlyos, krónikus, fulladásos betegsége, gyakran nem téve különbséget a tüdő- és a szívasztma között.

Az utóbbi néhány évtizedben az allergiás asztma előfordulási gyakoriságának - főként a gyermekek és fiatal felnőttek körében észlelt - gyors növekedése átrajzolta ezt a képet, tekintve, hogy a fiatalkori allergiás asztma az esetek nagy részében enyhe krónikus betegséget jelent. Másrészről a hatékony és lényeges mellékhatásokkal már nem járó terápia megjelenésével, az ún. közepesen súlyos kórformák is jól kezelhetővé váltak.

DEFINÍCIÓ

A légutak idült (krónikus) gyulladásos megbetegedése, amely rohamokban fellépő köhögéssel, fulladással, mellkasi szorító érzéssel jár együtt. Súlyos esetben kezelés nélkül életveszély alakulhat ki.

ELŐFORDULÁS

A felnőtt lakosság kb. 4-5 %-a, a gyermekek 8-10 %-a érintett. Gyakran a gyermekkori asthma a fiatal felnőttkorban spontán gyógyul. A bőr és a nyálkahártyák allergiás megbetegedéseivel (szénanátha, csalánkiütés) való halmozott előfordulása nem ritka.

TÜNETEK

A főbűnös...A COPD a negyedik leggyakoribb halálok világszerte. Évente több mint 3 millióan halnak meg ebben a senyvesztő tüdőbetegségben, annyian mint HIV/AIDS következtében. Minden 40 év feletti jelenlegi vagy egykori dohányos forduljon orvoshoz, ha sokat köhög, vagy nehezebben bírja a terhelést.

A COPD a krónikus obstruktív tüdőbetegség angol nevéből származik. Világszerte ez a négybetüs rövidítés jelöli azt a betegséget, amelynek tüneteitől minden tizedik 40 év feletti ember szenved. A betegek 90%-a a régi dohányosok közül kerül ki, akik legalább 10-15 éven át dohányoztak, vagy dohányoznak jelenleg is.
Az első tünetek egyike a köhögés lehet, amelyet a dohányos a szenvedélyének a „természetes” következményének tart, holott már egy krónikus hörghurut jele. Orvoshoz csak akkor fordul, ha ő maga, vagy a környezete megelégeli mindezt – és ekkor még szerencséje is lehet, hiszen a köhögés egy korai jele a kórképnek.

Szappanjaink ne keljenek versenyre a fertőtlenítőszerekkel...Ahogy nő a higiénia, úgy nő a nehézlégzés és az ekcéma kockázata.
A túlságosan higiénikus körülmények közt nevelkedett gyermekek körében gyakrabban fordul elő ziháló, nehézkes légzés ami az asztma tünete lehet, illetve az allergiás típusú bőrprobléma ekcéma is, állítják a legújabb kutatások.

Már élénk színekben pompáznak a gyümölcsfák és a rétek. A szemet gyönyörködtető látvány sokakra, sajnos, inkább riasztóan hat, hiszen több százezer honfitársunk számára ez a kínzó tünetekkel járó allergiaszezon kezdetét jelenti.
A szénanátha és az asztma egymással szoros összefüggésben áll – mondja dr. Gálffy Gabriella a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának adjunktusa. Ha az eleinte csak kisebb kellemetlenségeknek látszó tüneteket: orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, tüsszögést kiváltó szénanátha tartósan fennáll anélkül, hogy kezelnék, nagy eséllyel alakulhat ki asztma. Ugyanakkor az asztmások mintegy 80%-ának van szénanáthája is. Ha a két betegség együtt jelentkezik, a szénanátha jelentősen ronthatja a beteg asztmáját. Az asztma a kínzó, görcsös köhögésről, nehézlégzésről, ritkábban fulladásos rohamokról ismerhető fel.
A szoros kapcsolat fő oka, hogy légutaink egységet alkotnak. Mindkét esetben az egymással összefüggő légutak valamely része kerül folyamatos gyulladásba allergiás alapon: a szénanáthánál a felső légutak, az asztmánál a hörgők. Közösek az allergiás reakciót kiváltó tényezők és a gyulladáskeltő anyagok közül az ún. leukotriének jelenléte.

Köztudott, hogy az emberek többsége nagyon kevés folyadékot iszik naponta, pedig az általában javasolt napi 2-3 liter víz elfogyasztásával nagyon sokat tehetünk szervezetünk, köztük a veséink egészségének megőrzéséért. A megfelelő vízfogyasztás a kiemelt témája az idei Vese Világnapjának is, amely keretében a vesebetegségek megelőzésének és korai felismerésének fontosságára hívják fel a figyelmet világszerte.
A magyar és nemzetközi kezdeményezéshez évek óta csatlakozik a B. Braun Avitum dialízishálózata is, amelynek budapesti dialízisközpontja 2015. március 22-én 10:00 és 13:30 óra között Nyílt Napot tart (Budapest XI. ker. Halmi u. 20-22., II. emelet). Ennek keretén belül szakmai és felvilágosító programmal várja az érdeklődőket a Vese Világnap alkalmából.
A víz elengedhetetlen az élethez. Szervezetünk egészséges működéséhez gondoskodnunk kell a megfelelő folyadékbevitelről, hiszen az a vérképződéstől kezdve a homeosztázis fenntartásáig számos életfunkciónkhoz szükséges. Alig 3%-os folyadékhiánynál már kárt szenvedhetnek az anyagcsere-folyamatok, 10%-nál pedig már a vesék működése is leállhat, s káros metabolitok halmozódnak fel a vérben.

Alvászavarban szenved? Problémája van az elalvással? Gyakran forgolódik, többször felébred éjszaka, reggel alig tud kikászálódni az ágyból? Egyre több ember éli át ezeket a tüneteket. Március 18-án volt az Alvás Világnapja, amelyhez idén a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság is csatlakozott. Ugyanakkor ezen a napon útjára indította társadalmi célú edukációs kampányát.
Nemzetközi becslések szerint a fejlett országokban a lakosság mintegy 30 százalékát, az idősek akár 60 százalékát is érinthetik a különböző alvászavarok. Részletes statisztika azonban nincs arról, hogy hazánkban valójában hányan is szenvednek alvásbetegségben. Szomorú, hogy többen igyekeznek figyelmen kívül hagyni a tüneteket és nem fordulnak szakemberhez, nem számolva a késői következményekkel.
Az alvásfüggő légzészavarokban, a mozgászavarokban és alváselégtelenségben szenvedők száma fokozatosan növekszik, egyre többen panaszkodnak napközbeni aluszékonyságra, kialvatlanságra. A rossz közérzet mellett romlik a koncentrálóképesség, és a memória is – hangsúlyozta Dr. Szakács Zoltán, a Társaság főtitkára. Ugyanakkor a többműszakos adaptációs zavarokban szenvedők aránya is nő. Az alvászavarok jelentős része gondozást igényel és alapfeltétele, hogy a beteg maga is részesévé váljon e folyamatnak.

Tüdőfibrózis (interstitium)Az idiopátiás (nem eredeztethető) tüdőfibrózis progressziójának lassításában eredményes – kísérleti stádiumban lévő – gyógyszerről tartottak előadást az Európai Tüdőgyógyász Társaság 2011. évi közgyűlésén. A vonatkozó tanulmány a New England Journal of Medicine hasábjain is teret kapott.
A tüdőfibrózis a tüdőbetegség egy ritka fajtája, amely hosszú távon súlyos rokkantságot okoz, végül pedig halálhoz vezet – terápiás lehetőségei korlátozottak. Azokban az esetekben, amikor nem derül fény a betegséget kiváltó okokra, idiopátiás fibrózisról (idiopathic pulmonary fibrosis, IPF) beszélünk, amely a betegek mintegy felét érinti. Az IPF leggyakrabban az 50-70 év közötti férfiak körében fordul elő, a kórtörténetben megfigyelhető öröklődés, családi halmozódás, illetve a dohányzás is hajlamosít rá. Mindent egybevetve az IPF-ben szenvedő betegek száma világszerte mintegy 5 millióra tehető, számuk folyamatosan növekszik.

Az idiopathiás tüdőfibrózis (IPF) egy ritka tüdőbetegség, amelyet – éppen a ritkasága miatt – igen nehéz felismerni. A betegség oka ismeretlen, erre utal az „idiopathiás” (ejtsd: idiopátiás) kifejezés. A világon mintegy 5 millió ember él ezzel a betegséggel, a magyarországi betegek száma 300-1000-re tehető.

A betegség jelenleg sajnos gyógyíthatatlan, de a beteg életminősége szempontjából igen nagy jelentősége van a korai felismerésnek és a megfelelő kezelésnek.

Szeptember 17-25. között tartják az IPF hetet, amelynek küldetése az emberek figyelmét felhívni erre a ritka, de annál súlyosabb betegségre.

Egy szappanbuborék felfújása is komoly küzdelmet jelent annak, akinek ismeretlen eredetű tüdőfibrózisa van. Magyarországon körülbelül 1200-ra tehető a diagnosztizálatlan betegek száma. A kór kialakulásának az oka eddig ismeretlen, de kezeléssel enyhíthetők a tünetek, és a légzésfunkció romlását is lassítani lehet.

A nehézlégzés a légvétel nehezítettsége, mely igen kellemetlen érzettel jár együtt. Talán nincs is olyan ember, aki így, vagy úgy nem érezte volna már e panaszt.

Egészséges egyéneknél futáskor, megerőltető fizikai munka hatására, de idegi megrázkódtatásra is jelentkezhet. Ilyenkor természetesen nem betegség váltja ki, hanem a szervezet túlterhelése és nem is érezzük azt különösebben kellemetlennek. Különböző betegségek panaszaként fellépő légszomjnál csökkent fizikai teljesítőképesség mellett találkozunk azzal.

A légszomj talán a leggyakoribb tünete tüdőbetegségeknek, szívbetegségnek. A diagnózis szempontjából fontos megfigyelni, hogy mikor jelentkezett először a nehézlégzés, s kezdettől fogva változott-e a jellege? Lappangva lépett-e fel, vagy hirtelen kezdődött? Az is lényeges, hogy nappal, vagy éjszaka jelentkezik-e? Mikor jobb, fekve, vagy ülve? Összeállításunkkal segítünk eligazodni abban, hogy mi minden okozhatja e panaszt.

Ritka betegségeknek hívjuk azokat a betegségeket, amelyek előfordulása a népességben kevesebb, mint 1/2000, azaz kétezer emberből legfeljebb egyet súlyt.

Azonban több ezer ilyen betegséget tartanak nyilván, amelyek együttesen már jelentős részét érintik az embereknek – ezért is hívják fel a figyelmet február utolsó napján a ritka betegségekre.

A limfómát, azaz a nyirokrendszer rosszindulatú daganatát világszerte az elmúlt két évtizedben egyre gyakrabban diagnosztizáljuk, Magyarországon évente közel 1500 új beteget fedeznek fel. A betegség többnyire krónikus lefolyású, tünetei nem látványosak és más, kevésbé súlyos betegségekben is előfordulhatnak. Ez az a kór, amelyről az emberek nagyon keveset tudnak, noha az utóbbi időben egyre sikeresebben kezelhető és gyógyítható. Korán felismert limfómában az időben elkezdett korszerű terápia betegségmentességet, akár jelentős mértékben gyógyulást, de mindenképpen az élettartam és az életminőség jelentős javulását eredményezi – tájékoztatott Dr. Udvardy Miklós egyetemi tanár, a Belgyógyászati Intézet igazgatója.
A betegek jelentősebb része panaszmentes. Tünetként tartós, vagy visszatérő „megmagyarázhatatlan" láz, erős éjszakai izzadás, akaratlan és jelentős fogyás, fáradékonyság és étvágytalanság, a nyirokcsomók fájdalmatlan megnagyobbodása, vagy ritkábban az egész testfelületre kiterjedő, kínzó viszketés jelentkezhet. A nem nyirokcsomókból, hanem más helyről kiinduló limfóma a megbetegedett szervre jellemző panaszokat okoz: a gyomorban vagy a belekben kifejlődő limfóma például hasi fájdalmakat, emésztési zavarokat, míg a mellűri limfóma köhögést, nehézlégzést okozhat. Ha túl sokáig jelentkeznek a fentiekben említett panaszok, vagy makacsul tartja magát egy nyirokcsomó duzzanat, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, hiszen az időben felismert betegség kezelhető!

Nyolcmilliárd pollen. Bármilyen hihetetlennek tűnik is ez a szám, bizony ennyi virágport szór széjjel az allergiás tünetek zömét okozó parlagfű egyetlen egyede. A támadás július közepe táján indul, augusztusban éri el csúcspontját, de a kisebb-nagyobb rohamokra egészen a fagyok beálltáig számítani lehet.
A parlagfű pollenjei a szelek szárnyán kelnek útra, gyakran igen messzire – akár 100 km-re is – eljutnak. Ha a nyár derekán hirtelen addig nem észlelt tüneteket – orr- szájpad-, szemviszketés, tüsszögés, orrfolyás – észlelünk magunkon, s ezek ráadásul nem múlnak el egy héten belül, akkor bizony nagy eséllyel mi is a parlagfű-allergiások népes táborához csatlakoztunk. A pollenek a légutakon keresztül jutnak be a szervezetbe. Az előbb említett szénanáthás tüneteken kívül asztmás – fulladás, köhögés, nehézlégzés – tüneteket is előidézhetnek, sőt ekcéma (az allergiás bőrgyulladás egyik fajtája) is előfordulhat a hatásukra.

Feliratkozás nehézlégzés csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×