A lĂ©p a hasĂĽreg bal oldalán, a rekeszkupola alatt elhelyezkedĹ‘, páratlan szerv. Az emberi test legnagyobb nyirokszerve, átlagosan 150-200 gramm tömegű. Szerepe van a megfelelĹ‘ immunválasz kialakĂtásában, Ă©s – a lĂ©pben igen nagy számban megtalálhatĂł fehĂ©rvĂ©rsejtek rĂ©vĂ©n – a szervezetbe kerĂĽlĹ‘ idegen anyagok, kĂłrokozĂłk elpusztĂtásában.
Bizonyos Ă©rtelemben szűrĹ‘ funkciĂłt tölt be, mert eltávolĂtja a vĂ©rkeringĂ©sbĹ‘l az elöregedett vörösvĂ©rtesteket. Fontos szerepet játszik a szervezet vasanyagcserĂ©jĂ©ben is.
Mindezek ellenĂ©re a lĂ©p nem lĂ©tfontosságĂş szerv, számos kĂłrállapot Ă©s balesetek miatt is sor kerĂĽlhet annak műtĂ©ti eltávolĂtására. Ilyenkor a fentebb felsorolt funkciĂłkat rĂ©szben egyĂ©b nyirokszervek, nyirokcsomĂłk, rĂ©szben pedig a máj veszi át.
Egyes vĂ©rkĂ©pzĹ‘szervi Ă©s nyirokrendszeri daganatok esetĂ©n a lĂ©p extrĂ©m mĂ©rtĂ©kben megnagyobbodhat, kĂłros működĂ©se vĂ©rszegĂ©nysĂ©ghez vezet, ilyenkor indokolt a műtĂ©ti eltávolĂtása.
Noha alig kĂ©tökölnyi kis szerv, normális körĂĽlmĂ©nyek között percenkĂ©nt mintegy 300 ml vĂ©r áramlik át rajta. VĂ©kony tokja Ă©s puha, szivacsos szerkezete miatt a hasi sĂ©rĂĽlĂ©sek kapcsán gyakorta megreped. Ilyenkor akár Ă©letveszĂ©lyes hasĂĽregi vĂ©rzĂ©s is kialakulhat. Korábban ebben az esetben is a lĂ©p egĂ©szĂ©nek eltávolĂtásával igyekeztek a sebĂ©szek megmenteni a beteg Ă©letĂ©t.
Mára azonban kiderĂĽlt: noha a lĂ©p eltávolĂtása nem összeegyeztethetetlen az Ă©lettel, mĂ©gis bizonyos panaszok, elváltozások jelentkezhetnek a műtĂ©t után. Ezek a fáradĂ©konyság, levertsĂ©g, fogyás, hasi panaszok, ingerlĂ©kenysĂ©g. KĂ©sĹ‘bb ezeket sebgyĂłgyulási zavarok, a fertĹ‘zĂ©sekre valĂł fokozott hajlam kĂsĂ©ri.
Kisgyermekkorban, 3 Ă©ves kor alatt eltávolĂtott lĂ©p esetĂ©n az immunrendszer mĂ©g nem kellĹ‘en fejlĹ‘dött ki, ezĂ©rt nagyobb az esĂ©lye a sĂşlyos vĂ©rmĂ©rgezĂ©s (szepszis) kĂ©sĹ‘bbi kialakulásának. A szepszis veszĂ©lye annál nagyobb, minĂ©l fiatalabb Ă©letkorban törtĂ©nt meg a lĂ©peltávolĂtás.
A szepszist leggyakrabban egyes tokkal bĂrĂł baktĂ©riumok (a tĂĽdĹ‘gyulladások egy rĂ©szĂ©t elĹ‘idĂ©zĹ‘ Pneumococcus Ă©s Haemophilus, illetve az agyhártyagyulladásĂ©rt felelĹ‘s Meningococcus) okozzák. Ezek ellen vĂ©dĹ‘oltásokkal lehet vĂ©dekezni, ami tehát a lĂ©peltávolĂtáson átesett betegeknĂ©l kĂĽlönösen indokolt lehet.
Ma a modern sebĂ©szi technika bizonyos esetekben lehetĹ‘vĂ© teszi az egyĂ©bkĂ©nt egĂ©szsĂ©ges, de sĂ©rĂĽlt lĂ©p egy rĂ©szĂ©nek vagy egĂ©szĂ©nek megĹ‘rzĂ©sĂ©t. Speciális szövetragasztĂłkkal, hálĂłkkal, vĂ©rzĂ©scsillapĂtĂł eljárásokkal vagy a lĂ©pszövet egy rĂ©szĂ©nek átĂĽltetĂ©sĂ©vel a lĂ©p fontos funkciĂłi rĂ©szben vagy egĂ©szben megĹ‘rizhetĹ‘k.
Dr. Kökény Zoltán
forrás: archĂvum
(Patika Tükör 030115)
Kedves Doktor úr/nő!
1982-ben távolĂtották el a lĂ©pemet, vĂ©rkĂ©pzĹ‘szervi betegsĂ©g következtĂ©ben. NĹ‘i felmenĹ‘imnek -szintĂ©n. Oltást mi nem kaptunk. Mármint azt nem tudom, hogy műtĂ©t után, de hogy azĂłta nem az teljesen biztos. Nagymamám 1927-es szĂĽletĂ©sű Ă©s 20 Ă©ves kora elĹ‘tt műtöttĂ©k, szĂłval Ĺ‘ biztos nem kapott. Az lenne a kĂ©rdĂ©sem, hogy szĂĽksĂ©ges oltás vagy nem? Én csak nemrĂ©giben tudtam meg, hogy elvileg kellene.
A kor előrehaladtával a szerv megléte esetén is megfontolandók, asplenia esetén hangsúlyosan, háziorvosi konzultáció és ajánlás alapján.
Felnőtteknél alkalmazható védőoltásokról olvashat ezen az oldalon. (szerk.)