Nehézlégzés

A nehĂ©zlĂ©gzĂ©s a lĂ©gvĂ©tel nehezĂ­tettsĂ©ge, mely igen kellemetlen Ă©rzettel jĂĄr egyĂŒtt. TalĂĄn nincs is olyan ember, aki Ă­gy, vagy Ășgy nem Ă©rezte volna mĂĄr e panaszt.

EgĂ©szsĂ©ges egyĂ©neknĂ©l futĂĄskor, megerƑltetƑ fizikai munka hatĂĄsĂĄra, de idegi megrĂĄzkĂłdtatĂĄsra is jelentkezhet. Ilyenkor termĂ©szetesen nem betegsĂ©g vĂĄltja ki, hanem a szervezet tĂșlterhelĂ©se Ă©s nem is Ă©rezzĂŒk azt kĂŒlönösebben kellemetlennek. KĂŒlönbözƑ betegsĂ©gek panaszakĂ©nt fellĂ©pƑ lĂ©gszomjnĂĄl csökkent fizikai teljesĂ­tƑkĂ©pessĂ©g mellett talĂĄlkozunk azzal.

A lĂ©gszomj talĂĄn a leggyakoribb tĂŒnete tĂŒdƑbetegsĂ©geknek, szĂ­vbetegsĂ©gnek. A diagnĂłzis szempontjĂĄbĂłl fontos megfigyelni, hogy mikor jelentkezett elƑször a nehĂ©zlĂ©gzĂ©s, s kezdettƑl fogva vĂĄltozott-e a jellege? Lappangva lĂ©pett-e fel, vagy hirtelen kezdƑdött? Az is lĂ©nyeges, hogy nappal, vagy Ă©jszaka jelentkezik-e? Mikor jobb, fekve, vagy ĂŒlve? ÖsszeĂĄllĂ­tĂĄsunkkal segĂ­tĂŒnk eligazodni abban, hogy mi minden okozhatja e panaszt.

A nehĂ©zlĂ©gzĂ©s gyakori tĂ­pusĂĄnĂĄl a beteg szĂĄmĂĄra aggasztĂł a tudat, hogy mĂĄr kis terhelĂ©sre is a lĂ©gvĂ©telek szĂĄma aggasztĂłan megsokszorozĂłdik. TovĂĄbbi, ehhez kapcsolĂłdĂł Ă©rzĂ©s, hogy a lĂ©gzƑizmok munkĂĄja oly mĂ©rtĂ©kben növekszik meg, hogy azok kifĂĄradnak. Ilyenkor a kilĂ©gzĂ©s megnyĂșlik, a beteg mĂĄr a kilĂ©gzĂ©s vĂ©gĂ©n azonnal belĂ©gzĂ©sre kĂ©nyszerĂŒl a levegƑhiĂĄny Ă©rzete miatt.

EgĂ©szsĂ©ges embereknĂ©l a nagy tengerszint feletti magassĂĄgokban a ritka levegƑ okozhat lĂ©gszomjat. UgyanĂ­gy fellĂ©p e panasz, ha viszonylag kis lĂ©gterƱ zĂĄrt teremben tartĂłzkodik egyszerre sok ember. JĂł tudni, hogy az oxigĂ©nhiĂĄny kevĂ©sbĂ© Ă©rzĂ©keny ingere a lĂ©gzĂ©snek, mint a magas szĂ©ndioxid tartalom. OxigĂ©nhiĂĄnyban hamarabb lĂ©p fel eszmĂ©letvesztĂ©s, mint hogy kialakulhatna a nehĂ©zlĂ©gzĂ©s Ă©rzete.

A lĂ©gzƑrendszer betegsĂ©ge ĂĄltal kivĂĄltott nehĂ©zlĂ©gzĂ©s oka lehet a tĂŒdƑ, illetve a mellkas fal csökkent rugalmassĂĄga ĂĄltal okozott, Ășgynevezett restriktĂ­v elfajulĂĄs, vagy a fokozott lĂ©gĂști ellenĂĄllĂĄs okozta, Ășgynevezett obstruktiv elvĂĄltozĂĄs.

A restriktĂ­v elvĂĄltozĂĄs oka lehet tĂŒdƑfibrĂłzis, a mellkas deformitĂĄsa. Ezekben az esetekben, a beteg nyugalomban jĂłl Ă©rzi magĂĄt, de terhelĂ©sre lĂ©gszomj lĂ©p fel. MinĂ©l sĂșlyosabb az elvĂĄltozĂĄs, annĂĄl kisebb terhelĂ©snĂ©l jelenik meg a panasz. Az obstruktiv elvĂĄltozĂĄsokban, melyek oka lehet tĂŒdƑtĂĄgulĂĄs, hörghurut, vagy asztma, az erƑltetett lĂ©gzĂ©s mĂĄr nyugalomban is nehĂ©zlĂ©gzĂ©s Ă©rzetĂ©t kelti. Ezekben a betegsĂ©gekben kĂŒlönösen a kilĂ©gzĂ©s nehezĂ­tett, megnyĂșlt. Ez a fajta lĂ©gszomjterhelĂ©sre, testmozgĂĄsra mindig rosszabbodik. LĂ©gszomjat idĂ©z elƑ a tĂŒdƑgyulladĂĄs, a mellhĂĄrtya izzadmĂĄny, a lĂ©gmell sok egyĂ©b tĂŒdƑbetegsĂ©g mellett.

KeringĂ©si elĂ©gtelensĂ©g fennĂĄllĂĄsakor a szĂ­vbƑl percenkĂ©nt kiĂĄramlĂł vĂ©rmennyisĂ©g nem kĂ©pes ellĂĄtni a szervezet tĂĄpigĂ©nyeit. Ilyenkor a szövetekben Ă©s az agyban savas mellĂ©ktermĂ©kek szaporodnak fel, s ez kĂ©szteti a szervezetet gyorsabb lĂ©gvĂ©telre. A szĂ­velĂ©gtelensĂ©g okozta nehĂ©zlĂ©gzĂ©st gyakran kĂ­sĂ©ri fulladĂĄs Ă©rzĂ©s, kimerĂŒltsĂ©g, szegycsont mögötti nyomĂł fĂĄjdalom. A keringĂ©si elĂ©gtelensĂ©g kĂ©sƑbbi szakaszĂĄban a tĂŒdƑ pangĂĄsossĂĄ vĂĄlik, a merev tĂŒdƑ lĂ©gzĂ©si kapacitĂĄsa csökken Ă©s a lĂ©gzĂ©-si munka egyre jobban megnövekszik, a beteg fĂĄradĂ©konnyĂĄ vĂĄlik.

A keringĂ©si elĂ©gtelensĂ©g kezdeti szakaszĂĄban a szĂ­velĂ©gtelensĂ©g elsƑ tĂŒnete a megszokottnĂĄl kisebb terhelĂ©s mellett megjelenƑ nehĂ©zlĂ©gzĂ©s. ElsƑ tĂŒnetkĂ©nt a nehĂ©zlĂ©gzĂ©st megelƑzƑen szĂĄraz köhĂ©cselĂ©s is jelentkezhet. Ilyen szĂĄraz köhĂ©cselĂ©snek azonban oka lehet gyĂłgyszer mellĂ©khatĂĄs is, melyet a vĂ©rnyomĂĄscsökkentĂ©sre hasznĂĄlt ACE gĂĄtlĂłk idĂ©zhetnek elƑ. A kĂŒlönbsĂ©g az, hogy mĂ­g keringĂ©si elĂ©gtelensĂ©gben ez a szĂĄraz köhĂ©cselĂ©s kezdetben fizikai aktivitĂĄsra jelentkezik, gyĂłgyszer mellĂ©khatĂĄskor nyuga-lomban is Ă©szlelhetƑ Ă©s jelentkezĂ©sĂ©nek ideje összefĂŒgg az Ășj gyĂłgyszer alkalmazĂĄsĂĄnak idejĂ©vel.

Heveny szĂ­velĂ©gtelensĂ©g esetĂ©n asztmatikus lĂ©gzĂ©s lĂ©phet fel, ami elsƑ pillantĂĄsra nem mindig kĂŒlönĂ­thetƑ el az asztma mĂĄs formĂĄitĂłl. A sĂșlyos, elƑrehaladott szĂ­velĂ©gtelensĂ©g mĂĄr nyugalomban is nehĂ©zlĂ©gzĂ©st idĂ©z elƑ. A beteg piheg, fekĂŒdni nem tud, csak ĂŒlve kĂ©pes pihenni valamicskĂ©t. Ilyenkor a szĂ­vbe visszaĂĄramlĂł vĂ©rmennyisĂ©ggel a szĂ­v munkĂĄja nem tud megbirkĂłzni. FelĂŒlĂ©skor a szĂ­v terhelĂ©se csökken, ezĂ©rt Ă©rzi Ă­gy a beteg magĂĄt könnyebben. Az Ă©jszaka hirtelen fellĂ©pƑ nehĂ©zlĂ©gzĂ©s oka lehet billentyƱbetegsĂ©g, magas vĂ©rnyomĂĄs, szĂ­vkoszorĂșĂ©r elmeszesedĂ©s. LĂ©gszomjat idĂ©zhet elƑ nagyfokĂș vĂ©rvesztesĂ©g, vagy vĂ©rszegĂ©nysĂ©g, sĂșlyos cukorbetegsĂ©g okozta anyagcsere elvĂĄltozĂĄs Ă©s veseelĂ©gtelensĂ©g is.

FelsorolĂĄsunk korĂĄntsem teljes, de annyit talĂĄn lĂĄthatunk, hogy a nehĂ©zlĂ©gzĂ©st komolyan kell venni. Hirtelen fellĂ©pett lĂ©gszomjnĂĄl azonnali orvosi segĂ­tsĂ©get kell hĂ­vni. Lappangva jelentkezƑnĂ©l pedig nem szabad halogatni a panasz okĂĄnak kiderĂ­tĂ©sĂ©t. A gyĂłgyszeres kezelĂ©s mellett fontos az orvos egyĂ©b utasĂ­tĂĄsainak betartĂĄsa is. A megfelelƑ, könnyƱ tĂĄplĂĄlkozĂĄs mellett törekedni kell az ideĂĄlis testsĂșly elĂ©rĂ©sĂ©re. A dohĂĄnyzĂĄst, az alkoholt mellƑzni kell. Az egĂ©szsĂ©ges Ă©letmĂłd szabĂĄlyainak betartĂĄsĂĄval segĂ­thetjĂŒk az orvos ĂĄltal rendelt keringĂ©sjavĂ­tĂł kezelĂ©s hatĂĄsĂĄt.

Dr. SzirmĂĄk Eszter

forrĂĄs: archĂ­vum
(Patika TĂŒkör – 000109)