DEFINĂCIĂ
A vese mĂ©regtelenĂtĆ-kivĂĄlasztĂł funkciĂłjĂĄt Ășgy lĂĄtja el, hogy a vesĂ©n ĂĄtĂĄramlĂł vĂ©rt ĂĄtszƱri, amelybĆl elsĆ lĂ©pĂ©sben Ășgynevezett szƱrlet, majd vizelet kĂ©pzĆdik. A kĂ©t vese sĂșlya emberben 300 grammot tesz ki, a vesĂ©n ĂĄtĂĄramlĂł vĂ©r mennyisĂ©ge percenkĂ©nt kb. 1,2 liter.
A vese a szervezet vĂztartalmĂĄhoz nagymĂ©rtĂ©kben kĂ©pes alkalmazkodni, nagy mennyisĂ©gƱ folyadĂ©k fogyasztĂĄsa utĂĄn a kivĂĄlasztĂĄs fokozĂłdik Ă©s több vizelet kĂ©pzĆdik. A vizelet mennyisĂ©ge vĂĄltozĂł, fĂŒgg a bevitt, illetve az egyĂ©b Ășton (lĂ©gzĂ©s, verĂtĂ©kezĂ©s) tĂĄvozott vĂz mennyisĂ©gĂ©tĆl , egĂ©szsĂ©ges ember esetĂ©n ĂĄtlagos mennyisĂ©ge naponta kb. 1-1,5 liter.
A kivĂĄlasztĂĄs következtĂ©ben a vizeletbe mind szerves, mind szervetlen anyagok kerĂŒlnek. A vizelettel tĂĄvozĂł sĂłk a vesĂ©ben kicsapĂłdhatnak Ăgy kövek jönnek lĂ©tre. A veseköveknek kĂŒlönbözĆ tĂpusaik vannak. GyakorisĂĄg szerint ezek a kövek a következĆk: kalcium-oxalĂĄt (85%), tovĂĄbbĂĄ kalcium-foszfĂĄt, struvit, hĂșgysav Ă©s cystinkĆ.
A kövek ĂĄllagukat tekintve kĂŒlönböznek, az oxalĂĄtkövek Ă©s hĂșgysavkövek kemĂ©nyek, a foszfĂĄtkövek lĂĄgyak, az oxalĂĄtkövek tĂŒskĂ©s, dudoros felszĂnƱek. Lehetnek egĂ©szen kis mĂ©retƱek (vizelethomok), de akĂĄr az egĂ©sz vesemedencĂ©t is kitölthetik (korallkĆ).
ELĆFORDULĂS
A nĂ©pessĂ©g 5 %-a Ă©rintett, a fĂ©rfiak, közel 3-szor gyakrabban betegednek meg, mint a nĆk. A vesekövessĂ©g leginkĂĄbb a 40 Ă©s a 60 Ă©v közötti lakossĂĄgot Ă©rinti.
A BETEGSĂG KIALAKULĂSĂBAN SZEREPET JĂTSZĂ TĂNYEZĆK
Mivel a kĆkĂ©pzĆdĂ©s a sĂłk kicsapĂłdĂĄsa következtĂ©ben jön lĂ©tre, minden olyan folyamat, ami a vizeletben talĂĄlhatĂł kĆkĂ©pzĆ anyagok (sĂłk) sƱrƱsĂ©gĂ©nek növekedĂ©sĂ©hez vezet, a vesekĆ kialakulĂĄsĂĄnak valĂłszĂnƱsĂ©gĂ©t növeli. Bizonyos anyagcsere-betegsĂ©gek (pl. a köszvĂ©ny) a sĂłk felszaporodĂĄsĂĄval jĂĄrnak (pl. hĂșgysav) Ă©s ennek megfelelĆen kĆ (pl. urĂĄtkĆ) alakul ki.
Kalcium-oxalĂĄt tartalmĂș kövek kialakulĂĄsĂĄban a vĂ©r fokozott kalciumtartalma jĂĄtszik szerepet.
A vesĂ©t Ă©rintĆ gyulladĂĄs következtĂ©ben vĂ©ralvadĂ©k, gyulladt Ă©s levĂĄlt hĂĄmsejtek, baktĂ©riumok a kĆkĂ©pzĆdĂ©st szintĂ©n elĆsegĂtik. A vizelet pangĂĄsa (pl. prosztata-megnagyobbodĂĄs következtĂ©ben) szintĂ©n kĆkĂ©pzĆdĂ©st elĆsegĂtĆ tĂ©nyezĆ. HĂșgyĂști fertĆzĂ©sek is növelik a kĆkĂ©pzĆdĂ©s kockĂĄzatĂĄt.
Ătrendi tĂ©nyezĆknek lĂ©nyeges szerepĂŒk lehet a kövek kialakulĂĄsĂĄban. Vonatkozik ez elsĆsorban a hĂșgysavkövekre, azonban kalcium oxalĂĄttartalmĂș kövek kialakulĂĄsĂĄnak valĂłszĂnƱsĂ©gĂ©t is csökkenti a kisebb kalcium, illetve oxalĂĄtbevitel.
Ăgy tƱnik, hogy az anyagi jĂłlĂ©t kedvez a vesekövek kialakulĂĄsĂĄnak, a fokozott fehĂ©rjebevitel , az ĂŒlĆ munka , mozgĂĄsszegĂ©ny Ă©letmĂłd növelik a kĆ kialakulĂĄsĂĄnak kockĂĄzatĂĄt, fejlettebb ĂĄllamokban ezĂ©rt a betegsĂ©g gyakoribb, mint a fejlĆdĆ orszĂĄgokban. A nagy nedvessĂ©gtartalmĂș Ă©s meleg levegĆ szintĂ©n szerepet jĂĄtszanak.
VĂ©gĂŒl genetikai tĂ©nyezĆk is lĂ©nyegesek, egyenesĂĄgi rokonok között a kĆkĂ©pzĆdĂ©s halmozĂłdhat.
TĂNETEK
A panaszok oka leggyakrabban az, hogy a kĆ vesemedence, illetve a hĂșgyvezetĂ©k nyĂĄlkahĂĄrtyĂĄjĂĄt felsĂ©rti, kĂĄrosĂtja, mĂĄsrĂ©szt pangĂĄs lĂ©phet fel, Ă©s a pangĂł vizelet miatt fertĆzĂ©s alakulhat ki. A panaszok fĂŒggenek a kövek nagysĂĄgĂĄtĂłl, a kisebb kövekre jellemzĆ. hogy a vesemedencĂ©bĆl a hĂșgyvezetĂ©kbe lejuthatnak Ă©s veseköves rohamot vĂĄlthatnak ki. A fĂĄjdalom hirtelen lĂ©p fel Ă©s a hĂșgyvezetĂ©k mentĂ©n a hĂłlyagba a combok belsĆ felszĂne, illetve a nemi szervek (nĆknĂ©l a szemĂ©remajkak, fĂ©rfiaknĂĄl a herĂ©k) irĂĄnyĂĄba sugĂĄrozhat, hidegrĂĄzĂĄs, Ă©melygĂ©s, hĂĄnyĂĄs, gyakori, fĂĄjdalmas vizelĂ©si inger alakulhat ki.
A tĂŒnetekkel egyidejƱleg a bĂ©l mozgĂĄsa reflektorikus Ășton leĂĄllhat, amely a panaszok csökkenĂ©sĂ©vel megszƱnik. VĂ©rvizelĂ©s akkor alakul ki, amikor a kĆ a hĂșgyutak nyĂĄlkahĂĄrtyĂĄjĂĄt sĂ©rti, ez az esetek nagy rĂ©szĂ©ben megtörtĂ©nik, Ă©s a vĂ©r a vizeletbĆl laboratĂłriumi eszközökkel kimutathatĂł, az esetek 30%-ban szabad szemmel is lĂĄthatĂł. SzerencsĂ©s esetben a kövek spontĂĄn tĂĄvoznak, ekkor azokat laboratĂłriumi elemzĂ©snek kell alĂĄvetni, ugyanis a kĆ anyaga alapjĂĄn a megelĆzĂ©s cĂ©lzottan alkalmazhatĂł.
DIAGNĂZIS
A panaszok alapjĂĄn a diagnĂłzis legtöbbször nem okoz gondot. A vizelet laboratĂłriumi vizsgĂĄlata sorĂĄn megĂĄllapĂthatĂł annak fehĂ©rje-, vörösvĂ©rsejt-, Ă©s fehĂ©rvĂ©rsejt-tartalma, vegyhatĂĄsa, valamint fajsĂșlya. MegĂĄllapĂthatĂł ezenkĂvĂŒl a vizelettel ĂŒrĂtett hĂșgysav-, kalcium-, oxalĂĄt-, Ă©s foszfĂĄtmennyisĂ©g is.
A vĂ©r laboratĂłriumi vizsgĂĄlatĂĄval meg lehet hatĂĄrozni a vĂ©rben talĂĄlhatĂł kalcium-, Ă©s hĂșgysav mennyisĂ©gĂ©t, valamint a vese mƱködĂ©se is megĂĄllapĂthatĂł. FertĆzĂ©s esetĂ©n fehĂ©rvĂ©rsejt-szaporulat tapasztalhatĂł.
KĂ©palkotĂł eljĂĄrĂĄsokkal (veseröntgen, hasi ultrahang) megĂĄllapĂthatĂł a vese nagysĂĄga, kĆ jelenlĂ©te Ă©s az esetleges pangĂĄs. A hĂșgyutak kontrasztanyagos vizsgĂĄlatĂĄval (urographia) azok megfesthetĆk, Ăgy az elvĂĄltozĂĄsok pontosan megĂĄllapĂthatĂłk.
KEZELĂS
A veseköves rohamot görcsoldĂłkkal, valamint erĆs fĂĄjdalomcsillapĂtĂłkkal kell kezelni. ErĆs fĂĄjdalom esetĂ©n kĂĄbĂtĂł fĂĄjdalomcsillapĂtĂł alkalmazĂĄsa is szĂłba jön. HĂșgysavkövek esetĂ©n a vizelet vegyhatĂĄsĂĄnak lĂșgos irĂĄnyba törtĂ©nĆ eltolĂĄsĂĄval, fehĂ©rjeszegĂ©ny diĂ©tĂĄval, valamint bĆ folyadĂ©kfogyasztĂĄssal a kövek feloldĂłdĂĄsĂĄra lehet szĂĄmĂtani.
NĂ©hĂĄny Ă©vvel-Ă©vtizeddel ezelĆtt a kövek eltĂĄvolĂtĂĄsĂĄra kizĂĄrĂłlag mƱtĂ©ti Ășton volt lehetĆsĂ©g. Napjainkban elsĆ Ăzben meg kell prĂłbĂĄlkozni a kövek szĂ©taprĂtĂĄsĂĄval. Az eljĂĄrĂĄs lökĂ©shullĂĄm elvĂ©n alapszik, a kĆ helyzetĂ©nek pontos meghatĂĄrozĂĄsĂĄt követĆen azok szĂ©tzĂșzhatĂłk. Ezt az eljĂĄrĂĄst nevezik extracorporĂĄlis lökĂ©shullĂĄm lithotripsia-nak (ESWL). A kezelĂ©s az esetek kb. 8%-ban sikerrel jĂĄr.
Ha a vesekĆ a hĂșgyvezetĂ©kbe jutott, meg kell prĂłbĂĄlkozni a kĆ kihajtĂĄsĂĄval. Ebben az esetben bĆ folyadĂ©kfogyasztĂĄs, sok mozgĂĄs (lĂ©pcsĆn ugrĂĄlĂĄs), görcsoldĂłk alkalmazĂĄsa javasolt. A korĂĄbban tĂĄrgyalt ESWL a vesemedence közelĂ©ben fekvĆ kövek zĂșzĂĄsĂĄra lehet alkalmas. EndoszkĂłpos Ășton a kĆ hurokkal vagy egy speciĂĄlis fogĂłval lehĂșzhatĂł lehet. Ha a felsorolt lehetĆsĂ©gek ellenĂ©re a követ nem sikerĂŒl eltĂĄvolĂtani, nyĂlt mƱtĂ©t szĂŒksĂ©ges. A hĂșgyvezetĂ©kben elhelyezkedĆ kövek több, mint fele spontĂĄn tĂĄvozik.
A vesekövessĂ©g krĂłnikus betegsĂ©g. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek veseköve van vagy volt, Ășjabb kĆ kialakulĂĄsĂĄra lehet szĂĄmĂtani. A megelĆzĂ©s alapja az, hogy kĆ kĂ©pzĆdĂ©sĂ©t meg kell gĂĄtolni. FĂŒggetlenĂŒl attĂłl, hogy a követ milyen anyag alkotja, a bĆ folyadĂ©kfogyasztĂĄs kimagaslĂł jelentĆsĂ©gƱ. Az ĂĄllati fehĂ©rjĂ©k fogyasztĂĄsĂĄt csökkenteni kell, kerĂŒlni kell az Ă©telek tĂșlzott sĂłzĂĄsĂĄt is. Abban az esetben, ha a kĆ spontĂĄn vagy mestersĂ©ges tĂĄvozĂĄsĂĄt követĆen az anyagĂĄt kielemeztĂ©k, a kezelĂ©st mĂłdosĂtani kell. OxalĂĄttartalmĂș kövek esetĂ©n az oxalĂĄtban gazdag tĂĄplĂĄlĂ©kok bevitelĂ©t (sĂłska, spenĂłt, zöld növĂ©nyek) csökkenteni kell.
Kalcium- Ă©s foszfĂĄtkövek esetĂ©n ki kell zĂĄrni azt, hogy az elvĂĄltozĂĄs hĂĄtterĂ©ben belsĆ elvĂĄlasztĂĄsĂș mirigy zavara (mellĂ©kpajzsmirigy fokozott mƱködĂ©se) ĂĄll-e. A legĂșjabb kutatĂĄsok szerint kalciumtartalmĂș kövek esetĂ©n a kalciumbevitel csökkentĂ©se nem ajĂĄnlott. KalciumtartalmĂș tĂĄplĂĄlĂ©kok pĂ©ldĂĄul a tejtermĂ©kek.
Abban az esetben, ha a kövek visszatĂ©rĆ hĂșgyĂști fertĆzĂ©sek következtĂ©ben jöttek lĂ©tre, a fertĆzĂ©s antibiotikus kezelĂ©se szĂŒksĂ©ges.
Dr. Igaz IvĂĄn