VesekƑ

DEFINÍCIÓ

A vese mĂ©regtelenĂ­tƑ-kivĂĄlasztĂł funkciĂłjĂĄt Ășgy lĂĄtja el, hogy a vesĂ©n ĂĄtĂĄramlĂł vĂ©rt ĂĄtszƱri, amelybƑl elsƑ lĂ©pĂ©sben Ășgynevezett szƱrlet, majd vizelet kĂ©pzƑdik. A kĂ©t vese sĂșlya emberben 300 grammot tesz ki, a vesĂ©n ĂĄtĂĄramlĂł vĂ©r mennyisĂ©ge percenkĂ©nt kb. 1,2 liter.

A vese a szervezet vĂ­ztartalmĂĄhoz nagymĂ©rtĂ©kben kĂ©pes alkalmazkodni, nagy mennyisĂ©gƱ folyadĂ©k fogyasztĂĄsa utĂĄn a kivĂĄlasztĂĄs fokozĂłdik Ă©s több vizelet kĂ©pzƑdik. A vizelet mennyisĂ©ge vĂĄltozĂł, fĂŒgg a bevitt, illetve az egyĂ©b Ășton (lĂ©gzĂ©s, verĂ­tĂ©kezĂ©s) tĂĄvozott vĂ­z mennyisĂ©gĂ©tƑl , egĂ©szsĂ©ges ember esetĂ©n ĂĄtlagos mennyisĂ©ge naponta kb. 1-1,5 liter.

A kivĂĄlasztĂĄs következtĂ©ben a vizeletbe mind szerves, mind szervetlen anyagok kerĂŒlnek. A vizelettel tĂĄvozĂł sĂłk a vesĂ©ben kicsapĂłdhatnak Ă­gy kövek jönnek lĂ©tre. A veseköveknek kĂŒlönbözƑ tĂ­pusaik vannak. GyakorisĂĄg szerint ezek a kövek a következƑk: kalcium-oxalĂĄt (85%), tovĂĄbbĂĄ kalcium-foszfĂĄt, struvit, hĂșgysav Ă©s cystinkƑ.

A kövek ĂĄllagukat tekintve kĂŒlönböznek, az oxalĂĄtkövek Ă©s hĂșgysavkövek kemĂ©nyek, a foszfĂĄtkövek lĂĄgyak, az oxalĂĄtkövek tĂŒskĂ©s, dudoros felszĂ­nƱek. Lehetnek egĂ©szen kis mĂ©retƱek (vizelethomok), de akĂĄr az egĂ©sz vesemedencĂ©t is kitölthetik (korallkƑ).

ELƐFORDULÁS

A nĂ©pessĂ©g 5 %-a Ă©rintett, a fĂ©rfiak, közel 3-szor gyakrabban betegednek meg, mint a nƑk. A vesekövessĂ©g leginkĂĄbb a 40 Ă©s a 60 Ă©v közötti lakossĂĄgot Ă©rinti.

A BETEGSÉG KIALAKULÁSÁBAN SZEREPET JÁTSZÓ TÉNYEZƐK

Mivel a kƑkĂ©pzƑdĂ©s a sĂłk kicsapĂłdĂĄsa következtĂ©ben jön lĂ©tre, minden olyan folyamat, ami a vizeletben talĂĄlhatĂł kƑkĂ©pzƑ anyagok (sĂłk) sƱrƱsĂ©gĂ©nek növekedĂ©sĂ©hez vezet, a vesekƑ kialakulĂĄsĂĄnak valĂłszĂ­nƱsĂ©gĂ©t növeli. Bizonyos anyagcsere-betegsĂ©gek (pl. a köszvĂ©ny) a sĂłk felszaporodĂĄsĂĄval jĂĄrnak (pl. hĂșgysav) Ă©s ennek megfelelƑen kƑ (pl. urĂĄtkƑ) alakul ki.

Kalcium-oxalĂĄt tartalmĂș kövek kialakulĂĄsĂĄban a vĂ©r fokozott kalciumtartalma jĂĄtszik szerepet.
A vesĂ©t Ă©rintƑ gyulladĂĄs következtĂ©ben vĂ©ralvadĂ©k, gyulladt Ă©s levĂĄlt hĂĄmsejtek, baktĂ©riumok a kƑkĂ©pzƑdĂ©st szintĂ©n elƑsegĂ­tik. A vizelet pangĂĄsa (pl. prosztata-megnagyobbodĂĄs következtĂ©ben) szintĂ©n kƑkĂ©pzƑdĂ©st elƑsegĂ­tƑ tĂ©nyezƑ. HĂșgyĂști fertƑzĂ©sek is növelik a kƑkĂ©pzƑdĂ©s kockĂĄzatĂĄt.

Étrendi tĂ©nyezƑknek lĂ©nyeges szerepĂŒk lehet a kövek kialakulĂĄsĂĄban. Vonatkozik ez elsƑsorban a hĂșgysavkövekre, azonban kalcium oxalĂĄttartalmĂș kövek kialakulĂĄsĂĄnak valĂłszĂ­nƱsĂ©gĂ©t is csökkenti a kisebb kalcium, illetve oxalĂĄtbevitel.

Úgy tƱnik, hogy az anyagi jĂłlĂ©t kedvez a vesekövek kialakulĂĄsĂĄnak, a fokozott fehĂ©rjebevitel , az ĂŒlƑ munka , mozgĂĄsszegĂ©ny Ă©letmĂłd növelik a kƑ kialakulĂĄsĂĄnak kockĂĄzatĂĄt, fejlettebb ĂĄllamokban ezĂ©rt a betegsĂ©g gyakoribb, mint a fejlƑdƑ orszĂĄgokban. A nagy nedvessĂ©gtartalmĂș Ă©s meleg levegƑ szintĂ©n szerepet jĂĄtszanak.
VĂ©gĂŒl genetikai tĂ©nyezƑk is lĂ©nyegesek, egyenesĂĄgi rokonok között a kƑkĂ©pzƑdĂ©s halmozĂłdhat.

TÜNETEK

A panaszok oka leggyakrabban az, hogy a kƑ vesemedence, illetve a hĂșgyvezetĂ©k nyĂĄlkahĂĄrtyĂĄjĂĄt felsĂ©rti, kĂĄrosĂ­tja, mĂĄsrĂ©szt pangĂĄs lĂ©phet fel, Ă©s a pangĂł vizelet miatt fertƑzĂ©s alakulhat ki. A panaszok fĂŒggenek a kövek nagysĂĄgĂĄtĂłl, a kisebb kövekre jellemzƑ. hogy a vesemedencĂ©bƑl a hĂșgyvezetĂ©kbe lejuthatnak Ă©s veseköves rohamot vĂĄlthatnak ki. A fĂĄjdalom hirtelen lĂ©p fel Ă©s a hĂșgyvezetĂ©k mentĂ©n a hĂłlyagba a combok belsƑ felszĂ­ne, illetve a nemi szervek (nƑknĂ©l a szemĂ©remajkak, fĂ©rfiaknĂĄl a herĂ©k) irĂĄnyĂĄba sugĂĄrozhat, hidegrĂĄzĂĄs, Ă©melygĂ©s, hĂĄnyĂĄs, gyakori, fĂĄjdalmas vizelĂ©si inger alakulhat ki.

A tĂŒnetekkel egyidejƱleg a bĂ©l mozgĂĄsa reflektorikus Ășton leĂĄllhat, amely a panaszok csökkenĂ©sĂ©vel megszƱnik. VĂ©rvizelĂ©s akkor alakul ki, amikor a kƑ a hĂșgyutak nyĂĄlkahĂĄrtyĂĄjĂĄt sĂ©rti, ez az esetek nagy rĂ©szĂ©ben megtörtĂ©nik, Ă©s a vĂ©r a vizeletbƑl laboratĂłriumi eszközökkel kimutathatĂł, az esetek 30%-ban szabad szemmel is lĂĄthatĂł. SzerencsĂ©s esetben a kövek spontĂĄn tĂĄvoznak, ekkor azokat laboratĂłriumi elemzĂ©snek kell alĂĄvetni, ugyanis a kƑ anyaga alapjĂĄn a megelƑzĂ©s cĂ©lzottan alkalmazhatĂł.

DIAGNÓZIS

A panaszok alapjĂĄn a diagnĂłzis legtöbbször nem okoz gondot. A vizelet laboratĂłriumi vizsgĂĄlata sorĂĄn megĂĄllapĂ­thatĂł annak fehĂ©rje-, vörösvĂ©rsejt-, Ă©s fehĂ©rvĂ©rsejt-tartalma, vegyhatĂĄsa, valamint fajsĂșlya. MegĂĄllapĂ­thatĂł ezenkĂ­vĂŒl a vizelettel ĂŒrĂ­tett hĂșgysav-, kalcium-, oxalĂĄt-, Ă©s foszfĂĄtmennyisĂ©g is.

A vĂ©r laboratĂłriumi vizsgĂĄlatĂĄval meg lehet hatĂĄrozni a vĂ©rben talĂĄlhatĂł kalcium-, Ă©s hĂșgysav mennyisĂ©gĂ©t, valamint a vese mƱködĂ©se is megĂĄllapĂ­thatĂł. FertƑzĂ©s esetĂ©n fehĂ©rvĂ©rsejt-szaporulat tapasztalhatĂł.

KĂ©palkotĂł eljĂĄrĂĄsokkal (veseröntgen, hasi ultrahang) megĂĄllapĂ­thatĂł a vese nagysĂĄga, kƑ jelenlĂ©te Ă©s az esetleges pangĂĄs. A hĂșgyutak kontrasztanyagos vizsgĂĄlatĂĄval (urographia) azok megfesthetƑk, Ă­gy az elvĂĄltozĂĄsok pontosan megĂĄllapĂ­thatĂłk.

KEZELÉS

A veseköves rohamot görcsoldĂłkkal, valamint erƑs fĂĄjdalomcsillapĂ­tĂłkkal kell kezelni. ErƑs fĂĄjdalom esetĂ©n kĂĄbĂ­tĂł fĂĄjdalomcsillapĂ­tĂł alkalmazĂĄsa is szĂłba jön. HĂșgysavkövek esetĂ©n a vizelet vegyhatĂĄsĂĄnak lĂșgos irĂĄnyba törtĂ©nƑ eltolĂĄsĂĄval, fehĂ©rjeszegĂ©ny diĂ©tĂĄval, valamint bƑ folyadĂ©kfogyasztĂĄssal a kövek feloldĂłdĂĄsĂĄra lehet szĂĄmĂ­tani.

NĂ©hĂĄny Ă©vvel-Ă©vtizeddel ezelƑtt a kövek eltĂĄvolĂ­tĂĄsĂĄra kizĂĄrĂłlag mƱtĂ©ti Ășton volt lehetƑsĂ©g. Napjainkban elsƑ Ă­zben meg kell prĂłbĂĄlkozni a kövek szĂ©taprĂ­tĂĄsĂĄval. Az eljĂĄrĂĄs lökĂ©shullĂĄm elvĂ©n alapszik, a kƑ helyzetĂ©nek pontos meghatĂĄrozĂĄsĂĄt követƑen azok szĂ©tzĂșzhatĂłk. Ezt az eljĂĄrĂĄst nevezik extracorporĂĄlis lökĂ©shullĂĄm lithotripsia-nak (ESWL). A kezelĂ©s az esetek kb. 8%-ban sikerrel jĂĄr.

Ha a vesekƑ a hĂșgyvezetĂ©kbe jutott, meg kell prĂłbĂĄlkozni a kƑ kihajtĂĄsĂĄval. Ebben az esetben bƑ folyadĂ©kfogyasztĂĄs, sok mozgĂĄs (lĂ©pcsƑn ugrĂĄlĂĄs), görcsoldĂłk alkalmazĂĄsa javasolt. A korĂĄbban tĂĄrgyalt ESWL a vesemedence közelĂ©ben fekvƑ kövek zĂșzĂĄsĂĄra lehet alkalmas. EndoszkĂłpos Ășton a kƑ hurokkal vagy egy speciĂĄlis fogĂłval lehĂșzhatĂł lehet. Ha a felsorolt lehetƑsĂ©gek ellenĂ©re a követ nem sikerĂŒl eltĂĄvolĂ­tani, nyĂ­lt mƱtĂ©t szĂŒksĂ©ges. A hĂșgyvezetĂ©kben elhelyezkedƑ kövek több, mint fele spontĂĄn tĂĄvozik.

A vesekövessĂ©g krĂłnikus betegsĂ©g. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek veseköve van vagy volt, Ășjabb kƑ kialakulĂĄsĂĄra lehet szĂĄmĂ­tani. A megelƑzĂ©s alapja az, hogy kƑ kĂ©pzƑdĂ©sĂ©t meg kell gĂĄtolni. FĂŒggetlenĂŒl attĂłl, hogy a követ milyen anyag alkotja, a bƑ folyadĂ©kfogyasztĂĄs kimagaslĂł jelentƑsĂ©gƱ. Az ĂĄllati fehĂ©rjĂ©k fogyasztĂĄsĂĄt csökkenteni kell, kerĂŒlni kell az Ă©telek tĂșlzott sĂłzĂĄsĂĄt is. Abban az esetben, ha a kƑ spontĂĄn vagy mestersĂ©ges tĂĄvozĂĄsĂĄt követƑen az anyagĂĄt kielemeztĂ©k, a kezelĂ©st mĂłdosĂ­tani kell. OxalĂĄttartalmĂș kövek esetĂ©n az oxalĂĄtban gazdag tĂĄplĂĄlĂ©kok bevitelĂ©t (sĂłska, spenĂłt, zöld növĂ©nyek) csökkenteni kell.

Kalcium- Ă©s foszfĂĄtkövek esetĂ©n ki kell zĂĄrni azt, hogy az elvĂĄltozĂĄs hĂĄtterĂ©ben belsƑ elvĂĄlasztĂĄsĂș mirigy zavara (mellĂ©kpajzsmirigy fokozott mƱködĂ©se) ĂĄll-e. A legĂșjabb kutatĂĄsok szerint kalciumtartalmĂș kövek esetĂ©n a kalciumbevitel csökkentĂ©se nem ajĂĄnlott. KalciumtartalmĂș tĂĄplĂĄlĂ©kok pĂ©ldĂĄul a tejtermĂ©kek.

Abban az esetben, ha a kövek visszatĂ©rƑ hĂșgyĂști fertƑzĂ©sek következtĂ©ben jöttek lĂ©tre, a fertƑzĂ©s antibiotikus kezelĂ©se szĂŒksĂ©ges.

Dr. Igaz IvĂĄn