Hágai jogi eljárás keretében először vonják felelősségre a holland államot a mentális egészségügyben kialakult hosszú várólisták miatt, a Recht Op GGZ betegjogi érdekvédelmi szervezet kétéves előkészítés után nyújtja be keresetét – számolt be róla az NlTimes hírportál.
A felperes alapítvány szerint az állam elmulasztotta biztosítani az alapvető és szociális emberi jogokat, köztük a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jogot. Állításuk szerint a betegek elfogadhatatlanul hosszú ideig várnak kezelésre, vagy egyáltalán nem jutnak megfelelő ellátáshoz, különösen a legsérülékenyebb, összetett mentális problémákkal küzdő páciensek.
A szervezet becslése szerint 200-300 ezer súlyos állapotú beteg – például skizofréniával, bipoláris zavarral, depresszióval vagy kényszerbetegséggel élők – érintettek, közülük mintegy 56 ezren sürgős pszichiátriai segítségre szorulnának, amely jelenleg nem elérhető számukra.
Az alapítvány az államot tartja felelősnek a rendszer működéséért, ezért nem az egészségbiztosítókat vagy az ellátókat perli. Utóbbiak ugyan a szolgáltatások finanszírozásáért és biztosításáért felelnek, de a jogszabályok versenyre kényszerítik őket, ami a felperes szerint visszatartja őket a bonyolult esetek ellátásától.
A szervezet azt is kezdeményezi, hogy a mentális egészségügy finanszírozása közvetlenül az egészségügyi minisztérium költségvetéséből történjen, és ne legyen kitéve piaci hatásoknak.
Martin Buijsen, az Erasmus Egyetem egészségügyi jogi professzora szerint a rendszer egyik legsúlyosabb problémája, hogy a legkiszolgáltatottabb betegek szenvedik meg leginkább a hiányosságokat. Emlékeztetett arra is, hogy bár 2005-ben megállapodás született arról, hogy a betegek legfeljebb 14 hetet várjanak ellátásra, ezt a gyakorlatban nem tartják be, miközben az egészséghez való jog nemzetközileg elismert alapjog.
(MTI)
