A sí őse már 10-12 ezer évvel ezelőtt létezett. A síléc elődjét, a hótalpat Ázsiából vándorló nomád népek hozták Európába. Az akkoriban még csak járásra és futásra használt sporteszköz Skandináviában honosodott meg először.
Ez a dinamikus sport szinte az összes izomcsoportunkat megmozgatja, erősíti a vádli, a comb, a far, a hát és a kar izmait is. A síelés első látásra az egyik legbonyolultabb, legösszetettebb mozgást igénylő sportágak egyike. Ezt a sportot nem lehet egyik napról a másikra, minden előképzettség, gyakorlat nélkül kipróbálni, mert életveszélyes lehet.
Azoknak, akik kedvet kapnak hozzá, érdemes órákat venniük képzett síoktatóktól, hogy elsajátítsák a legalapvetőbb mozdulatokat, testtartásokat, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy biztonságosan közlekedjünk a lesiklópályán.
A leggyakoribb sérülések a térd, a kéz, a mellkas és a fej sérülései, melyek az esetek jelentős részében megfelelő felkészüléssel elkerülhetőek lehetnének. Mind a gyakorlott, mind a kezdő síelőknek érdemes a tervezett síelés előtt jó néhány héttel, speciális mozgással, sígimnasztikával bemelegíteni, felkészíteni az izomzatot, a szervezetet a várható, folyamatos terhelésre. Ugyanis sokan nem gondolnak arra, hogy a hosszú utazás, a klímaváltozás megviseli a szervezetet, a lesiklópályák általában több ezer méter magasan vannak, ahol ritkább a levegő. A ritkább levegő pedig magaslati betegséget okozhat, ami szédüléssel, végtagzsibbadással, mozgászavarral járhat. A hosszú utazás után ne csatoljuk fel azonnal a sítalpakat, hagyjunk magunknak időt a pihenésre, az akklimatizálódásra.
A síelés az egyik legköltségesebb sport. Biztonságunk érdekében jó minőségű, megbízható sportfelszereléseket vásároljunk.
A téli sportok közül a snowboard egyre népszerűbb a fiatalok körében. Az első hódeszkát Sherman Poppen állította össze az 1960-as évek közepén azzal a céllal, hogy fia a téli hónapokban is hódolhasson sportszenvedélyének. Poppen egy olyan sporteszközre gondolt, amely elegyíti a gördeszkázás és a szörfözés technikáját.
A hódeszkával bemutatott mutatványok nemcsak látványosak és szemet gyönyörködtetőek lehetnek, de veszélyesek is. A kezdőknek ennél a sportágnál is érdemes pár órát venni oktatótól. A kezdő hódeszkások kétféle stílus közül választhatnak: az alpesi kemény vonal és a szabad stílus között. Ez a két stílus mind mozgásban, mind a szükséges felszerelésekben különbözik egymástól. Az alpesi stílus mozgásában a síeléshez hasonlít. Jellegzetessége, hogy jeges pályán nagy sebességgel, élen vezetett kanyarokkal siklanak le a sportolók. A kemény kötéssel felszerelt deszkán speciálisan snowboardozásra kifejlesztett kemény cipőt használnak.
A szabad stílus több elemében hasonlít a gördeszkázáshoz; a bakancsszerű cipő, a szélesebb és puhább deszkák mindenfajta terep és hóviszonyok között jól használhatók.
A hódeszkások öltözéke különbözik a síelőkétől, az első és legfontosabb szempont, hogy a ruha nagyobb mozgásszabadságot biztosítson viselőjének, másrészt pedig a sérülékeny testtájakon térd, könyök, fenék erősítésekkel legyen ellátva, melyek védenek a komolyabb sérülésekkel szemben. A hódeszkázáshoz ügyességre és jó egyensúlyérzékre van szükség, akár a korcsolyázásnál.
Az egyik legnépszerűbb téli sport Magyarországon a korcsolyázás. A korcsolyázás a XVII. századi Hollandiában született meg. A télen befagyott csatornákon csontkorcsolyákkal csúszkáltak az emberek. 1676-ban megszervezték az első versenyeket. Az első acélpengéjű korcsolyát a norvég A. Paulsen tervezte 1880-ban.
A korcsolyázás amellett, hogy kiváló szórakozás, mint minden dinamikus sport, növeli a fizikai állóképességet, fejleszti a láb- és farizmokat. De ha nem vagyunk elég óvatosak, komoly sérüléseket szenvedhetünk el a jégpályán. A leggyakoribb sérülések a végtagtörések, a rándulások és az ínszalagszakadások.
Ezek a sérülések azonban könnyen elkerülhetőek, ha sport előtt megfelelően bemelegítjük izmainkat. A kezdőknek nem ajánlatos jégtánc-pályafutásukat tripla axellel kezdeni. Aki némi előképzettségre szeretne szert tenni, mielőtt a jégpályán róná a végeláthatatlan köröket, edzhet, gyakorolhat görkorcsolyán is. Nálunk 1870-ben nyílt meg városligeti műjégpálya, amely a mai napig is minden télen várja a sport kedvelőit.
- Síelés: az összes izomcsoportot megmozgatja, erősíti a vádli, a comb, a far, a hát és a kar izmait
- Korcsolyázás: növeli a fizikai állóképességet, fejleszti a láb- és farizmokat
Potondi Eszter
forrás: archívum
(Patika Tükör – 050105)
