rándulás

A balett előadások sikerének kulcsa a koreográfus elképzeléseinek maradéktalan megjelenése mellett a táncosok fizikuma, mely nehézségek és vállalhatatlan kompromisszumok nélkül kell, hogy szolgálja őket előadásról előadásra. Míg a férfiaknak a határozott irányító szerep jut – ehhez a biztonságos emelések, lépések, ugrások, forgások technikáját kell elsajátítani –, addig a táncosnő lágy, légies mozgásokkal a partnere jelzéseit érzékelve, követve alkalmazkodik hozzá.

Hazánkban – többek között a történelmi körülményekkel is magyarázhatóan – az európai színházi kultúra viszonylag későn jelent meg, mára azonban a színpadi táncélet pezsgő, színes képet mutat. Akár klasszikus, akár modern balettről legyen szó, a balerina mindenütt a báj, a kellem, a könnyedség hordozója, noha spicc -cipőbe szorított lábával kicsavart pozíciókból kell magasba ugrania, kecsesen földre érkeznie, nyakát rendre átrántva körhinta gyorsasággal forognia – mindezt két-három órán át, garantálva mindannyiunk, az előadás csodálóinak esztétikai élményét. A függöny azonban legördül, a balerina összeesik, az ügyeletes orvos odaszalad, és részleges – talán már az előadás derekán is meglévő – Achilles-ínszakadás gyanújával viszik kórházba...

A hipermobilitás a normális ízületi mozgástartományt jellemző Gauss-görbe felső végének felel meg az adott népességben.

A tünetegyüttes mostohagyerek a reumatológiában is, sokszor vélik banálisnak, pedig a betegnek sok szenvedést okoznak a különböző testtájakon megjelenő, visszatérő ízületi, illetve vázizomrendszeri és sokszor zsigeri problémák, melyeket tisztázatlan eredetűnek tartott krónikus, kiterjedt fájdalom kísérhet.

Horzsolások, rándulások

A természet tavaszi éledésével párhuzamosan gyermekeink mozgásigénye is robbanásszerűen megnövekszik. Lekerülnek róluk a nehéz bundák, vastag overallok, gumicsizma helyett sportcipőbe bújtatják apró lábaikat. Óvodából, iskolából hazafelé menet nehéz kikerülni a játszóteret, ha csak néhány percre is, de csúszni kell egyet a csúszdán, ugrani a mászókáról, futni a labda után.

A sí őse már 10-12 ezer évvel ezelőtt létezett. A síléc elődjét, a hótalpat Ázsiából vándorló nomád népek hozták Európába. Az akkoriban még csak járásra és futásra használt sporteszköz Skandináviában honosodott meg először.

A szervezet stabil vázát a csontrendszer alkotja. A csontok élő csontszövetből és a bennük lerakódott szervetlen állományból, jórészt kalciumsókból állnak.

A csontokat alakjuk, szerkezetük szerint lehet csoportosítani. A hosszú csöves csontok elsősorban a végtagokban találhatók. Lapos csontok például a koponya csontjai. Köbös csontok a csigolyák, a kéz- és lábtőcsontok.

Minden csontnak van egy – csontonként változó vastagságú – tömör külső kéreg- és belső szivacsos állománya. A hosszú csöves csontok egy részében ezenkívül a velőűrnek nevezett üreg is megtalálható. A szivacsos állományt és a velőűrt csontvelő tölti ki. Ez a szövettípus vesz részt a vérképzésben, a vér sejtes elemeinek a termelésében.

Ha óvatosak vagyunk, nem lesz rájuk szükség...Az utóbbi napokban mindannyiunknak komoly gondot okozott az országszerte jelentkező ónos eső, szitálás. Az utak szinte járhatatlanná váltak, számos baleset (ficam, törés, rándulás és zúzódás) történt, amely a Baleseti Sebészeti Osztályokra komoly többletterhet rótt. Mi okozza az ónos esőt?

Ficamok, rándulások

A testünk szilárd vázát alkotó csontok mozgatását az ízületek teszik lehetővé. Ezek a mérnöki pontossággal megkonstruált biomechanikus szerkezetek ellenállnak ugyan a nagy igénybevételnek, mégis igen könnyen sérülnek külső erőhatásokra.

Térdrögzítő (kép forrása: www.thuasne.hu)Testünk egyik legnagyobb erőhatásoknak kitett része a térdízület. Ennek oka az, hogy nagy erőkarok mentén nagy erők hatnak, ezért a térd sérülésveszélye a többi ízülethez képest fokozott. Különösen érvényes ez sportolók esetében, amikor a térdízület megterhelése az átlagosnál nagyobb. A sérülékenység nemcsak versenyszerű sportolóknál áll fenn, hanem az alkalomszerűen sportolók százezreinél is fenyeget. Síeléskor az úgynevezett sportbalesetek többnyire a térdízület sérülésével járnak, ezért különösen fontos ennek a testrésznek a védelme, a sérülés megelőzése.

A legnagyobb erőbehatásoknak kitett ízületünk a térdízület, mely nagy mozgásterjedelemmel rendelkező, lágyrészekkel kevésbé védett ízület. Számos olyan képletet tartalmaz, melynek sérülése, szakadása, kopása elhúzódó panaszok forrásává válhat.

A térdízület stabilitását négy erős szalag biztosítja: a térd belsejében az elülső keresztszalag (LCA) és a hátsó keresztszalag (LCP), kétoldalt a belső oldalszalag (LCM) és a külső oldalszalag (LCL). Az ízület nagy terjedelmű mozgást a combizomzat és az ízületen belüli rugalmas porcgyűrűk (meniscusok) teszik lehetővé. A felsorolt szalagok teherbíróak, szakadásukhoz kitüntetett irányokból és konstellációkban történő, erős behatások szükségesek.

Patika TükörSorozatok, krimik – és a valóság

– Doktor úr! Ugye felébredek az altatásból?
– Legyen csak nyugodt, jó kezekben lesz. Vigyázunk magára.
A műtőlámpa hideg fénye elvakította a szemét. A műtét előtt kapott nyugtató injekció okozta jótékony kábulattól érzékei eltompultak. De az orvos arcát rejtő műtőmaszktól egyébként sem láthatta a doktor szája sarkának apró, alig észrevehető, ideges rándulását és szemének hamis villanását. Ha elnehezülő szempilláit ki tudta volna még nyitni, amikor a fekete, gumiszagú altatómaszkot az arcára helyezték, láthatta volna még, amint az altatóorvos észrevétlenül balra tekeri az éltető oxigént adó gázcsapot, és a kelleténél magasabbra állítja a tüdőbe áramló altatógáz mennyiségét. Elaludt...

Feliratkozás rándulás csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×