A balett előadások sikerének kulcsa a koreográfus elképzeléseinek maradéktalan megjelenése mellett a táncosok fizikuma, mely nehézségek és vállalhatatlan kompromisszumok nélkül kell, hogy szolgálja őket előadásról előadásra.
Míg a férfiaknak a határozott irányító szerep jut – ehhez a biztonságos emelések, lépések, ugrások, forgások technikáját kell elsajátítani –, addig a táncosnő lágy, légies mozgásokkal a partnere jelzéseit érzékelve, követve alkalmazkodik hozzá.
A hipermobilitás a normális ízületi mozgástartományt jellemző Gauss-görbe felső végének felel meg az adott népességben.
A tünetegyüttes mostohagyerek a reumatológiában is, sokszor vélik banálisnak, pedig a betegnek sok szenvedést okoznak a különböző testtájakon megjelenő, visszatérő ízületi, illetve vázizomrendszeri és sokszor zsigeri problémák, melyeket tisztázatlan eredetűnek tartott krónikus, kiterjedt fájdalom kísérhet.
Horzsolások, rándulások
A természet tavaszi éledésével párhuzamosan gyermekeink mozgásigénye is robbanásszerűen megnövekszik. Lekerülnek róluk a nehéz bundák, vastag overallok, gumicsizma helyett sportcipőbe bújtatják apró lábaikat. Óvodából, iskolából hazafelé menet nehéz kikerülni a játszóteret, ha csak néhány percre is, de csúszni kell egyet a csúszdán, ugrani a mászókáról, futni a labda után.
A sí őse már 10-12 ezer évvel ezelőtt létezett. A síléc elődjét, a hótalpat Ázsiából vándorló nomád népek hozták Európába. Az akkoriban még csak járásra és futásra használt sporteszköz Skandináviában honosodott meg először.
A szervezet stabil vázát a csontrendszer alkotja. A csontok élő csontszövetből és a bennük lerakódott szervetlen állományból, jórészt kalciumsókból állnak.
A csontokat alakjuk, szerkezetük szerint lehet csoportosítani. A hosszú csöves csontok elsősorban a végtagokban találhatók. Lapos csontok például a koponya csontjai. Köbös csontok a csigolyák, a kéz- és lábtőcsontok.
Minden csontnak van egy – csontonként változó vastagságú – tömör külső kéreg- és belső szivacsos állománya. A hosszú csöves csontok egy részében ezenkívül a velőűrnek nevezett üreg is megtalálható. A szivacsos állományt és a velőűrt csontvelő tölti ki. Ez a szövettípus vesz részt a vérképzésben, a vér sejtes elemeinek a termelésében.
Az utóbbi napokban mindannyiunknak komoly gondot okozott az országszerte jelentkező ónos eső, szitálás. Az utak szinte járhatatlanná váltak, számos baleset (ficam, törés, rándulás és zúzódás) történt, amely a Baleseti Sebészeti Osztályokra komoly többletterhet rótt. Mi okozza az ónos esőt?
Ficamok, rándulások
A testünk szilárd vázát alkotó csontok mozgatását az ízületek teszik lehetővé. Ezek a mérnöki pontossággal megkonstruált biomechanikus szerkezetek ellenállnak ugyan a nagy igénybevételnek, mégis igen könnyen sérülnek külső erőhatásokra.
Testünk egyik legnagyobb erőhatásoknak kitett része a térdízület. Ennek oka az, hogy nagy erőkarok mentén nagy erők hatnak, ezért a térd sérülésveszélye a többi ízülethez képest fokozott. Különösen érvényes ez sportolók esetében, amikor a térdízület megterhelése az átlagosnál nagyobb. A sérülékenység nemcsak versenyszerű sportolóknál áll fenn, hanem az alkalomszerűen sportolók százezreinél is fenyeget. Síeléskor az úgynevezett sportbalesetek többnyire a térdízület sérülésével járnak, ezért különösen fontos ennek a testrésznek a védelme, a sérülés megelőzése.
A legnagyobb erőbehatásoknak kitett ízületünk a térdízület, mely nagy mozgásterjedelemmel rendelkező, lágyrészekkel kevésbé védett ízület. Számos olyan képletet tartalmaz, melynek sérülése, szakadása, kopása elhúzódó panaszok forrásává válhat.
A térdízület stabilitását négy erős szalag biztosítja: a térd belsejében az elülső keresztszalag (LCA) és a hátsó keresztszalag (LCP), kétoldalt a belső oldalszalag (LCM) és a külső oldalszalag (LCL). Az ízület nagy terjedelmű mozgást a combizomzat és az ízületen belüli rugalmas porcgyűrűk (meniscusok) teszik lehetővé. A felsorolt szalagok teherbíróak, szakadásukhoz kitüntetett irányokból és konstellációkban történő, erős behatások szükségesek.
Sorozatok, krimik – és a valóság
– Doktor úr! Ugye felébredek az altatásból?
– Legyen csak nyugodt, jó kezekben lesz. Vigyázunk magára.
A műtőlámpa hideg fénye elvakította a szemét. A műtét előtt kapott nyugtató injekció okozta jótékony kábulattól érzékei eltompultak. De az orvos arcát rejtő műtőmaszktól egyébként sem láthatta a doktor szája sarkának apró, alig észrevehető, ideges rándulását és szemének hamis villanását. Ha elnehezülő szempilláit ki tudta volna még nyitni, amikor a fekete, gumiszagú altatómaszkot az arcára helyezték, láthatta volna még, amint az altatóorvos észrevétlenül balra tekeri az éltető oxigént adó gázcsapot, és a kelleténél magasabbra állítja a tüdőbe áramló altatógáz mennyiségét. Elaludt...
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.