ficam

A hipermobilitás a normális ízületi mozgástartományt jellemző Gauss-görbe felső végének felel meg az adott népességben.

A tünetegyüttes mostohagyerek a reumatológiában is, sokszor vélik banálisnak, pedig a betegnek sok szenvedést okoznak a különböző testtájakon megjelenő, visszatérő ízületi, illetve vázizomrendszeri és sokszor zsigeri problémák, melyeket tisztázatlan eredetűnek tartott krónikus, kiterjedt fájdalom kísérhet.

A modern sebészeti műszerek, eszközök, érzéstelenítő és altató eljárások korában elég nehéz elképzelni, hogy a régi korok orvosai miként is tudtak felülemelkedni azokon a nehézségeken, melyek akkoriban összehasonlíthatatlanul nagyobb arányban szedték áldozataikat.

Nem túlzás kijelentenünk, hogy az évszázadokkal, sőt évezredekkel ezelőtt élt gyógyítók felfedezéseiben gyökeredzik az a tudás, ami ma alapját képezi a szikével dolgozó orvosok munkájának.

A felnőtt lakosság számára fontos a betegségek megelőzése és kezelése a nyaralás során is – derül ki a Szinapszis Piackutató Kft. legfrissebb kutatásából. A megkérdezettek 90 százaléka visz magával „útipatikát” utazása során, a külföldi utak esetén a lakosság nagy része biztosítást is köt.
Láz- és fájdalomcsillapító az „útipatikában”
A felmérésből kiderül, hogy a lakosság 88 százaléka visz magával ún. útipatikát nyaralásra, amelyben a leggyakrabban előforduló betegségek, egészségügyi problémák kezelésére szolgáló gyógyszerek, készítmények találhatók meg. Az egészségügyi csomagok alkalmazását valamelyest befolyásolja a kor és a nem: az életkor emelkedésével nő az útipatikát alkalmazók aránya, míg a nők körében – nem meglepő módon – szintén magasabb ez az arány.

Horzsolások, rándulások

A természet tavaszi éledésével párhuzamosan gyermekeink mozgásigénye is robbanásszerűen megnövekszik. Lekerülnek róluk a nehéz bundák, vastag overallok, gumicsizma helyett sportcipőbe bújtatják apró lábaikat. Óvodából, iskolából hazafelé menet nehéz kikerülni a játszóteret, ha csak néhány percre is, de csúszni kell egyet a csúszdán, ugrani a mászókáról, futni a labda után.

A sí őse már 10-12 ezer évvel ezelőtt létezett. A síléc elődjét, a hótalpat Ázsiából vándorló nomád népek hozták Európába. Az akkoriban még csak járásra és futásra használt sporteszköz Skandináviában honosodott meg először.

A szervezet stabil vázát a csontrendszer alkotja. A csontok élő csontszövetből és a bennük lerakódott szervetlen állományból, jórészt kalciumsókból állnak.

A csontokat alakjuk, szerkezetük szerint lehet csoportosítani. A hosszú csöves csontok elsősorban a végtagokban találhatók. Lapos csontok például a koponya csontjai. Köbös csontok a csigolyák, a kéz- és lábtőcsontok.

Minden csontnak van egy – csontonként változó vastagságú – tömör külső kéreg- és belső szivacsos állománya. A hosszú csöves csontok egy részében ezenkívül a velőűrnek nevezett üreg is megtalálható. A szivacsos állományt és a velőűrt csontvelő tölti ki. Ez a szövettípus vesz részt a vérképzésben, a vér sejtes elemeinek a termelésében.

Gyerekeink életében a nyár a legveszélyesebb évszak. Ezt a hazai gyermek-egészségügyben dolgozók is meg tudják erősíteni, hiszen nagyon sok gyermekbaleset történik a nyári szünet idején. Ahhoz adunk most tippeket, miként előzzük meg, kerüljük el azt, hogy a nyár egy részét kórházban töltse a gyermekünk.
Az óvoda és az iskola egy viszonylag védett környezet a gyerek számára, kötött szabályokkal és szakszerű felügyelettel. A nyári szünet alatt azonban a szabályok és a korlátok is lazulnak, ami gyakran vezet balesethez. Szülőknek, felnőtteknek kell odafigyelniük, hogy megóvják a gyerekeket a rájuk leselkedő veszélyektől.
A gyermek betegsége, kórházi tartózkodása számunkra is kényszerpihenőt jelenthet, így nemcsak a munkából eshetünk ki, de akár az egész évben várt szabadság is odaveszhet.

A testünk szilárd vázát alkotó csontok mozgatását az ízületek teszik lehetővé.

Az ízületeket a két-három, porccal borított, ízesülő csontfelszín, az ízületi tok és a tokot kívülről erősítő, stabilizáló szalagok alkotják. Az ízesülő csontok végei közül a domború a fej, a homorú a vápa. A porcfelszínek kisebb súrlódását az ízületi tokon belül található ízületi folyadék biztosítja. A hengerfelszínű ízületekben - például az ujjpercek között - egyetlen tengely körül történik a mozgás. A tenyerünkkel szembefordítható hüvelykujjunkat már kéttengelyű, úgynevezett nyeregízületben tudjuk mozgatni. Gömbfelszín körül végez szabad mozgást például a váll- és a csípőízület.

Dr. Kökény Zoltán írása

Jön a nyár, vége az iskolának, ilyenkor a nagyobb gyerekek, vagy éppen az egész család vakációjuk egy részét kirándulással, táborozással töltik.

Ám ahhoz, hogy a pihenés zavartalan legyen, bizony fel kell készülni minden zavaró körülményre. Felsérthetjük a bőrünket, kificamíthatjuk a bokánkat, leéghetünk a napon, "agyoncsíphetnek" a szúnyogok, eleshetünk.

Feliratkozás ficam csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×