A kisgyermekkorban elkezdett mozgásterápiának a lényege a prevenció és a kezdődő rendellenességek korrekciója. A foglalkozások során oldott légkört kell teremtenünk annak érdekében, hogy a gyerekek kinyíljanak, aktivizálódjanak.
Kerüljük a szigorú fegyelmezést, meg kell éreztetnünk a mozgás örömét. A gyakorlatoknak sikerélményt kell nyújtaniuk, ezért a természetes mozgásokat, játékos elemeket szükséges előnyben részesítenünk.
A gyermek felé szeretettel, megértéssel, türelemmel fordulunk, aki nem passzív, "elszenvedő" alanya a gyógytornának, hanem aktív, "alkotó társ": gyakorlatot kérhet és mellőzhet, találhat ki maga is. Eközben - a cél szem előtt tartásával - finoman és észrevétlenül irányíthatjuk őket. Meg fogjuk látni, hogy szakmai szempontjaink játékos keretek között is messzemenően érvényesíthetőek.
Néhány példa:
- "Kúszik a krokodil a híd alatt!" - Hasonfekve, könyökre támaszkodva kúsznak az asztal alatt.
- "Gurul a hosszú fatörzs!" - Hasonfekve, kezeket előre kinyújtva gurulnak oldalirányban úgy, hogy a lábak és karok nyújtva maradjanak.
- "Száll a repülőgép!" - Letérdelnek, karokat oldalra emelik, egyenes háttal kissé előredőlnek. Ebben a helyzetben felváltva egyik majd másik oldalra fordulnak, utánozzák a repülőgép zúgását.
- "Fújja a szél a fákat, letöri az ágat, reccs!" - Magasra nyújtott karral hajlonganak, "reccs"-re leguggolnak.
- "Csigamászás" - Térdelésben a sarkukra ülnek és előredőlnek, nyújtott karral, minél jobban földhöz szorított mellkassal másznak-kapaszkodnak előre.
Minden gyakorlatot meg kell mutatnunk a gyerekeknek, manuálisan korrigálni indokolatlan.
Váliné Fekete Szilvia
gyógytornász, egészségügyi szaktanár
