A láb leggyakoribb deformitásai közé tartozó bütyök (hallux valgus) akkor alakul ki, amikor a láb öregujjának csontjai és ízületei – főként statikai okokból kifolyólag – elmozdulnak, az öregujj a többi ujj felé mozdul, így a fényképen is látható módon a láb belső oldalán kitüremkedés jön létre. Nőknél gyakrabban találkozhatunk ezzel az eltéréssel, amit minden bizonnyal a láb rossz statikáját elősegítő szűk, magas sarkú, hegyes orrú cipők viselése okoz.
lúdtalp
A láb, szűkebben annak talpi felszíne élettanilag három ponton támaszkodik: a sarokcsonton, valamint az első és az ötödik lábközépcsont fejecsein. Utóbbiak között húzódik a harántboltozat. Az említett lábközépcsontok részét képezik továbbá a belső hosszanti boltozatnak (első lábközépcsonttól a sarokcsontig), valamint a külső hosszanti boltozatnak (ötödik lábközépcsonttól szintén a sarokcsontig).
A boltozatokat szalagok és izmok stabilizálják, véglegesen csak serdülőkorra alakulnak ki. A láb szerkezetének kialakulását a lábra ható erők (testsúly, izomerő) befolyásolják. Leggyakrabban a túlterhelés, a veleszületett kötőszöveti gyengeség mellett a helytelen irányú igénybevétel okozza a láb elváltozásait.
36-os cipőt hordok, s néhányszor eltöprengtem már azon, vajon mit is jelent ez a szám.
A lábam ugyanis se széltében, se hosszában nem 36 centiméter. A cipőboltban sem közli senki lába ezen paramétereit, csak egy számot mond, aminek titokzatos tartalmát itt és most felfedjük.
A kisgyermekkorban elkezdett mozgásterápiának a lényege a prevenció és a kezdődő rendellenességek korrekciója. A foglalkozások során oldott légkört kell teremtenünk annak érdekében, hogy a gyerekek kinyíljanak, aktivizálódjanak.
Kerüljük a szigorú fegyelmezést, meg kell éreztetnünk a mozgás örömét. A gyakorlatoknak sikerélményt kell nyújtaniuk, ezért a természetes mozgásokat, játékos elemeket szükséges előnyben részesítenünk.
Történelem alulnézetből
A cipő ősét már a kora kőkorszakban ismerték, bár ekkor még a valódi cipőt a láb köré tekerhető bőrdarab helyettesítette. Az ókorban a legkedveltebb viseletté a puha bőrből készült bokáig érő lapos talpú cipő vált. A déli mediterrán területeken, pl. Görögországban szandált hordtak szívesen. A középkori Európában a bokáig érő lapos talpú cipő volt a legelterjettebb.
A terhesség mindhárom trimeszterében változik a testtartás, a járás biomechanikája. Ebben nemcsak a testsúlygyarapodás, hanem az ízületek hormonális eredetű ellazulása is szerepet játszik.
A magzat súlya megváltoztatja az anyai medence helyzetét, dőlésszögét. Az emelkedett progeszteron szint hatására fellazul a mozgásszervrendszer stabilitásáért is felelős támasztó- és kötőszövet. A növekvő magzat miatt előrébb kerül a kismama súlypontja, fokozódik az ágyéki gerinc görbülete. A terhesség ötödik-hatodik hónapjában mindez gyakran okoz kellemetlen derékfájást, lábzsibbadást, sántítást.
