Ez az agyi vérellátás elégtelenségével kapcsolatos jelenség bármelyikünkkel előfordulhat.
Az ájulás nem vezet feltétlenül eszméletvesztéshez, de a tapasztalat vagy szakismeret hiányából fakadó egyszerű beavatkozás – lefekvés/fektetés – elmaradása esetén az nagy valószínűséggel bekövetkezik.
Maga a kollapszus általános gyengeség, izomelernyedés, melyet – többnyire hirtelen vérnyomáscsökkenés okán – a bolygóideg (nervus vagus) magvának következményes vérellátási zavara, közelebbről az erre kialakuló paraszimpatikus ideg-ingerületi túlsúly okoz.
A bolygóideg fokozott aktivitása a keringő vértérfogat tekintélyes részét a táguló hasi erekbe tereli, ráadásul csökkenti a szívfrekvenciát, ennél fogva az agyi vérellátás néhány másodperceken belül elégtelenné válhat.
A környezet az érintett sápadtságára, verejtékezésére, bizonytalan mozgására, támaszkodására figyelhet fel. Ha az ájulásérzéssel (gyengeség, szédülés, látótér elsötétedése) küszködő ember nem fekszik le, akkor magától összeesik, összeroskad, azaz kollabál.
A közönséges ájulás oka lehet pszichés trauma, egyoldalú igénybevétel (például hosszas álldogálás arra érzékeny egyénnél), és ide sorolhatjuk az ún. ortosztatikus, az álló testhelyzet hirtelen felvételével (alvásból, hosszabb fekvésből) összefüggő ájulást is.
Egészséges, alkatilag alacsonyabb vérnyomásúaknak érdemes kerülniük az ágyból kiugrást, de érzékenyebbé tehet az alváshiány, fizikai stressz, fájdalom, túlzó és hosszú távú megterhelés (fizikai és/vagy szellemi munka), időjárási frontok gyors átvonulása, egyes gyógyszerek.
A kumulatív jelleg mellett a banális, egyébként egészséges embert elérni képes okok egyben rendkívül szerteágazóak is, esetenként különlegesek (például idősebb embereknél vizelés után fellépő ájulás). A további, különböző kórképekkel kapcsolatos ájulások és/vagy rövidtávú eszméletvesztések pedig okok, összefüggések egész tárházát vonultatnák fel, így ezekre nem is térek ki.
A banális kollapszus terápiája a fektetés, így a keringés néhány percen belül rendeződik. Tizenöt percnél hosszabb ideig tartó rosszullét esetén huzamosabb fektetésre, megfigyelésre, a vérnyomás mérésére, az ok keresésétől függetlenül plazmapótszer alkalmazása kerülhet sor (80-85 Hgmm-es szisztolés vérnoymás alatt).
Összeeséskor a beteg – a környezetében található bútorok, tereptárgyak által veszélyeztetve – komolyan megsérülhet, vizsgálatakor, megfigyelésekor erre is tekintettel kell lenni.
Érdemes a fenti ájulásformától megkülönböztetni a kirívó fizikai megterhelés (sport) hatására kialakuló agyi vérellátási deficitet. Ebben az esetben nem a bolygóideg aktivitása áll a háttérben. Az éppen ellenkező előjelű, adrenalin/noradrenalin mediált folyamatok ellenére az agy vérellátása mozgósítható tartalékok híján válik elégtelenné, olykor valamilyen alapbetegség, például szívbillentyű hibájának kapcsán.
Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu
(080228)
