Az agy leggyakrabban az ütés helyén és/vagy az azzal szemközti területen sérül meg. Ha ez a mechanikai védelem nem lenne, akkor például a közönséges kocogás vagy tánc közben elszenvedett rázkódás is súlyos sérüléseket okozhatna.
A koponyát érő ütés leggyakrabban agyrázkódást okoz. A kórkép az agy működési zavarát okozza, annak látható szerkezeti változása nélkül. Az agyrázkódás – a meghatározás szerint – mindig eszméletvesztéssel jár.
A sérült nem emlékszik a baleset bekövetkezte utáni néhány percre vagy másodpercre. Ezt amnéziának nevezik. Komolyabb esetben az is előfordulhat, hogy a beteg a sérülést közvetlenül megelőző pillanatokra sem tud visszaemlékezni.
A következményes vegetatív tünetek, a fejfájás, szédülés, hányinger vagy hányás változó intenzitásúak, elmúlhatnak, majd újra jelentkezhetnek. A sérült aluszékonnyá, fáradttá és levertté válik. A hozzátartozókat nagyon megriaszthatja, ha a beteg zavart lesz, elveszti a térben és időben való tájékozódási képességét, és esetleg egyszerű kérdésekre sem tud helyes választ adni, nem tudja, hogy hol van éppen, vagy milyen nap van. A tünetek megjelenéséért nemcsak az agyállományt közvetlenül ért erőhatás, hanem a sérülés következtében kialakuló agyvizenyő is felelős lehet.
A betegség kezelése viszonylag egyszerű. A sérült számára lehetőség szerint teljes nyugalmat kell biztosítani, minél több fekvéssel, alvással. Az esetek jelentős részében a tünetek néhány órán, egy-két napon belül teljesen megszűnnek. A fejfájás az, ami a legtovább gyötri a betegeket, ez akár hetekig is fennmaradhat. Kórházi körülmények között a sérültek a fájdalomcsillapítók mellett általában az agy duzzadását csökkentő gyógyszereket, vízhajtókat is kapnak.
Olykor az úgynevezett agyrázkódás utáni tünetegyüttes alakul ki, aminek az a lényege, hogy a beteg nem tud kellően koncentrálni, figyelmetlen, feledékeny lesz, esetleg szorong. Ezek a tünetek hetekig is eltarthatnak, ami a sérültnek iskolai, munkahelyi problémákat okozhat.
Ennél azonban lényegesen veszélyesebb állapot az, ha az agyrázkódás tünetei az első néhány óra vagy nap után nem hogy javulnának, hanem egyre súlyosabbá válnak. Fokozódik a beteg fejfájása, a zavartsága mélyül, nehezen ébreszthető vagy akár ébreszthetetlen lesz. Ez mindig arra hívja fel a figyelmet, hogy nem csak egy egyszerű agyrázkódással állunk szemben, hanem a központi idegrendszer sérülése sokkal komolyabb. Ilyenkor azonnali orvosi segítségre van szükség.
Egyébként is helyes, ha minden fejsérülést követően orvos látja a beteget, és határozza meg a nélkülözhetetlen vizsgálatokat, dönti el a kórházi megfigyelés szükségességét. A betegek általában baleseti vagy általános sebészeti osztályon, esetleg ideggyógyászaton kerülnek elhelyezésre. Noha az agyrázkódás nem jár mindig a csontos koponya sérülésével, ennek eldöntésében a koponya röntgenvizsgálata segíthet.
Az agyállomány sérülésének felismerését a koponya úgynevezett komputertomográfiás (CT) vizsgálata biztosítja. Ezzel megállapítható a sérülés pontos helye, kiterjedése, esetleg annak jellege. Fontos tehát tudni, ha a koponyát ért balesetet követően – akár napokkal később is – a beteg állapota romlik, azonnal ismét orvoshoz kell fordulni.
A megfelelő védőfelszerelés, sisak alkalmazásával a fejsérülések egy része megelőzhető, illetve azok súlyossága csökkenthető. Ez a magasban, építkezésen dolgozóknál elengedhetetlenül szükséges. De a görkorcsolyázó, kerékpározó gyermekeknél is igen jó szolgálatot tehet a fejvédő.
Dr. Kökény Zoltán
(forrás: archívum
Patika Tükör – 000110)