Magyarországon a szĂv- Ă©s Ă©rrendszer elváltozásai vezetnek a megbetegedĂ©sek Ă©s a halálozások terĂ©n. Ă–sszeállĂtásunkkal szeretnĂ©nk egy kis segĂtsĂ©get adni ahhoz, hogy mikĂ©nt elĹ‘zhetjĂĽk meg ezeknek a betegsĂ©geknek a kialakulását Ă©s tĂ©rhĂłdĂtását.
Tekintsük át, hogyan élvezhetjük a tél szépségeit anélkül, hogy szervezetünket káros hatásoknak tennénk ki. Mire érdemes odafigyelni, hogy keringésünk épségét megőrizhessük? Hogyan függ össze az életmód, a táplálkozás, a mozgás és az érzelmi világ változása a betegség kialakulásával, illetve hogyan befolyásolja azt az időjárás szeszélye?
Télen az egészséget alapvetően négy dolog befolyásolja: az időjárás változásai, a mozgásszegény életmód, a vitaminhiányos, a sok esetben indokolatlanul kalóriadús, a gyomrot, a szervezetet megterhelő étkezés, valamint a fertőzéses meghűlések.
TĂ©len általában behĂşzĂłdunk a szabadbĂłl a meleg lakásba. ÉletmĂłdunk – mĂ©g inkább – mozgásszegĂ©nnyĂ© válik, ráadásul az unalmas estĂ©ken sokszor többet eszĂĽnk a kelletĂ©nĂ©l. Ellustulunk, talán nĂ©hány kilogrammot fel is szedĂĽnk. A teli gyomor terheli a keringĂ©st Ă©s sokszor vált ki szĂvpanaszt.
Nehezen megyĂĽnk ki a szabadba vagy azĂ©rt, mert hideg van, vagy mert elnehezĂĽltĂĽnk az Ă©tkezĂ©s, egy kis alkohol hatására. Aztán, ha leesik az elsĹ‘ hĂł, elĹ‘kapjuk a szánkĂłt, a korcsolyát, a sĂlĂ©cet, vagy Ă©ppen a hĂłlapátot Ă©s hirtelen mozogni kezdĂĽnk.
Azt már – általában – mindenki tudja, hogy a kellĹ‘ bemelegĂtĂ©s nĂ©lkĂĽli sportolás sĂ©rĂĽlĂ©sekhez vezethet, ám arrĂłl kevesebb szĂł esik, hogy az elĹ‘kĂ©szĂtĂ©s nĂ©lkĂĽli, hirtelen elkezdett sportolás, erĹ‘s fizikai munka a lappangĂł szĂvbetegsĂ©geket is aktiválja.
A bemelegĂtĂ©s nĂ©lkĂĽli fizikai megterhelĂ©s kĂłrosan emelheti a vĂ©rnyomást, ami akár agyi vĂ©rkeringĂ©si zavarokat, stroke-ot is okozhat. A fellĂ©pĹ‘ oxigĂ©nhiány ritmuszavart Ă©ppen Ăşgy kiválthat, mint szĂvizomelhalást vagy keringĂ©si elĂ©gtelensĂ©get.
TĂ©len könnyen lĂ©phet fel szĂvkoszorúérgörcs a hideg hatására. Hideg, szeles idĹ‘ben tapasztalhatjuk, hogy az utcára lĂ©pve hirtelen elakad a lĂ©legzetĂĽnk, s mellkasi nyomás lĂ©p fel.
A hideg Ă©vszakban a másik komoly veszĂ©lyt a fertĹ‘zĂ©sek jelentik a szĂvbetegek számára. A lucskos, nedves idĹ‘ben elĹ‘szeretettel szaporodnak az influenzavĂrusok Ă©s támadnak a tĂĽdĹ‘gyulladás baktĂ©riumai. A szĂvbetegekre Ă©s az idĹ‘sekre nĂ©zve a felsĹ‘ lĂ©gĂşti hurut Ă©letveszĂ©lyes lehet.
A szĂvbaj megelĹ‘zĂ©se Ă©rdekĂ©ben a tĂ©li hĂłnapokban is idĹ‘t kell fordĂtani a rendszeres mozgásra. Ez lehet reggeli torna vagy szobakerĂ©kpározás ugyanĂşgy, mint egy kiadĂłs sĂ©ta a szabadban. Amennyiben nagyon hidegre fordul az idĹ‘ – mĂnusz 8-10 fok –, jĂłl fel kell öltözni, a sapkát, a sálat sem szabad otthon hagyni. A nagyon hideg idĹ‘ben vĂ©deni kell a szájat is, hogy ne közvetlenĂĽl lĂ©legezzĂĽk be a hideg levegĹ‘t. Amint hozzászoktunk a hideghez, már bátrabban szĂvhatjuk be a friss levegĹ‘t a tĂĽdĹ‘be.
Gondot kell fordĂtani a vitaminpĂłtlásra is. TĂ©len tanácsos rendszeresen citrusfĂ©lĂ©t Ă©s almát fogyasztani, mert termĂ©szetes C-vitamin-tartalmuk segĂt a fertĹ‘zĂ©sek lekĂĽzdĂ©sĂ©ben. Nem szabad zsĂros, nagyon nehĂ©z Ă©teleket fogyasztani, fĹ‘kĂ©nt este Ăłvakodjunk ettĹ‘l.
A testsĂşly megĹ‘rzĂ©se, a fizikum karbantartása sokat segĂt a keringĂ©si rendszer megĂłvásában. FigyeljĂĽk a vĂ©rnyomásunkat, idĹ‘nkĂ©nt ellenĹ‘riztessĂĽk a koleszterin-, triglicerid-, hĂşgysav- Ă©s vĂ©rcukorszintĂĽnket.
Dr. Szirmák Eszter
kardiolĂłgus
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 070105)