A fittség egy olyan pszichés-fizikai állapot, amely magában foglalja az egészséget, a minőségi életet, az általános közérzetet, és a megnövekedett mindennapi teljesítőképességet.
A fittség elérésében a személyi edzőnek is nagy szerepe van, aki egy általánosan képzett fitness szakember, aki egyénre szabott edzés- és életmódprogramot tud kialakítani úgy, hogy a páciens adottságait, egészségi állapotát, fitness céljait maximálisan szem előtt tartja.
A szívelégtelenség a szív működésének olyan zavara, melynek következtében a vérkeringés nem tudja biztosítani a szervek és szövetek számára a mindenkori igényeknek megfelelő oxigént és tápanyagot. Emiatt a beteg fáradékonyságról és nehézlégzésről számol be. Enyhébb esetben ez csak terheléskor jelentkezik, súlyos esetben már nyugalomban is vérellátási zavar, és a fontos szervek, mint például a vese és az agy működési zavara jöhet létre.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nők halálozásának 53%-át szív- és érrendszeri betegségek okozták, míg a férfiak között ezek a betegségek 47%-ban felelősek a halálozásért.
A gyengébb nem tagjai közül szív- és érrendszeri betegségben ma már minden földrészen többen vesztik életüket, mint valamennyi rosszindulatú daganat, tuberkulózis, malária és AIDS következtében együttesen. Szinte nincs olyan család, ahol ne gyászolnának egy nagymamát, édesanyát, közeli hozzátartozót, testvért emiatt. Ezek az adatok különösen azért elszomorítóak, mivel a szív- és érrendszeri betegségek megfelelő életmóddal, megfelelő odafigyeléssel mintegy 80%-ban megelőzhetőek lennének.
Dr. Kiss Róbert Gábor a Magyar Kardiológusok Társaságának (MKT) elnöke szerint sajátos emancipáció zajlott le a szív- és érrendszeri betegségek terén. Való igaz, hogy nagyon sokáig döntően a férfiak kórjának hitték a menedzser- és életmódbetegséget, napjainkra azonban már a nőket is utolérte.
Nap mint nap sokan fogadkoznak, hogy változtatnak életük folyásán, egészségesebben fognak táplálkozni, beérik majd kevesebb kalóriával, felhagynak a mozgásszegény életmóddal. Az esetek többségében ezek a kísérletek sajnos hamvukba halnak, a "majd" minden mást uralma alá hajt, bizonytalan messzeségbe tolva a hőn óhajtott változást.
A koszorúér-betegség kialakulásának számos olyan rizikófaktora ismert, amelyek nem befolyásolhatók: életkor, nem, családi öröklődés (genetika). Vannak olyan betegségek, amelyek kialakulását nem tudjuk jelen tudásunkkal megakadályozni (pl. magas vérnyomás betegség, cukorbetegség), de megfelelő kezeléssel a szívinfarktus kialakulásának esélye ezen betegnél is jelentősen csökkenthető. Vannak azonban olyan rizikótényezők, melyek életmódbeli változtatásokkal megszüntethetők, ezáltal a koszorúér-betegség kockázata csökkenthető. Ezek közé tartozik a dohányzás és a mozgásszegény, ülő életmód.
1 kalória (kcal) = 4186 j (joule) – Kalkulátorunkhoz kattintson ide!
Tippek, tanácsok, gyakorlatok
Ha tudatosan végezzük megszokott, mindennapi tennivalóinkat, már ezzel is sokat segíthetünk szervezetünknek a felfrissülésben, edzettségünk fejlesztésében. Ha több energiát használunk el, mint amennyit a táplálékszerzéssel magunkhoz veszünk, testsúlycsökkenést érhetünk el. Természetesen nem mindegy, hogy mit és hogyan csinálunk. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a rendszerességre: lehetőleg mindennap végezzünk valamilyen mozgást.
Magyarországon a szív- és érrendszer elváltozásai vezetnek a megbetegedések és a halálozások terén. Összeállításunkkal szeretnénk egy kis segítséget adni ahhoz, hogy miként előzhetjük meg ezeknek a betegségeknek a kialakulását és térhódítását.
Tekintsük át, hogyan élvezhetjük a tél szépségeit anélkül, hogy szervezetünket káros hatásoknak tennénk ki. Mire érdemes odafigyelni, hogy keringésünk épségét megőrizhessük? Hogyan függ össze az életmód, a táplálkozás, a mozgás és az érzelmi világ változása a betegség kialakulásával, illetve hogyan befolyásolja azt az időjárás szeszélye?
Télen az egészséget alapvetően négy dolog befolyásolja.
Az időjárás változásai, a mozgásszegény életmód, a vitaminhiányos, a sok esetben indokolatlanul kalóriadús, a gyomrot, a szervezetet megterhelő étkezés, valamint a fertőzéses meghűlések.
A szívünk az egészségünk központja, amelynek már egy kis meghibásodása is nagy hatással lehet teljes szervezetünkre.
Hazánkban kimagasló azon betegek száma, akik érintettek valamilyen szív-érrendszeri megbetegedésben, ezért szeptember 29-én a Szív Világnapján a szív-érrendszeri megbetegedések veszélyeire és egészségünk megőrzésére hívják fel a figyelmünket.
Senki sem szeret orvoshoz járni, de akit elért egy betegség, természetesen meg akar gyógyulni. Ilyenkor a legkisebb panasz, fájdalom esetén is a beteg tudni akarja, hogy mi okozza a bajt és hogy kell-e orvoshoz mennie. Különösen igaz ez a szívbetegek esetében. Akik átestek egy vagy több infarktuson, vagy szívritmus-betegségük van, esetleg szívműtétjük volt, rendszeres orvosi ellenőrzést igényelnek. 30 éves kardiológus-praxisomban sok ezer szívbeteggel találkoztam. Amikor a beteg belép a rendelőmbe, rendszerint leolvasható arcáról a félelem: vajon rendben van-e a "motor".
A nozokomiális* fertőzés a kórházi felvételt követő 48 órán túl fellépő fertőzés, amivel a betegek és a kórházi dolgozók egyaránt szembesülhetnek az egészségügyi ellátás során.
A nozokomiális fertőzésre való hajlam endogén és exogén tényezőkre, valamint az infekciókontroll hiányára vezethetők vissza.
Az orvos megvizsgál egy szőke bombázót, majd azt mondja:
- Nos, hölgyem, néhány dolgot változtatnia kellene az életmódján. Ügyeljen a helyes táplálkozásra, hagyja abba a dohányzást, és mindig korán bújjon ágyba!
Némi habozás után hozzáteszi:
- Nem akar ma velem vacsorázni? Megmutatnám, mit szabad enni és garantálom, hogy már este 9-kor ágyban lenne...
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.