izomgörcs

Levelet kaptam, melyben fiatal, kétgyermekes anya a mélyvénás trombózisról érdeklődik. Mint írja, egy évvel ezelőtt szenvedte el e betegséget. Azóta a lába állandóan dagad, ellilul, fáj. Bár rendszeresen jár ellenőrző vizsgálatokra, gyógyszert is szed, javulást azonban nem észlel. Kérdezi, tornázhat-e, vállalhat-e álló munkát, s mennyire veszélyes e betegség az emberi életre?

Minden, ami valaha történt velünk, nyomot hagyott a tudatunkban, a tudatalattinkban és a testünkben is. És nem csupán az esemény, de az arra adott érzelmi válasz (fájdalom, félelem, düh) is raktározódik bennünk: hasonló esetben ugyanúgy reagálunk majd. Ez a halmozódó stressz olyan blokkokat képez, amelyek végül testi tünetekhez is vezethetnek. Nem értjük, miért, holott valahol mélyen „tudjuk” az okokat. A kineziológus ezt a tudást hívja elő, de ha hatalmas beszélgetésekre számítunk, felejtsük el. Ő az izmainkkal kommunikál.

A kineziológia görög szóösszetétel: a kinesis mozgást, a logosz pedig tudományt jelent. A Magyarországon is elismert természetgyógyászati módszer arra irányul, hogy a szervezet energiaáramlásának útjában álló blokkokat feloldja, és beindítsa az öngyógyító folyamatokat.

Nyavalyatörés, nehézkór, frász – e neveken is illette a magyar nyelv az epilepsziát. Azt a betegséget, amelyet már az ókori orvosok is ismertek, s morbus sacernek, azaz szent betegségnek nevezték. Az agy különböző részeiben kialakult működési zavar következtében jön létre az epilepszia. Ilyenkor felbomlik a gátló és az izgalmi folyamatok egyensúlya, és izgalmi túlsúly keletkezik. Attól függően, hogy az agy mely területén alakul ki ez az izgalmi túlműködés, s hogy ez milyen mértékű és merrefelé terjed, az epilepsziás rohamok igen sokfélék lehetnek.

Néhány adat Arról, hogy Magyarországon hány embert érint az epilepszia, nem készült epidemiológiai felmérés, így az érintettek számára a világstatisztikákból lehet következtetni. Egy közép-európai országban – általában – a lakosság fél-egy százaléka érintett, amiből a fél százalék a felnőttekre, míg az egy százalék a később meggyógyuló gyermekkori epilepsziásokra vonatkozik. Az előbbi adatok szerint tehát Magyarországon megközelítően 60.000 ember tartósan epilepsziás, ám azoknak az aránya, akiknek az életében legalább egyszer előfordult epilepsziás roham, akár az öt százalékot is elérheti, s ez már igen jelentős mennyiség.

Az alsó végtagi verőérszűkület

Az érszűkület vagy arterioszklerózis a verőerek betegsége. Gyakori előfordulása miatt népbetegségnek számít. A kórkép lényege, hogy az alsó végtag vérellátását biztosító verőerek, más szóval artériák falán belül lerakódó koleszterinkristályok fokozatosan beszűkítik a véráram útját. Ezáltal egyre kevesebb oxigéndús vér jut a szövetekhez. Eleinte ez általában nem okoz panaszt, mivel a beteg a mindennapi élete során nem terheli annyira a lábait, hogy a verőér teljes vérszállító kapacitására szüksége lenne a szövetek oxigénigényének kielégítéséhez.

Szinte mindenki szenvedett már élete során valamilyen hasfájásban. Valaki azt mondja, hogy görcsöl a hasa, mások szerint szorító ez a fájdalom, és van, aki egyszerűen csak hasfájásnak nevezi a kellemetlen tüneteket.

A hasfájás meglepően gyakori jelenség. A statisztikák szerint minden negyedik magyar ember, többségében nők érintettek a problémában.

Mi okozza a hasi görcsöket?

Okok és következmények

Szervezetünkben háromféle izomszövet található. A simaizomzat akaratunktól függetlenül működik, megtalálható - többek között - a gyomor és a belek falában, a hörgőkben, a méhfalban és a prosztatában, de részben az érfali simaizomzat összehúzódása szabályozza például a vérnyomást is. A szívizomzat szintén akaratunktól függetlenül működik, tartós, erőteljes munkára specializálódott szövet. A harántcsíkolt izomzat építi fel a vázizomzatot.

Magyarországon a szív- és érrendszer elváltozásai vezetnek a megbetegedések és a halálozások terén. Összeállításunkkal szeretnénk egy kis segítséget adni ahhoz, hogy miként előzhetjük meg ezeknek a betegségeknek a kialakulását és térhódítását.
Tekintsük át, hogyan élvezhetjük a tél szépségeit anélkül, hogy szervezetünket káros hatásoknak tennénk ki. Mire érdemes odafigyelni, hogy keringésünk épségét megőrizhessük? Hogyan függ össze az életmód, a táplálkozás, a mozgás és az érzelmi világ változása a betegség kialakulásával, illetve hogyan befolyásolja azt az időjárás szeszélye?
Télen az egészséget alapvetően négy dolog befolyásolja.
Az időjárás változásai, a mozgásszegény életmód, a vitaminhiányos, a sok esetben indokolatlanul kalóriadús, a gyomrot, a szervezetet megterhelő étkezés, valamint a fertőzéses meghűlések.