Magától feltápászkodó geometriai testet építettek a BME kutatói

A világ első monostabil tetraédere a gyakorlatban többek között űrmissziók leszállógységeinek tervezésekor hozhat áttörést – közölte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az MTI-vel.

A BME és a HUN-REN kutatói megtervezték és fizikailag meg is építették az első olyan 4 lapú testet, amely vízszintes felületre téve "keljfeljancsiként" mindig ugyanarra a lapjára billen vissza – írták a közleményben, amely szerint a matematikai és mérnöki bravúr egy korszakos matematikus, John Horton Conway (1937-2020) 1984-es sejtésének igazolása.

A feladaton Almádi Gergő építészmérnök hallgató és Domokos Gábor, a BME professzora, a Gömböc egyik felfedezője, a BME-HUN-REN Morfodinamika Kutatócsoport vezetője Conway tanítványával, Robert Dawsonnal, a halifaxi St. Mary’s Egyetem professzorával dolgozott együtt. Almádi Gergő június 24-én védte meg a témában írt diplomamunkáját a BME Építészmérnöki Karán.

A felfedezés jelentősége, hogy a most megalkotott eljárás és az azon alapuló módszerek segítségével nagyon sok térbeli formánál meg lehet akadályozni a felborulást pusztán geometriai eszközökkel.

Minél kevesebb lapú egy test, annál nehezebb olyan modellt építeni belőle, amely minden helyzetből ugyanarra a lapjára tér vissza. Az említett brit matematikuson kívül eddig nem sokan gondolták, hogy ez megvalósítható egy csupán 4 lap által határolt testtel. A Bille névre keresztelt precíziós szerkezetet könnyű karboncső vázból és nagy sűrűségű wolfram-karbid magból építették.

"Ezen a területen ennél nincs nehezebb feladvány: ha ezt meg lehet csinálni, akkor az általunk kidolgozott elvek alapján bármilyen lapszámú poliéderből lehet hasonló tárgyat készíteni" – idézi a közelmény Domokos Gábort. Úgy fogalmazott, Bille megalkotásával megnyílt egy új konstrukciós irány, a felfedezést pedig a mérnököknek kell továbbgondolni, hogy a módszer a gyakorlatban is hasznosíthatóvá váljon.

"A Bille egy geometriai feladat megoldása, amely talpra álló szerkezetek, így akár űrkompok tervezéséhez is hasznosítható lehet a jövőben" – mondott egy példát a BME professzora, utalva arra, hogy a Holdon jelenleg is van három használhatatlan, az oldalára dőlve fekvő eszköz.

Megjegyezte, mĂ­g egy matematikai bizonyĂ­tásrĂłl kiderĂĽlhet, hogy valami nem stimmel vele, "errĹ‘l nem fog, hiszen a modellje a valĂłságban is működik". A mĂ©rtani testrĹ‘l kĂ©szĂĽlt tanulmány a műegyetemi bemutatĂł napján, jĂşnius 25-Ă©n jelent meg  a Quanta magazinban.

(MTI)