Még ma is furcsa figyelmeztető táblákat láthat az utazó Nyugat-Ausztrália egy elhagyatott kisvárosa felé autózva.
A nĂ©hány kilomĂ©terenkĂ©nt Ăşjra Ă©s Ăşjra feltűnĹ‘ táblák egĂ©szsĂ©gĂĽnk károsodásának veszĂ©lyĂ©re hĂvják fel a figyelmet.
MegĂ©rkezĂ©sĂĽnk után a táblák már az ajtĂłk Ă©s ablakok zárva tartására szĂłlĂtanak fel. Nem vĂ©letlenĂĽl. Wittenoom – bár a kontinens talán legfestĹ‘ibb tájainak egyikĂ©n találhatĂł – a világ azbeszttel legerĹ‘sebben szennyezett terĂĽlete volt.
A hatvanas Ă©vek közepĂ©ig csaknem hĂ©tezer, fĹ‘kĂ©nt bevándorlĂłkbĂłl verbuvált bányász dolgozott abban a bányában, amely a legveszĂ©lyesebbnek tartott azbesztvariánst, a krokidolitot rejtette magában.Több mint 160.000 tonnányit hoztak felszĂnre ebbĹ‘l az anyagbĂłl, melyet csaknem háromezerfĂ©le termĂ©k előállĂtására használtak fel szerte a világban (pl. hĹ‘szigetelĹ‘ anyagok).
A hétezer bányászból kétezren nagy bizonyossággal az azbeszt tartós belélegzése okán kialakult rosszindulatú betegségben haltak meg. Ezzel a szellemváros Wittenoom az azbeszt Csernobiljává vált...
–vbe–
(041019)
A csak mikroszkóppal látható elemi azbesztszálacskák ellenállóak a legkülönfélébb vegyianyagokkal és a hővel szemben. A levegőbe jutva napokon-heteken keresztül lebegnek. Észrevétlenül kerülnek belélegzésre, lerakódnak a légutakban és a tüdőben.