HamuszĂĽrke, sápadt arc, kiszáradt száj, szapora szĂvverĂ©s: nem nehĂ©z e „kĂłrkĂ©pet" azonosĂtani. Talán nincs is olyan ember, aki Ă©letĂ©ben legalább egyszer ne Ă©lte volna át a vizsgadrukk kĂnzĂł Ă©rzĂ©sĂ©t. Mindannyian máskĂ©nt reagálunk a vizsga okozta stresszhelyzetre.
Vannak, akik az izgalomtĂłl jobban teljesĂtenek, növekszik koncentráciĂłs, asszociáciĂłs kĂ©pessĂ©gĂĽk, Ă©s van, akikre a feszĂĽltsĂ©g Ă©ppen ellenkezĹ‘leg hat: drasztikus teljesĂtmĂ©nycsökkenĂ©shez vezet. A vizsgát megelĹ‘zĹ‘ szorongásra, lámpalázra nehĂ©z magyarázatot adni, de talán C. F. Bond amerikai pszicholĂłgus Ăşgynevezett Ă©nmegjelenĂtĂ©s elmĂ©lete közelebb vihet e lelki jelensĂ©g megĂ©rtĂ©sĂ©hez.
Az elmĂ©let szerint „mások jelenlĂ©te megnöveli az egyĂ©n arra irányulĂł vágyát, hogy önmagárĂłl minĂ©l elĹ‘nyösebb kĂ©pet jelenĂtsen meg. Könnyebb feladatoknál ez nagyobb koncentráciĂłhoz Ă©s erĹ‘feszĂtĂ©shez, Ăgy megnövekedett teljesĂtmĂ©nyhez vezet. A nehĂ©z feladatoknál azonban ez a vágy felnagyĂtja a feladat keltette frusztráciĂłt, Ă©s zavart, visszahĂşzĂłdást vagy tĂşl nagy mĂ©rvű szorongást eredmĂ©nyez, melyek mindegyike gyengĂ©bb teljesĂtmĂ©nyhez vezet." (Atkinson: PszicholĂłgia 1999 Osiris)
Mi történik a szervezetben?
A vizsga elĹ‘tti lámpaláz valĂłdi igĂ©nybevĂ©telt jelent a szervezet számára. A folyamatosan fennállĂł izgalomhoz a szervezet is megprĂłbál alkalmazkodni. Stressz hatására nĹ‘ a test anyagcserĂ©je, nĹ‘ a szĂvritmus, a vĂ©rnyomás, az izmok feszĂĽlttĂ© válnak, az emĂ©sztĂ©s lassul. Ezeknek az Ă©lettani változásoknak jelentĹ‘s rĂ©szĂ©t a hipotalamusz, az agy stresszközpontja irányĂtja, mely a szimpatikus idegrendszert Ă©s az adnerokortiális rendszert mozgĂłsĂtja. A szimpatikus idegrendszer ingerli a mellĂ©kvesĂ©k velőállományát, amely adrenalin- Ă©s noradrenalinhormonokat bocsát a vĂ©ráramba. Az adrenalin hatással van szĂvritmusra Ă©s a vĂ©rnyomásra, fenntartva az izgalmi állapotot.
A hosszĂş ideig tartĂłsan fennállĂł stressz káros hatással van az egĂ©szsĂ©gre, többek között gyengĂti az immunrendszer ellenállĂł-kĂ©pessĂ©gĂ©t, szĂv- Ă©s Ă©rrendszeri betegsĂ©gekhez, gyomorfekĂ©lyhez vezethet.
A rövid ideig tartĂł stressz azonban jĂłtĂ©kony lehet, erĹ‘sĂti a szervezet kĂ©sĹ‘bbi stresszhelyzetekre adott válaszreakciĂłit. A szimpatikus idegrendszer pozitĂv reakciĂłi akkor jelennek meg Ă©s fejtik ki hatásukat, ha valĂłdi a szándĂ©kunk arra, hogy megbirkĂłzzunk az adott problĂ©mával, szorongást kiváltĂł helyzettel. Ebben az esetben a szervezet adrenalin- Ă©s a noradrenalinszintjĂ©nek növekedĂ©se a teljesĂtmĂ©ny növekedĂ©sĂ©vel párosul.
SegĂts magadon
VizsgaidĹ‘szakban Ă©letmĂłdunkkal is sokat ronthatunk koncentrálĂł- Ă©s teljesĂtĹ‘kĂ©pessĂ©gĂĽnkön. Az egĂ©sz napos, gyakran Ă©jszakába nyĂşlĂł tanulás, a rendszertelen táplálkozás, a mozgáshiány, a nagy mennyisĂ©gű koffein nagymĂ©rtĂ©kben hozzájárulhat a stressz állandĂłsulásához, a tartĂłsan feszĂĽlt lelkiállapothoz. A koffein izgatĂłlag hat a központi idegrendszerre, átmenetileg serkenti az agy működĂ©sĂ©t, Ă©rtágĂtĂł hatásĂş, csökkenti a fáradságĂ©rzĂ©st, nagyobb mennyisĂ©gben azonban fokozhatja a nyugtalanságot.
Feszültségoldó, nyugtató hatású lehet, ha tanulás közben másfél óránként legalább egyszer rövid pihenőt tartunk, átmozgatjuk izmainkat, melyek a hosszas üléstől, görnyedéstől feszültté válnak.
A vizsgadrukk miatt sokszor nincs Ă©tvágyunk, az emĂ©sztĹ‘rendszeri problĂ©mák megelĹ‘zĂ©se Ă©rdekĂ©ben ezĂ©rt Ă©rdemes a nassolás mellett megtartani a napi háromszori Ă©tkezĂ©st mĂ©g akkor is, ha ilyenkor jĂłval kevesebb Ă©telt kĂván a szervezetĂĽnk.
Bár a csokoládĂ© antioxidáns- Ă©s lecitintartalmánál foga serkenti az agyműködĂ©st, nem helyettesĂti a friss gyĂĽmölcsöket, zöldsĂ©geket.
A vizsgadrukk lekĂĽzdĂ©sĂ©re nincs kĂ©sz recept, annyi azonban bizonyos: a pozitĂv szemlĂ©letmĂłd már fĂ©l siker lehet.
Potondi Eszter
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 060505)