Legtöbb fĂ©rfi ismerĆsömbĆl mindig heves tiltakozĂĄst, parĂĄzs vitĂĄt vĂĄlt ki, ha nĆi gĂ©pkocsivezetĆkrĆl esik szĂł. SzĂĄmtalan Ă©rvet sorakoztatnak fel a nĆi vezetĆk ellen, Ă©n mĂ©gsem talĂĄlom egyiket sem igazĂĄn meggyĆzĆnek. Mivel ez idĂĄig egyetlen olyan megalapozott, tudomĂĄnyos tĂ©nyeken nyugvĂł megĂĄllapĂtĂĄssal sem talĂĄlkoztam, amely azt tĂĄmasztotta volna alĂĄ, hogy a fĂ©rfiak jobb sofĆrök, mint a nĆk, ezĂ©rt magam prĂłbĂĄlok ebben a "kĂ©nyes" Ă©s sok nĆt Ă©rintĆ kĂ©rdĂ©sben igazsĂĄgot tenni.
Ha tudomĂĄnyos szempontok alapjĂĄn közelĂtjĂŒk meg a kĂ©rdĂ©st, rĂĄ kell döbbennĂŒnk, hogy a fĂ©rfiak Ă©s a nĆk agyĂĄnak anatĂłmiai felĂ©pĂtĂ©se, mƱködĂ©se nem mutat kĂŒlönbsĂ©get. A bal agyfĂ©lteke vezĂ©rli a test jobb oldalĂĄt, a jobb fĂ©lteke pedig a test bal oldalĂĄt.
A bal agyfĂ©lteke irĂĄnyĂtja az Ărott Ă©s beszĂ©lt nyelvet, a matematikai szĂĄmĂtĂĄsokat, mĂg a jobb fĂ©lteke legfontosabb kĂ©pessĂ©ge a tĂ©ri konstrukciĂł Ă©s a mintaĂ©rzĂ©kelĂ©s. Nos mivel mindkĂ©t nem agya azonos mĂłdon mƱködik, talĂĄn mĂĄs aspektusokat kellene szĂĄmba vennĂŒnk ahhoz, hogy magyarĂĄzatot talĂĄljunk arra, vajon miĂ©rt kevĂ©sbĂ© ĂŒgyes sofĆrök a nĆk, mint a fĂ©rfiak.
Köztudott, hogy a vezetĂ©snĂ©l legfontosabb Ă©rzĂ©kszervĂŒnk a szemĂŒnk. A lĂĄtĂĄs, a figyelem Ă©s az összpontosĂtĂĄs elengedhetetlen fontossĂĄgĂș, ha autĂłt vezetĂŒnk. Lehet, hogy itt kell keresnĂŒnk a problĂ©ma okĂĄt? ElĆfordulhat, hogy a nĆk kevĂ©sbĂ© tudjĂĄk figyelmĂŒket egy bizonyos dologra összpontosĂtani?
NĂ©hĂĄny tudomĂĄnyos kutatĂĄs arra prĂłbĂĄlt rĂĄvilĂĄgĂtani, hogy a nĆk figyelme sokkal megosztottabb, mint a fĂ©rfiakĂ© - ez a feltĂ©telezĂ©s azonban nem igazolĂłdott be. TalĂĄn azĂ©rt sem, mivel a lĂĄtĂĄs Ă©s a figyelem mind a fĂ©rfiaknĂĄl, mind a nĆknĂ©l azonos mechanizmusok alapjĂĄn mƱködik. A lĂĄtĂĄs sorĂĄn a tĂĄrgyak minĆsĂ©gĂ©nek meghatĂĄrozĂĄsa, a mintafelismerĂ©s a legfĆbb feladat. Az agy lĂĄtĂĄssal foglalkozĂł terĂŒlete a lĂĄtĂłkĂ©reg.
Az Ă©szlelĂ©s folyamatĂĄban nem a teljes lĂĄtĂłkĂ©reg vesz rĂ©szt, hanem annak kĂŒlönbözĆ terĂŒletei, melyek eltĂ©rĆ Ă©szlelĂ©si funkciĂłk vĂ©grehajtĂĄsĂĄra specializĂĄlĂłdtak. Ahhoz, hogy tisztĂĄban legyĂŒnk azzal, hol vannak a tĂĄrgyak környezetĂŒnkben, elĆször is el kell kĂŒlönĂtenĂŒnk a tĂĄrgyakat egymĂĄstĂłl Ă©s a hĂĄttĂ©rtĆl. EzutĂĄn az Ă©szlelĆrendszerĂŒnk meghatĂĄrozza a tĂĄrgy helyzetĂ©t a tĂ©rben, tehĂĄt annak tĆlĂŒnk valĂł tĂĄvolsĂĄgĂĄt Ă©s mozgĂĄsĂĄt.
A figyelem egy rĂ©szĂ©t a tĂ©ri viszonyok vezĂ©rlik: ez vĂĄlaszt ki a figyelem szĂĄmĂĄra egy helyet a sok közĂŒl, Ă©s teszi lehetĆvĂ© a figyelem ĂĄthelyezĂ©sĂ©t az egyik tĂ©rbeli pontrĂłl a mĂĄsikra. Ebben a folyamatban a fali lebeny bizonyos rĂ©szei, Ă©s a kĂ©reg alatti terĂŒletek egy rĂ©sze vesz rĂ©szt. A figyelem egy mĂĄsik formĂĄjĂĄt a tĂĄrgyak egyĂ©b tulajdonsĂĄga, pl. szĂne, formĂĄja vezĂ©rli. Az agy elĂŒlsĆ rĂ©szĂ©n elhelyezkedĆ kĂ©pletek felelĆsek a mƱködĂ©séért. Egy tĂĄrgyat tĂ©rbeli helye vagy egyĂ©b mĂĄs tulajdonsĂĄgai alapjĂĄn kivĂĄlaszthatunk figyelmĂŒnk szĂĄmĂĄra, de ezt a kĂ©tfajta szelekciĂłt az agy kĂ©t kĂŒlönbözĆ terĂŒlete vĂ©gzi. TehĂĄt a lĂĄtĂĄs Ă©s a figyelem minden embernĂ©l azonos mĂłdon mƱködik.
Mivel "tudomĂĄnyos" megközelĂtĂ©sĂŒnk sem vezetett eredmĂ©nyre, most mĂĄr sejthetjĂŒk, hogy a vezetĂ©s egyĂ©ni kĂ©pessĂ©g, tehetsĂ©g kĂ©rdĂ©se, nem az eltĂ©rĆ agymƱködĂ©s eredmĂ©nye. Ennek ellenĂ©re Ă©rdemes olyan szempontokat szĂĄmba vennĂŒnk mĂ©g, melyek a nĆk gyengĂ©bb vezetĂ©si teljesĂtmĂ©nyĂ©t "magyarĂĄzzĂĄk" - termĂ©szetesen fĂ©rfi Ă©s nĆi szemszögbĆl is.
Sok fĂ©rfi a nĆk szemĂ©re hĂĄnyja, hogy nem foglalkoznak eleget autĂłjukkal, a vĂĄsĂĄrlĂĄsnĂĄl is csak praktikussĂĄgi megfontolĂĄsok vezetik Ćket (pl. az autĂł szĂne, mĂ©rete).
A nĆket kiszolgĂĄlja az autĂł, nem Ășgy, mint fĂ©rfiakat, akik tĂĄrskĂ©nt tekintenek legkedvesebb jĂĄrmƱvĂŒkre, Ă©s akiknek autĂłjuk kapcsĂĄn olyan Ă©letĂ©rzĂ©sek jutnak eszĂŒkbe, mint szabadsĂĄg, fĂŒggetlensĂ©g vagy stĂĄtusszimbĂłlum.
Az autĂłvezetĂ©sben mĂ©g kevĂ©sbĂ© rutinos hölgyek többsĂ©ge - a negatĂv sztereotĂpiĂĄk miatt - görcsösebben, fĂ©lve megy ki egyedĂŒl a forgalomba. Ahogy vannak olyanok is, akiket Ă©ppen mellettĂŒk ĂŒlĆ partnerĂŒk "hasznos tanĂĄcsai" feszĂ©lyeznek. Sajnos sokszor talĂĄlkozom olyan fĂ©rfiakkal (Ă©s nĆkkel is), akik mĂĄr-mĂĄr sportot Ʊznek abbĂłl, hogy partnerĂŒk vezetĂ©si szokĂĄsait Ă©ppen akkor kritizĂĄljĂĄk, mikor a mĂĄsiknak leginkĂĄbb figyelnie kĂ©ne.
A fĂ©rfiak szerint a nĆk kĂ©ptelenek jĂłl parkolni. ValĂłban sok nĆnek okoz gondot a parkolĂĄs, fĆkĂ©nt a kĂ©t kocsi közĂ© valĂł beĂĄllĂĄs, mert nem Ă©rzik autĂłjuk szĂ©lessĂ©gĂ©t, hosszĂșsĂĄgĂĄt, Ă©s nĂ©hĂĄny prĂłbĂĄlkozĂĄs utĂĄn elveszĂtik tĂŒrelmĂŒket. Pedig ez is csak gyakorlĂĄs Ă©s kitartĂĄs kĂ©rdĂ©se lenne.
Mindezek ellenĂ©re a fĂ©rfiaknak azĂ©rt be kell lĂĄtniuk, hogy a nĆk udvariasabb vezetĆk. SzĂĄmos kutatĂĄs bizonyĂtotta, hogy a nĆk intuitĂvabbak Ă©s Ă©rzĂ©kenyebbek, mint a fĂ©rfiak, Ă©s ez termĂ©szetesen az Ă©let minden terĂŒletĂ©n, Ăgy a vezetĂ©sben is megmutatkozik.
Az utĂłbbi idĆben szĂĄmos tanulmĂĄny foglalkozott a fĂ©rfiak Ă©s a nĆk közötti kĂŒlönbsĂ©gekkel. Ennek egyik oka a nemi szerepek utĂłbbi szĂĄz Ă©vben bekövetkezett eltolĂłdĂĄsa, mĂĄsrĂ©szt az Ă©lettani, pszicholĂłgiai kutatĂĄsok, felfedezĂ©sek voltak.
SzĂĄmos kutatĂĄs feltĂ©telezte, hogy a fĂ©rfiak Ă©s a nĆk agya eltĂ©rĆ. A fĂ©rfiak Ă©s a nĆk közötti Ă©lettani kĂŒlönbsĂ©geket szexuĂĄlis dimorfizmusnak nevezzĂŒk. Az egyik legfontosabb vizsgĂĄlĂłdĂĄsi tĂ©ma napjainkban az, hogy kimutathatĂł-e valamilyen szexuĂĄlis dimorfizmus az agyban, amely felelĆs lehet a nĆk Ă©s a fĂ©rfiak eltĂ©rĆ viselkedĂ©séért. A szakembereknek nem sikerĂŒlt elegendĆ bizonyĂtĂ©kkal szolgĂĄlniuk erre a kĂ©rdĂ©sre.
Ennek ellenĂ©re bizonyos, hogy a fĂ©rfiak Ă©s a nĆk agya több szempontbĂłl is kĂŒlönbözik. Az, hogy ez a nemi hormonoknak, a hipotalamusznak vagy egyĂ©b mĂĄs agyi kĂ©pletnek köszönhetĆ-e, mĂ©g kĂ©rdĂ©ses. Ăpp olyan kĂ©rdĂ©ses, mint az, hogy a fĂ©rfiak jobban vezetnek, mint a nĆk.
Potondi Eszter
forrĂĄs: archĂvum
(Patika TĂŒkör â 030115)