NƑk a volĂĄn mögött

Fiatal nƑ a volĂĄn mögött
illusztrĂĄciĂł (fotĂł: Getty Images / Unsplash+)

Legtöbb fĂ©rfi ismerƑsömbƑl mindig heves tiltakozĂĄst, parĂĄzs vitĂĄt vĂĄlt ki, ha nƑi gĂ©pkocsivezetƑkrƑl esik szĂł. SzĂĄmtalan Ă©rvet sorakoztatnak fel a nƑi vezetƑk ellen, Ă©n mĂ©gsem talĂĄlom egyiket sem igazĂĄn meggyƑzƑnek. Mivel ez idĂĄig egyetlen olyan megalapozott, tudomĂĄnyos tĂ©nyeken nyugvĂł megĂĄllapĂ­tĂĄssal sem talĂĄlkoztam, amely azt tĂĄmasztotta volna alĂĄ, hogy a fĂ©rfiak jobb sofƑrök, mint a nƑk, ezĂ©rt magam prĂłbĂĄlok ebben a "kĂ©nyes" Ă©s sok nƑt Ă©rintƑ kĂ©rdĂ©sben igazsĂĄgot tenni.

Ha tudomĂĄnyos szempontok alapjĂĄn közelĂ­tjĂŒk meg a kĂ©rdĂ©st, rĂĄ kell döbbennĂŒnk, hogy a fĂ©rfiak Ă©s a nƑk agyĂĄnak anatĂłmiai felĂ©pĂ­tĂ©se, mƱködĂ©se nem mutat kĂŒlönbsĂ©get. A bal agyfĂ©lteke vezĂ©rli a test jobb oldalĂĄt, a jobb fĂ©lteke pedig a test bal oldalĂĄt.

A bal agyfĂ©lteke irĂĄnyĂ­tja az Ă­rott Ă©s beszĂ©lt nyelvet, a matematikai szĂĄmĂ­tĂĄsokat, mĂ­g a jobb fĂ©lteke legfontosabb kĂ©pessĂ©ge a tĂ©ri konstrukciĂł Ă©s a mintaĂ©rzĂ©kelĂ©s. Nos mivel mindkĂ©t nem agya azonos mĂłdon mƱködik, talĂĄn mĂĄs aspektusokat kellene szĂĄmba vennĂŒnk ahhoz, hogy magyarĂĄzatot talĂĄljunk arra, vajon miĂ©rt kevĂ©sbĂ© ĂŒgyes sofƑrök a nƑk, mint a fĂ©rfiak.

Köztudott, hogy a vezetĂ©snĂ©l legfontosabb Ă©rzĂ©kszervĂŒnk a szemĂŒnk. A lĂĄtĂĄs, a figyelem Ă©s az összpontosĂ­tĂĄs elengedhetetlen fontossĂĄgĂș, ha autĂłt vezetĂŒnk. Lehet, hogy itt kell keresnĂŒnk a problĂ©ma okĂĄt? ElƑfordulhat, hogy a nƑk kevĂ©sbĂ© tudjĂĄk figyelmĂŒket egy bizonyos dologra összpontosĂ­tani?

NĂ©hĂĄny tudomĂĄnyos kutatĂĄs arra prĂłbĂĄlt rĂĄvilĂĄgĂ­tani, hogy a nƑk figyelme sokkal megosztottabb, mint a fĂ©rfiakĂ© - ez a feltĂ©telezĂ©s azonban nem igazolĂłdott be. TalĂĄn azĂ©rt sem, mivel a lĂĄtĂĄs Ă©s a figyelem mind a fĂ©rfiaknĂĄl, mind a nƑknĂ©l azonos mechanizmusok alapjĂĄn mƱködik. A lĂĄtĂĄs sorĂĄn a tĂĄrgyak minƑsĂ©gĂ©nek meghatĂĄrozĂĄsa, a mintafelismerĂ©s a legfƑbb feladat. Az agy lĂĄtĂĄssal foglalkozĂł terĂŒlete a lĂĄtĂłkĂ©reg.

Az Ă©szlelĂ©s folyamatĂĄban nem a teljes lĂĄtĂłkĂ©reg vesz rĂ©szt, hanem annak kĂŒlönbözƑ terĂŒletei, melyek eltĂ©rƑ Ă©szlelĂ©si funkciĂłk vĂ©grehajtĂĄsĂĄra specializĂĄlĂłdtak. Ahhoz, hogy tisztĂĄban legyĂŒnk azzal, hol vannak a tĂĄrgyak környezetĂŒnkben, elƑször is el kell kĂŒlönĂ­tenĂŒnk a tĂĄrgyakat egymĂĄstĂłl Ă©s a hĂĄttĂ©rtƑl. EzutĂĄn az Ă©szlelƑrendszerĂŒnk meghatĂĄrozza a tĂĄrgy helyzetĂ©t a tĂ©rben, tehĂĄt annak tƑlĂŒnk valĂł tĂĄvolsĂĄgĂĄt Ă©s mozgĂĄsĂĄt.

A figyelem egy rĂ©szĂ©t a tĂ©ri viszonyok vezĂ©rlik: ez vĂĄlaszt ki a figyelem szĂĄmĂĄra egy helyet a sok közĂŒl, Ă©s teszi lehetƑvĂ© a figyelem ĂĄthelyezĂ©sĂ©t az egyik tĂ©rbeli pontrĂłl a mĂĄsikra. Ebben a folyamatban a fali lebeny bizonyos rĂ©szei, Ă©s a kĂ©reg alatti terĂŒletek egy rĂ©sze vesz rĂ©szt. A figyelem egy mĂĄsik formĂĄjĂĄt a tĂĄrgyak egyĂ©b tulajdonsĂĄga, pl. szĂ­ne, formĂĄja vezĂ©rli. Az agy elĂŒlsƑ rĂ©szĂ©n elhelyezkedƑ kĂ©pletek felelƑsek a mƱködĂ©séért. Egy tĂĄrgyat tĂ©rbeli helye vagy egyĂ©b mĂĄs tulajdonsĂĄgai alapjĂĄn kivĂĄlaszthatunk figyelmĂŒnk szĂĄmĂĄra, de ezt a kĂ©tfajta szelekciĂłt az agy kĂ©t kĂŒlönbözƑ terĂŒlete vĂ©gzi. TehĂĄt a lĂĄtĂĄs Ă©s a figyelem minden embernĂ©l azonos mĂłdon mƱködik.

Mivel "tudomĂĄnyos" megközelĂ­tĂ©sĂŒnk sem vezetett eredmĂ©nyre, most mĂĄr sejthetjĂŒk, hogy a vezetĂ©s egyĂ©ni kĂ©pessĂ©g, tehetsĂ©g kĂ©rdĂ©se, nem az eltĂ©rƑ agymƱködĂ©s eredmĂ©nye. Ennek ellenĂ©re Ă©rdemes olyan szempontokat szĂĄmba vennĂŒnk mĂ©g, melyek a nƑk gyengĂ©bb vezetĂ©si teljesĂ­tmĂ©nyĂ©t "magyarĂĄzzĂĄk" - termĂ©szetesen fĂ©rfi Ă©s nƑi szemszögbƑl is.

Sok fĂ©rfi a nƑk szemĂ©re hĂĄnyja, hogy nem foglalkoznak eleget autĂłjukkal, a vĂĄsĂĄrlĂĄsnĂĄl is csak praktikussĂĄgi megfontolĂĄsok vezetik Ƒket (pl. az autĂł szĂ­ne, mĂ©rete).

A nƑket kiszolgĂĄlja az autĂł, nem Ășgy, mint fĂ©rfiakat, akik tĂĄrskĂ©nt tekintenek legkedvesebb jĂĄrmƱvĂŒkre, Ă©s akiknek autĂłjuk kapcsĂĄn olyan Ă©letĂ©rzĂ©sek jutnak eszĂŒkbe, mint szabadsĂĄg, fĂŒggetlensĂ©g vagy stĂĄtusszimbĂłlum.

Az autĂłvezetĂ©sben mĂ©g kevĂ©sbĂ© rutinos hölgyek többsĂ©ge - a negatĂ­v sztereotĂ­piĂĄk miatt - görcsösebben, fĂ©lve megy ki egyedĂŒl a forgalomba. Ahogy vannak olyanok is, akiket Ă©ppen mellettĂŒk ĂŒlƑ partnerĂŒk "hasznos tanĂĄcsai" feszĂ©lyeznek. Sajnos sokszor talĂĄlkozom olyan fĂ©rfiakkal (Ă©s nƑkkel is), akik mĂĄr-mĂĄr sportot Ʊznek abbĂłl, hogy partnerĂŒk vezetĂ©si szokĂĄsait Ă©ppen akkor kritizĂĄljĂĄk, mikor a mĂĄsiknak leginkĂĄbb figyelnie kĂ©ne.

A fĂ©rfiak szerint a nƑk kĂ©ptelenek jĂłl parkolni. ValĂłban sok nƑnek okoz gondot a parkolĂĄs, fƑkĂ©nt a kĂ©t kocsi közĂ© valĂł beĂĄllĂĄs, mert nem Ă©rzik autĂłjuk szĂ©lessĂ©gĂ©t, hosszĂșsĂĄgĂĄt, Ă©s nĂ©hĂĄny prĂłbĂĄlkozĂĄs utĂĄn elveszĂ­tik tĂŒrelmĂŒket. Pedig ez is csak gyakorlĂĄs Ă©s kitartĂĄs kĂ©rdĂ©se lenne.

Mindezek ellenĂ©re a fĂ©rfiaknak azĂ©rt be kell lĂĄtniuk, hogy a nƑk udvariasabb vezetƑk. SzĂĄmos kutatĂĄs bizonyĂ­totta, hogy a nƑk intuitĂ­vabbak Ă©s Ă©rzĂ©kenyebbek, mint a fĂ©rfiak, Ă©s ez termĂ©szetesen az Ă©let minden terĂŒletĂ©n, Ă­gy a vezetĂ©sben is megmutatkozik.

Az utĂłbbi idƑben szĂĄmos tanulmĂĄny foglalkozott a fĂ©rfiak Ă©s a nƑk közötti kĂŒlönbsĂ©gekkel. Ennek egyik oka a nemi szerepek utĂłbbi szĂĄz Ă©vben bekövetkezett eltolĂłdĂĄsa, mĂĄsrĂ©szt az Ă©lettani, pszicholĂłgiai kutatĂĄsok, felfedezĂ©sek voltak.

SzĂĄmos kutatĂĄs feltĂ©telezte, hogy a fĂ©rfiak Ă©s a nƑk agya eltĂ©rƑ. A fĂ©rfiak Ă©s a nƑk közötti Ă©lettani kĂŒlönbsĂ©geket szexuĂĄlis dimorfizmusnak nevezzĂŒk. Az egyik legfontosabb vizsgĂĄlĂłdĂĄsi tĂ©ma napjainkban az, hogy kimutathatĂł-e valamilyen szexuĂĄlis dimorfizmus az agyban, amely felelƑs lehet a nƑk Ă©s a fĂ©rfiak eltĂ©rƑ viselkedĂ©séért. A szakembereknek nem sikerĂŒlt elegendƑ bizonyĂ­tĂ©kkal szolgĂĄlniuk erre a kĂ©rdĂ©sre.

Ennek ellenĂ©re bizonyos, hogy a fĂ©rfiak Ă©s a nƑk agya több szempontbĂłl is kĂŒlönbözik. Az, hogy ez a nemi hormonoknak, a hipotalamusznak vagy egyĂ©b mĂĄs agyi kĂ©pletnek köszönhetƑ-e, mĂ©g kĂ©rdĂ©ses. Épp olyan kĂ©rdĂ©ses, mint az, hogy a fĂ©rfiak jobban vezetnek, mint a nƑk.

 

Potondi Eszter

forrĂĄs: archĂ­vum
(Patika TĂŒkör – 030115)

EgyszerƱ szöveg

  • A HTML jelölƑk hasznĂĄlata nem megengedett.
  • A webcĂ­mek Ă©s e-mail cĂ­mek automatikusan kattinthatĂł hivatkozĂĄsokkĂĄ alakulnak.
  • A sorokat Ă©s bekezdĂ©seket a rendszer automatikusan felismeri.