Az UICC szervezet adatai szerint világszerte közel 10 millió rákos megbetegedést diagnosztizálnak évente, és ha a tendencia nem változik, akkor 2030-ra évente 13 millió megbetegedéssel számolhatunk. A tendencián az változtatna, ha több gondot fordítanánk a megelőzésre, hiszen a rákos megbetegedések 1/3-a megelőzhető. A másik fontos tényező pedig a megfelelő és korai kezelés, aminek eredményeként a rákos betegek 1/3-a meggyógyítható lenne. Ez azt is jelenti, hogy évente közel 4 millió élet lenne megmenthető.
Ami a magyar adatokat illeti, évente 80.000 új daganatos beteget diagnosztizálnak (AIPM, Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete), s ez azt jelenti, hogy a rákos megbetegedések a második vezető haláloknak számítanak hazánkban.
Mit nevezünk ráknak?
A betegség során a testben lévő normál sejtek egy csoportja rendellenes növekedni kezd és daganat alakul ki. Ha a beteg nem kap kezelést, akkor a daganat tovább növekedhet és elterjedhet a test más részeibe is a véráram és a nyirokrendszer révén. Persze nem minden daganat rosszindulatú (malignus), vannak jóindulatú (benignus) daganatok is, amelyek növekednek ugyan, de nem szóródnak szét a szervezetben és nem veszélyeztetik a beteg életét.
A leggyakoribb rák Magyarországon a tüdőrák
Magyarországon és a világon is a tüdőrák a vezető halálok a daganatos megbetegedések között. Évente 8-10.000 új tüdőrákos megbetegedést azonosítanak, azaz ennyi beteg kerül az ellátórendszerbe. A betegek 5 éves túlélési aránya 15-17 %. Szomorú adat, hogy bár a tüdőrák gyakorisága a kor előrehaladtával nő, az újonnan felfedezett esetek és a tüdőrákban elhunytak kb. harmada 65 évesnél fiatalabb.
Azonban számos olyan tényező van, aminek változtatása rajtunk is múlik, és aminek eredményeképpen csökkenthetjük a daganatos megbetegedés, így a tüdőrák kockázatát is. Ilyen tényezők például az alkoholfogyasztás csökkentése, a testsúly kontrollálása, az egészséges táplálkozás, az életkornak megfelelő, rendszeres mozgás, a munkahelyi ártalmak kivédése (sugárterhelés, szennyezett levegő vagy kemikáliák).
Ezek közül a tüdőrák megelőzése érdekében különösen fontos a környezeti ártalmak elkerülése (autók károsanyag kibocsájtása, légszennyezettség) és a dohányzás mellőzése, legyen szó akár aktív, akár passzív dohányzásról. Tüdőrákos megbetegedések mindössze 15%-ban fordulnak elő olyan embereknél, akik sosem dohányoztak!
Persze vannak olyan tényezők, amelyeken nem tudunk változtatni, ilyen a genetikai adottságunk, az immunrendszerünk vagy az életkorunk.
A legfontosabb tünetek: nem múló köhögés, vagy egyéb légúti megbetegedés, véres köpet vagy a mellkasba sugárzó fájdalom, légszomj vagy kifulladás.
A tüdőrák típusai
A kissejtes tüdőrák a daganat gyors növekedésű, más szervekre gyorsan átterjedő, agresszív típusa. Nem műthető, kemoterápiás kezeléssel vagy sugárkezeléssel a beteg élettartama hosszabbítható, de a betegség nem gyógyítható.
A nem kissejtes tüdőráknak három típusa létezik: a mirigyhám daganat (adenocarcinoma), amelyre léteznek személyre szabott kezelést biztosító gyógyszerek vagy immunterápia. A másik típus a laphám daganat, amely a hörgőkben fordul elő, viszonylag lassabban növekszik és később eredményez áttétet. Laphámdaganat esetében az immunterápia, a kemoterápia vagy a sugárkezelés jöhet szóba. A harmadik pedig nagysejtes tüdőrák, amely egy gyors növekedésű, agresszív daganat, nagy, rendellenes küllemű sejtekből áll.
Mit tehetünk általánosságban a daganatos betegségek megelőzése és a gyógyulás érdekében?
Szűrővizsgálatokon érdemes részt venni, hiszen minél korábban derül fény a betegségre, annál nagyobb hatékonysággal lehet azt gyógyítani. A szűrés fontosságát – pláne a veszélyeztetett csoportokban – nem lehet eléggé hangsúlyozni, ugyanis a tüdőrákra az a jellemző, hogy gyakran képez áttéteket és csak későn produkál tüneteket, pedig a minél korábbi felimeréssel a tüdőrák operációval jobb eséllyel gyógyítható.
A daganatos betegségek kezelésére újabb és újabb terápiás lehetőségek nyílnak meg a rákos sejteket közvetlenül célzó készítményektől az immunrendszer aktivizálását segítő gyógyszerekig. De az előírt terápia mellett a beteg együttműködése és gyógyulni akarása is szükséges a sikerhez.
Alapvető fontosságú, hogy a beteg rendszeres kapcsolatot tartson az orvosával, pontosan tartsa be a kezelésre vonatkozó utasításokat, és részletesen mondja el mindig az észlelt tüneteket, hogy az orvosa tisztában legyen az állapotával.
A betegség során is szükség van azonban – a beteg állapotától függően összeállított – testmozgásra, gyógytornára.
Ugyanilyen fontos, hogy a beteg a gyógyszerek mellett hozzájusson a megfelelően tápláló, de a szervezetét nem megerőltető tápanyagokhoz, ételekhez – ebben dietetikus adhat segítséget.
A lelki egyensúly, a gyógyulásba vetett hit is fél siker, amihez nem szégyen pszichológus segítségét kérni. A beteg sokszor érezheti magát magányosnak, elveszettnek - ennek leküzdésében fontos szerepet játszhat egy mentálhigiénés szakember.
Amennyiben a beteg már nem gyógyítható, akkor a fájdalom és a tünetek enyhítésére, a lehető legjobb életminőség elérésére palliatív ellátásban részesíthetik például a Magyar Hospice Palliatív Egyesület által képviselt közel száz hospice intézményben.