A Nemzetközi Rákellenes UniĂł (UICC) 2000. február 4-Ă©n Ărta alá azt a dokumentumot, amely világmĂ©retű összefogásra szĂłlĂt fel a rák ellen.
A nemzetközi Ă©s a hazai elszomorĂtĂł statisztikák is jelzik azt, hogy Ă©vrĹ‘l-Ă©vre Ă©rdemes felhĂvni a figyelmet arra, hogy mit tehetĂĽnk önmagunkĂ©rt a betegsĂ©g megelĹ‘zĂ©se Ă©rdekĂ©ben, vagy rákos betegkĂ©nt a gyĂłgyulásĂ©rt.
Az UICC szervezet adatai szerint világszerte közel 10 milliĂł rákos megbetegedĂ©st diagnosztizálnak Ă©vente, Ă©s ha a tendencia nem változik, akkor 2030-ra Ă©vente 13 milliĂł megbetegedĂ©ssel számolhatunk. A tendencián az változtatna, ha több gondot fordĂtanánk a megelĹ‘zĂ©sre, hiszen a rákos megbetegedĂ©sek 1/3-a megelĹ‘zhetĹ‘. A másik fontos tĂ©nyezĹ‘ pedig a megfelelĹ‘ Ă©s korai kezelĂ©s, aminek eredmĂ©nyekĂ©nt a rákos betegek 1/3-a meggyĂłgyĂthatĂł lenne. Ez azt is jelenti, hogy Ă©vente közel 4 milliĂł Ă©let lenne megmenthetĹ‘.
Ami a magyar adatokat illeti, Ă©vente 80.000 Ăşj daganatos beteget diagnosztizálnak (AIPM, InnovatĂv GyĂłgyszergyártĂłk EgyesĂĽlete), s ez azt jelenti, hogy a rákos megbetegedĂ©sek a második vezetĹ‘ haláloknak számĂtanak hazánkban.
Mit nevezünk ráknak?
A betegség során a testben lévő normál sejtek egy csoportja rendellenes növekedni kezd és daganat alakul ki. Ha a beteg nem kap kezelést, akkor a daganat tovább növekedhet és elterjedhet a test más részeibe is a véráram és a nyirokrendszer révén. Persze nem minden daganat rosszindulatú (malignus), vannak jóindulatú (benignus) daganatok is, amelyek növekednek ugyan, de nem szóródnak szét a szervezetben és nem veszélyeztetik a beteg életét.
A leggyakoribb rák Magyarországon a tüdőrák
Magyarországon Ă©s a világon is a tĂĽdĹ‘rák a vezetĹ‘ halálok a daganatos megbetegedĂ©sek között. Évente 8-10.000 Ăşj tĂĽdĹ‘rákos megbetegedĂ©st azonosĂtanak, azaz ennyi beteg kerĂĽl az ellátĂłrendszerbe. A betegek 5 Ă©ves tĂşlĂ©lĂ©si aránya 15-17 %. SzomorĂş adat, hogy bár a tĂĽdĹ‘rák gyakorisága a kor elĹ‘rehaladtával nĹ‘, az Ăşjonnan felfedezett esetek Ă©s a tĂĽdĹ‘rákban elhunytak kb. harmada 65 Ă©vesnĂ©l fiatalabb.
Azonban számos olyan tĂ©nyezĹ‘ van, aminek változtatása rajtunk is mĂşlik, Ă©s aminek eredmĂ©nyekĂ©ppen csökkenthetjĂĽk a daganatos megbetegedĂ©s, Ăgy a tĂĽdĹ‘rák kockázatát is. Ilyen tĂ©nyezĹ‘k pĂ©ldául az alkoholfogyasztás csökkentĂ©se, a testsĂşly kontrollálása, az egĂ©szsĂ©ges táplálkozás, az Ă©letkornak megfelelĹ‘, rendszeres mozgás, a munkahelyi ártalmak kivĂ©dĂ©se (sugárterhelĂ©s, szennyezett levegĹ‘ vagy kemikáliák).
Ezek közĂĽl a tĂĽdĹ‘rák megelĹ‘zĂ©se Ă©rdekĂ©ben kĂĽlönösen fontos a környezeti ártalmak elkerĂĽlĂ©se (autĂłk károsanyag kibocsájtása, lĂ©gszennyezettsĂ©g) Ă©s a dohányzás mellĹ‘zĂ©se, legyen szĂł akár aktĂv, akár passzĂv dohányzásrĂłl. TĂĽdĹ‘rákos megbetegedĂ©sek mindössze 15%-ban fordulnak elĹ‘ olyan embereknĂ©l, akik sosem dohányoztak!
Persze vannak olyan tényezők, amelyeken nem tudunk változtatni, ilyen a genetikai adottságunk, az immunrendszerünk vagy az életkorunk.
A legfontosabb tünetek: nem múló köhögés, vagy egyéb légúti megbetegedés, véres köpet vagy a mellkasba sugárzó fájdalom, légszomj vagy kifulladás.
A tĂĽdĹ‘rák tĂpusai
A kissejtes tĂĽdĹ‘rák a daganat gyors növekedĂ©sű, más szervekre gyorsan átterjedĹ‘, agresszĂv tĂpusa. Nem műthetĹ‘, kemoterápiás kezelĂ©ssel vagy sugárkezelĂ©ssel a beteg Ă©lettartama hosszabbĂthatĂł, de a betegsĂ©g nem gyĂłgyĂthatĂł.
A nem kissejtes tĂĽdĹ‘ráknak három tĂpusa lĂ©tezik: a mirigyhám daganat (adenocarcinoma), amelyre lĂ©teznek szemĂ©lyre szabott kezelĂ©st biztosĂtĂł gyĂłgyszerek vagy immunterápia. A másik tĂpus a laphám daganat, amely a hörgĹ‘kben fordul elĹ‘, viszonylag lassabban növekszik Ă©s kĂ©sĹ‘bb eredmĂ©nyez áttĂ©tet. Laphámdaganat esetĂ©ben az immunterápia, a kemoterápia vagy a sugárkezelĂ©s jöhet szĂłba. A harmadik pedig nagysejtes tĂĽdĹ‘rák, amely egy gyors növekedĂ©sű, agresszĂv daganat, nagy, rendellenes kĂĽllemű sejtekbĹ‘l áll.
Mit tehetünk általánosságban a daganatos betegségek megelőzése és a gyógyulás érdekében?
SzűrĹ‘vizsgálatokon Ă©rdemes rĂ©szt venni, hiszen minĂ©l korábban derĂĽl fĂ©ny a betegsĂ©gre, annál nagyobb hatĂ©konysággal lehet azt gyĂłgyĂtani. A szűrĂ©s fontosságát – pláne a veszĂ©lyeztetett csoportokban – nem lehet elĂ©ggĂ© hangsĂşlyozni, ugyanis a tĂĽdĹ‘rákra az a jellemzĹ‘, hogy gyakran kĂ©pez áttĂ©teket Ă©s csak kĂ©sĹ‘n produkál tĂĽneteket, pedig a minĂ©l korábbi felimerĂ©ssel a tĂĽdĹ‘rák operáciĂłval jobb esĂ©llyel gyĂłgyĂthatĂł.
A daganatos betegsĂ©gek kezelĂ©sĂ©re Ăşjabb Ă©s Ăşjabb terápiás lehetĹ‘sĂ©gek nyĂlnak meg a rákos sejteket közvetlenĂĽl cĂ©lzĂł kĂ©szĂtmĂ©nyektĹ‘l az immunrendszer aktivizálását segĂtĹ‘ gyĂłgyszerekig. De az elĹ‘Ărt terápia mellett a beteg egyĂĽttműködĂ©se Ă©s gyĂłgyulni akarása is szĂĽksĂ©ges a sikerhez.
AlapvetĹ‘ fontosságĂş, hogy a beteg rendszeres kapcsolatot tartson az orvosával, pontosan tartsa be a kezelĂ©sre vonatkozĂł utasĂtásokat, Ă©s rĂ©szletesen mondja el mindig az Ă©szlelt tĂĽneteket, hogy az orvosa tisztában legyen az állapotával.
A betegsĂ©g során is szĂĽksĂ©g van azonban – a beteg állapotátĂłl fĂĽggĹ‘en összeállĂtott – testmozgásra, gyĂłgytornára.
Ugyanilyen fontos, hogy a beteg a gyĂłgyszerek mellett hozzájusson a megfelelĹ‘en táplálĂł, de a szervezetĂ©t nem megerĹ‘ltetĹ‘ tápanyagokhoz, Ă©telekhez – ebben dietetikus adhat segĂtsĂ©get.
A lelki egyensĂşly, a gyĂłgyulásba vetett hit is fĂ©l siker, amihez nem szĂ©gyen pszicholĂłgus segĂtsĂ©gĂ©t kĂ©rni. A beteg sokszor Ă©rezheti magát magányosnak, elveszettnek - ennek lekĂĽzdĂ©sĂ©ben fontos szerepet játszhat egy mentálhigiĂ©nĂ©s szakember.
Amennyiben a beteg már nem gyĂłgyĂthatĂł, akkor a fájdalom Ă©s a tĂĽnetek enyhĂtĂ©sĂ©re, a lehetĹ‘ legjobb Ă©letminĹ‘sĂ©g elĂ©rĂ©sĂ©re palliatĂv ellátásban rĂ©szesĂthetik pĂ©ldául a Magyar Hospice PalliatĂv EgyesĂĽlet által kĂ©pviselt közel száz hospice intĂ©zmĂ©nyben.