Nem lehet elég korán elkezdeni a gyermekek egészséges életmódra nevelését, amelynek szerves részét képezi a káros szenvedélyek hatásaival, veszélyeivel kapcsolatos ismeretterjesztés is. A KamaszPanasz október elején kreatív pályázatot hirdetett tizenévesek számára a dohányzásról való leszokás elősegítése céljából.
A kamaszkor sok szülő számára az aggodalom időszaka, hiszen ezek azok az évek, amikor a gyermekük átmegy a legmeghatározóbb test-lelki változásokon.
A betegség tünetei, megállapítása és kezelési lehetőségei
A tüdőrák gyanúját keltő legfőbb tünet a tartós köhögés. Dohányosoknál, ahol a köhögés egyébként is általános tünet, a köhögés súlyosbodása, jellegének megváltozása szolgálhat figyelmeztető jelként. Egyéb gyakori tünetek: véres köpet, légszomj, ziháló légzés, rekedtség, ismételten kiújuló hörgő- vagy tüdőgyulladás, állandósuló mellkasi fájdalom. E tünetek tartós (többhetes) fennállása esetén orvoshoz kell fordulni.
Egy az USA-ban végzett vizsgálat szerint a C-vitamin megvédheti a passzív dohányosokat a füst által okozott ártalmaktól.
A kísérlet során azon passzív dohányosokban, akik két hónapon át napi 500 mg C-vitamint vettek magukhoz, átlagosan 11-12 százalékkal alacsonyabb koncentrációban mérték a jelenlétét egy, a sejtmembránt oxidatív úton károsító ún. lipid peroxidáznak. A kontrollcsoportba tartozó passzív dohányosok placebot (azaz C-vitamint nem tartalmazó, "üres" tablettákat) kaptak.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) becslése szerint 2030-ra a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) lesz a harmadik leggyakoribb halálozási ok a világon, a szívbetegség és a stroke mögött. Amikorra kiderül, hogy a beteg COPD-ben szenved, tüdőfunkciójának kb. 50%-át már elvesztette, mindennapi életében pedig nehézségekkel szembesül.
Dacára annak, hogy a COPD világszerte 210 millió embert érint és kétszer annyi halálozásért felelős, mint a cukorbetegség, keveset hallani róla.
Az egyetlen legálisan árult méreg
"A dohány a világkereskedelem fontos árucikke. A dohányfogyasztást a társadalmi szokások, a divat, az ízlés változása befolyásolják. A dohányzók száma az első világháború után mintegy megkétszereződött. A fejenkénti fogyasztás Németországban 2,01, Nagy-Britanniában 1,41, Franciaországban 1,29, Magyarországon 0,99 kg. Magyarországon az első világháború előtt 22 dohánygyár működött." - olvasható az Új Idők Lexikonának 7-8 kötetében, a dohány szócikk alatt.
Az Amerikai Rákellenes Társaság 1976-ban közzétett ötlete alapján vált minden november harmadik csütörtökje Füstmentes Nappá.
Láncdohányos, erős dohányos, kocadohányos, passzív dohányos, társasági dohányos – ők mindannyian érintettek a dohányzás következményeiben. De mi jellemző például a munkahelyi dohányzásra?
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) kezdeményezésére 1988 óta május 31. a Nemdohányzó Világnap. Az évről-évre megrendezésre kerülő programsorozat elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyeire. Ebben az évben a a nőket, a fiatal lányokat helyezi a középpontba.
Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek. A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT), a Magyar Tüdőgyógyász Társaság (MTT) és egyéb orvosi társaságok összefogásának elsődleges célja, hogy felhívja a lakosság, az orvosok és a törvényhozók figyelmét az oly sokakat érintő káros szenvedély veszélyeire, a visszaszorítás szükségességére, s arra, hogy a korunk pestisének tartott dohányzás okozta mérhetetlen pusztítás tovább fogja szedni áldozatait, amennyiben nem teszünk ellene.
A statisztikai adatok szerint a világon mintegy 1,3 milliárd ember fújja nap mint nap a füstöt. Maga a dohányzás a tüdőrák okozta halálozás 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért felelős. A koszorúér betegségek mintegy 30%-az írható a dohányzás számlájára.
A cigaretta okozta tragédiák elsősorban a középkorú, 40-50 éves embereket érintik, akik átlag húsz évvel élhetnének tovább, ha nem hódolnának szenvedélyüknek. Még ennél is komolyabb fenyegetést jelent, hogy a 12-14 éves serdülőkorú lányok 7, míg a fiúk 12%-a mondható dohányosnak. A legnagyobb gond az, hogy a fertilis korban lévő 18-30 éves nők 42%-a dohányzik rendszeresen.
Egy 2007-es felmérés szerint a végzős diákok 60 százaléka naponta vagy hetente cigarettázik rendszeresen. A dohányzás egyébként is kiemelt népegészségügyi rizikófaktor, ráadásul a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban. Az orvoslás több évezredes történetében a megelőzés nagyon fiatal, alig száz éves múltra tekint vissza, fontosságának felismerése viszont jelentős változásokat hozott, nem csak az egészségpolitikában.
Évről évre nő azoknak a 15-18 év közötti diákoknak a száma, akik már középiskolai éveik alatt dohányoznak. Egy 1999-es hazai adatfelvétel szerint, amely az 1983-ban született serdülőket vizsgálta, a diákok 40,4%-a dohányzott a vizsgálatot megelőző hónapban, míg 29,4%-uk naponta gyújtott rá. 2003-ra a rendszeresen dohányzó fiatalok aránya 34,9%-ra nőtt.
2004-ben a 15 évesek közötti fiúk 36%-a, a lányok 28%-a dohányzott legalább egyszer egy héten, és ez az arány az elmúlt két évben a fiúknál 44,9%-ra, a lányoknál 46,9%-ra nő. Egy 2007-es felmérés szerint a végzős diákok 60 százaléka naponta vagy hetente dohányzik rendszeresen.
2002-ben a dohányzók aránya férfiaknál és nőknél Magyarországon 44%, illetve 27%, az Európai Unióban a legmagasabb. Az átlagos napi cigarettafogyasztás ugyancsak magas a dohányosok között, férfiaknál 66%, nőknél 43% a napi húsz cigarettát szívók aránya.
A prevenció szükségességének felismerése jelentős változásokat hozott a magyar egészségpolitikában. A Népegészségügyi Program többek közt a dohányzás visszaszorítását is célul tűzte ki, és az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) „Ciki a cigi” programja már óvodás korban nagy hangsúlyt fektet a megelőzés fontosságára.
Földünkön több mint egy milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. A dohányzás 3 millió ember halálát okozza évente. Törvényi beavatkozás és a józan belátás, az egészségtudatos gondolkodásmód megerősödése nélkül ez a szám a következő évezred '20-as, '30-as éveire akár 10 millióra emelkedhet.
A dohányosok nagy többsége 18 éves kora előtt már kipróbált valamilyen dohányterméket. Ha ennek a tendenciának nem tudunk gátat szabni, akkor becslések szerint az egész életen át tartó dohányzás 250 millió ma élő gyermek halálát fogja okozni. 151 országot tekintve a serdülő korú lányok körülbelül 7, míg a fiúk közel 12 %-a hódol ennek a rendkívül káros szenvedélynek.
Hazánk a világranglistán dobogós helyre került. Évente csaknem 30 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. Ez az egy évben előforduló halálesetek húsz százalékát teszi ki. Magyarországon minden harmadik ember dohányzik, és ezt az arányt évek hosszú sora óta nem sikerül visszaszorítani. A fiatalok egyre hamarabb kezdik, minden ötödik 10 éves már elszívta az első cigijét. A 13 évesek között már 50 százalékos az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig már 7 cigarettázott. Sokan a szüleiket követik. Minden ötödik gyermek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvége alatt.
A kender
Hazánkban is felmerült a könnyű- és keménydrogok törvényi szintű megkülönböztetésének igénye, melyet egyre élénkülő társadalmi vita kísér. Harcos ellenzők nem kívánnak különbséget tenni egyik vagy másik drog között, a marihuána szószólói pedig ódákat zengenek a kender csodálatos felhasználási lehetőségeiről. De mindkét fél elfeledkezik arról, hogy többségünk mit sem tud a drogokról, ismereteink amerikai akciófilmekből származnak, és csak azok kezdenek olvasni, keresgélni, akiknek környezetében valaki bajba került. Ez struccpolitika, mindenkinek meg kell ismerkednie legalább az alapfogalmakkal.
Mit nevezünk könnyűdrognak?
A világon több mint egymilliárd ember fújja nap mint nap a füstöt. E káros szenvedély jelenleg mintegy 6 millió ember halálát okozza évente. Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek.
A cigarettázók környezetében élőknél sokkal gyakoribbak a szívpanaszok, ugyanakkor fokozódik a halálos szívizomelhalás esélye is. Ma van a „Ne gyújts rá” világnap.
Kaliforniai jogalkotók szándéka szerint a jövőben törvény tiltaná meg a dohányzást azokban a személygépkocsikban, melyekben gyermekek is utaznak.
Magyarország – a dohányosok számát tekintve – meglehetősen "előkelő" helyen áll a világranglistán: negyedikek vagyunk.
Néhány igen ijesztő adat: a nők 30, míg a férfiak 48 százaléka dohányzik. A várandós anyák 20 százaléka sem gondolja úgy, hogy magzatának és magának is jót tenne, ha végre felhagyna a füstöléssel. Annak ellenére van ez így, hogy számtalan betegség – szív- és érrendszeri gond, tüdőbetegség, tüdő- és szájüregi daganatok, impotencia, meddőség – kialakulásáért felelős a dohányzás. És azért is, hogy évente több mint 13000 nőt veszítünk el, akiknek a halála kapcsolatba hozható a cigarettázással.
A Kína társadalmi és gazdasági életére oly jellemző sajátos kettősség most a dohányáru értékesítés szabályozásában és gyakorlatában is tetten érhető.
Utóbb a forgalmazás és fogyasztás érdeke került szembe azzal a Kína által is aláírt nemzetközi egyezménnyel, mely a csatlakozókat az összes cigarettaautomata bevonására kötelezi. A távol-keleti nagyhatalom bizonyára meg is teszi ezt, de ebben az országban, ahol irdatlan mennyiségű füstölnivaló fogy, és az igény kielégítéséért a kincstárba közvetlenül befizető állami tulajdonú dohánymonopólium a felelős, mindez nem maradhat büntetlenül.
A Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) 2000. február 4-én írta alá azt a dokumentumot, amely világméretű összefogásra szólít fel a rák ellen.
A nemzetközi és a hazai elszomorító statisztikák is jelzik azt, hogy évről-évre érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy mit tehetünk önmagunkért a betegség megelőzése érdekében, vagy rákos betegként a gyógyulásért.
Szakértő dr. Vadász Imre tüdőgyógyász
Az Egészségügyi Világszervezet útmutatásai alapján 2001-2002-ben elkészült az elsô hazai országos reprezentatív egészségfelmérés. Ebből született a Jelentés a dohányzásról című munka.
Naponta nyolcvan, évente harmincezer honfitársunk halála hozható a füstöléssel összefüggésbe. Vagyis kétszer több, mint ahányan - összesen! - baleset, erőszakos halál, öngyilkosság, alkoholizmus, illetve kábítószer-fogyasztás következtében meghalnak.
A tüdőrák és a dohányzásellenes szervezetek világszerte minden év novemberében tartják a Tüdőrák Hónapját, hogy felhívják a figyelmet a tüdőrákot okozó tényezőkre és a betegség elleni küzdelem szempontjaira, szerepére. A tüdőrák továbbra is a leggyakrabban előforduló rákbetegség.
A tüdőrák magyarországi előfordulási és halálozási adatai közismerten igen kedvezőtlenek: 2016-ban az Európai Unió országai közül Magyarországon volt a legmagasabb a lakosság számához képest a tüdőrák okozta halálozás (90,1 haláleset 100 000 lakosra vetítve).
Míg az egyre szigorodó reklámozási és közegészségügyi szabályok már-már kilendíteni látszanak a holtpontról a dohánygyárak elleni küzdelmet, utóbbiak egyre újabb és újabb trükkökkel próbálják megnyerni maguknak a káros szenvedéllyel még nem (vagy nem eléggé) élőket.
Hazai tájaink éghajlatát szem előtt tartva tekintjük át az általuk kínált főbb terápiás lehetőségeket.
Alföldi klímánkat nagy napi és évi hőmérsékleti ingadozás jellemzi. Sok a napfény, csekély a páratartalom és a felhőzet, a csapadékmennyiség kevés, a szél mérsékelt erősségű. Ingerklíma, azaz a szervezettől alkalmazkodást követel. Rheumás betegeknél jótékony, különösen, ha gyógyvíz is rendelkezésre áll. Emellett kedvezően hathat az anémiára.
A beteg kérdi a rendelőben az orvosát:
- Doktor úr, a felírt gyógyszernek van valami mellékhatása?
- Igen, ismét munkaképes lesz...
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.