Egy 2007-es felmérés szerint a végzős diákok 60 százaléka naponta vagy hetente cigarettázik rendszeresen. A dohányzás egyébként is kiemelt népegészségügyi rizikófaktor, ráadásul a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban. Az orvoslás több évezredes történetében a megelőzés nagyon fiatal, alig száz éves múltra tekint vissza, fontosságának felismerése viszont jelentős változásokat hozott, nem csak az egészségpolitikában.
Évről évre nő azoknak a 15-18 év közötti diákoknak a száma, akik már középiskolai éveik alatt dohányoznak. Egy 1999-es hazai adatfelvétel szerint, amely az 1983-ban született serdülőket vizsgálta, a diákok 40,4%-a dohányzott a vizsgálatot megelőző hónapban, míg 29,4%-uk naponta gyújtott rá. 2003-ra a rendszeresen dohányzó fiatalok aránya 34,9%-ra nőtt.
2004-ben a 15 évesek közötti fiúk 36%-a, a lányok 28%-a dohányzott legalább egyszer egy héten, és ez az arány az elmúlt két évben a fiúknál 44,9%-ra, a lányoknál 46,9%-ra nő. Egy 2007-es felmérés szerint a végzős diákok 60 százaléka naponta vagy hetente dohányzik rendszeresen.
2002-ben a dohányzók aránya férfiaknál és nőknél Magyarországon 44%, illetve 27%, az Európai Unióban a legmagasabb. Az átlagos napi cigarettafogyasztás ugyancsak magas a dohányosok között, férfiaknál 66%, nőknél 43% a napi húsz cigarettát szívók aránya.
A prevenció szükségességének felismerése jelentős változásokat hozott a magyar egészségpolitikában. A Népegészségügyi Program többek közt a dohányzás visszaszorítását is célul tűzte ki, és az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) „Ciki a cigi” programja már óvodás korban nagy hangsúlyt fektet a megelőzés fontosságára.