Óbuda önkormányzata kezdeményezi a budapesti Hajógyári-szigeten fekvő Hadrianus-palota és a dunai limes magyarországi szakaszának felvételét az UNESCO világörökségi listájára – mondta Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere a Hajógyári szigeten tartott keddi sajtótájékoztatón.
Kiemelte: a pályázat alapját az a korábbi szakmai anyag adja, amelyet már 2018-ban Visy Zsolt régész, muzeológus és csapata számos szakember és szakmai szervezet bevonásával elkészített, de a politikai döntések miatt a listára vétel meghiúsult.
Hangsúlyozta, hogy a kerületben élők és az ott dolgozó közösségek is támogatják a projektet, és kiemelte a terület bérlőjét is, aki vállalta, hogy a bérleti szerződése módosítása nélkül lehetőséget biztosít a projekthez kapcsolódó munkák elvégzésére, a projekt támogatására.
Hangsúlyozta, hogy a kerületben élők és az ott dolgozó közösségek is támogatják a projektet, és kiemelte a terület bérlőjét is, aki vállalta, hogy a bérleti szerződése módosítása nélkül lehetőséget biztosít a projekthez kapcsolódó munkák elvégzésére, a projekt támogatására.
Hozzátette: az önkormányzat saját forrásokat is el fog különíteni, hogy segítse az államot abban, hogy minél hamarabb be tudja adni újra a pályázatot, valamint fel fogja kérni az érintett települések polgármestereit is, hogy segítsék ennek a mielőbbi megvalósulását.
A polgármester arra is rámutatott, hogy a világörökségi listára kerüléssel lehetőség nyílna arra is, hogy a III. kerületben lévő, római korból származó egyedülálló műtárgyakat és kulturális kincseket be tudják mutatni. A projektet Tétényi Éva, a III. kerület főépítésze fogja szakmai szempontból koordinálni.
A polgármester hangsúlyozta: fontosnak tartják, hogy a Hajógyári-szigetet ne építsék be, és az ott lévő kulturális emlékeket megőrizzék, és ugyanilyen lényeges a projekt miatt érintett több mint hatvan település kulturális értékének védelme is.
Visy Zsolt reményét fejezte ki aziránt, hogy az új kormányzat felismeri a csatlakozás jelentőségét és annak fontosságát, hogy mit jelent Magyarország számára, ha be tud kapcsolódni abba a nagy nemzetközi rendszerbe, amelyet a világörökségi listájára való felkerülés jelent.
A professzor felidézte, hogy az egykori Római Birodalom limeséről, határáról van szó, amely három kontinensen halad keresztül. Ez a nagyjából 6500 kilométer hosszú vonal válhatna teljes egészében világörökségi helyszínné. Hozzátette: büszkék lehetünk arra, hogy Magyarország is rendelkezik ennek egy szakaszával. Ez a magyarországi teljes Duna-szakasz, amely nemcsak Pannóniának, hanem a birodalomnak is határa volt.
Felidézte, hogy 2011-ben készült el Szlovákiával közösen egy nevezési dokumentáció, majd szakmai egyeztetések után 2017-ben nyolc ország fogott össze, hogy a dunai limest az elejétől a végéig egységes világörökségi helyszínné tegyék. A pályázat 2018-ra elkészült, Magyarország benyújtotta, és pozitív, elismerő értékelést kapott.
Azonban egy kormányzati döntés értelmében a Hadrianus-palotát ki kellett venni a pályázatból. Ezt az UNESCO Világörökségi Bizottsága nehezményezte, mivel a magyarországi Hadrianus-palota az egyetlen olyan helytartói palota az egész római limesen egyelőre, amelyik értékelhető mozaikkal, freskókkal rendelkezik és teljes egészében fel van tárva. Bár újra beadták a pályázatot a palota nélkül, azonban 2021-ben Magyarország az utolsó pillanatban az egész helyszínt kivette a pályázatból. A partnerországok – Németország, Ausztria és Szlovákia – helyszínei viszont felkerültek a listára.
Ha nem változik semmi, akkor lehet, hogy két év múlva az egész európai dunai limes szakasz világörökségi helyszín lesz a magyarországi szakasz nélkül annak ellenére, hogy 25 évvel ezelőtt éppen Magyarország javasolta, hogy egységes helyszínként kerüljön fel a listára a limes – mondta Visy Zsolt. Hozzátette: bízik abban, hogy a kormányzat megvizsgálja, hogyan lehetne a programot feléleszteni, és a benyújtásához elkészíteni a kisebb-nagyobb átdolgozásokat igénylő dokumentációt, amely a nevezés alapja lesz.
Tétényi Éva főépítész egyebek mellett a projekt közösségépítő erejét hangsúlyozta, hiszen az így egymáshoz kapcsolódó települések egy nagy nemzetközi közösség részévé is válhatnak. Kiemelte: az örökségvédelem egyik fontos része, hogy azt a helyi közösségek is sajátjuknak érezzék.
Utalt arra, hogy a világörökségi terület megismeréséhez számos kulturális programot lehet társítani, így a turizmus szempontjából is kiemelt jelentőségű a program. Emellett Óbuda szeretne lehetőséget és helyszínt adni mindazoknak a konferenciáknak, tudományos kutatásoknak, innovációs projekteknek, amely az egész limes világörökségi projekt megvalósításához, sikeréhez hozzájárulhatnak.
(MTI)
