A vizuális- és az audiovizuális ingerek az asszociatív tanulásra és a hozzá kapcsolódó memóriafolyamatokra gyakorolt hatását vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, eredményeikről a Frontiers in Human Neuroscience szakfolyóiratban megjelent cikkben számoltak be.
Az asszociatív ekvivalenciatanulás alapvető gondolkodási folyamat, amelynek során különböző ingerek között közös következmények alapján alakulnak ki kapcsolatok, így fontos szerepet játszik az emlékezeti és tanulási mechanizmusok működésében.
Nagy Attila felelős szerző és munkatársai által írt tanulmány azt vizsgálta, hogy az asszociatív ekvivalenciatanulás során a vizuális ingerek összetettsége vagy az ingerek modalitása – vagyis hogy kizárólag vizuális, vagy audiovizuális (vizuális és hangingerek együtt) ingereket alkalmaznak – gyakorol-e nagyobb hatást a tanulási teljesítményre.
Az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Élettani Intézetének és a SZTE Egészségtudományi Karának kutatói által végzett szisztematikus méréssorozat volt az első, melyet a modalitás és a vizuális inger szemantikai tartalmának hatásait vizsgálta ugyanazon a nagy résztvevői mintán.
A vizsgálatban 117 egészséges felnőtt vett részt, akik négy különböző számítógépes tanulási feladatot végeztek el. Két feladat kizárólag vizuális, kettő pedig audiovizuális ingereket alkalmazott. A vizuális ingerek az egyik tesztben könnyen felismerhető, jelentős szemantikai tartalommal bíró képek (rajzolt arcok és színes halak), míg második tesztben egyszerű geometriai alakzatok voltak.
A kutatók a tanulási folyamat hatékonyságát, a felidézés pontosságát és az új ingerkapcsolatok kialakításának sikerességét hasonlították össze. Az eredmények azt mutatták, hogy a vizuális ingerek szemantikai tartalma és komplexitása nagyobb hatással volt a teljesítményre, mint az, hogy a feladat vizuális vagy audiovizuális formában jelent meg.
A jellegzetesebb, összetettebb vizuális ingerek gyorsabb és pontosabb feladatvégzést eredményeztek, ami a tanulási folyamatban kifejezettebb volt. Az audiovizuális megjelenítés önmagában csak korlátozott előnyt biztosított: pozitív hatása elsősorban akkor volt megfigyelhető, amikor komoly szemantikai tartalommal bíró vizuális ingerekkel párosult, míg az egyszerű geometriai ábrák esetében nem javította, sőt egyes esetekben még rontotta is a teljesítményt.
Az SZTE kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy egészséges felnőtt emberekben az asszociatív tanulás sikerességét elsősorban a vizuális ingerek minősége, felismerhetősége és szemantikai tartalma határozza meg, míg több érzékszerv bevonása önmagában nem garantál jobb teljesítményt. Az audiovizuális információ előnye a vizuális ingerek tulajdonságaitól függ, ezért a multiszenzoros tanulási helyzetek tervezésekor nemcsak az alkalmazott modalitásra, hanem a vizuális ingerek tartalmára és komplexitására is figyelmet kell fordítani.
A szakemberek szerint ezek az eredmények hozzájárulhatnak a tanulási folyamatok jobb megértéséhez, valamint a klinikai diagnosztikában és a kognitív működések vizsgálatában alkalmazott asszociatív tanulási tesztek tovább fejlesztéséhez is.
A szerzők korábbi kutatásai kimutatták, hogy egészséges gyermekeknél és serdülőknél, a felnőttekkel ellentétben az audiovizuális ingerek hatékonyabban segítették az asszociatív tanulást, mint a tisztán vizuális ingerek. Ennek fényében a kutatók a jövőben azt is vizsgálni szeretnék, hogy az olyan változók mit az életkor, az iskolai végzettség vagy a kognitív képességek, hogyan befolyásolhatják az inger modalitásának és a vizuális ingerek szemantikai tartalmának az asszociatív tanulásra gyakorolt hatását.
(MTI)
