ImmunerĹ‘sĂtĹ‘ Ă©telek
Sajnos Magyarországon meglehetĹ‘sen kevesen Ă©tkeznek egĂ©szsĂ©gesen, amely nemcsak a fiatal korosztálynál, hanem az idĹ‘sek körĂ©ben is komoly gondokat jelent. Gondoljunk csak az Ă©letkor elĹ‘rehaladásával egyre gyakoribbá válĂł betegsĂ©gekre – szĂvinfarktus, trombĂłzis, cukorbetegsĂ©g, köszvĂ©ny, csontritkulás, vastagbĂ©ldaganat stb. –, melyek kialakulásában nagyon nagy szerepet játszik a helytelen táplálkozás. Az immunrendszer tartĂłs hanyatlása nemcsak akut betegsĂ©geket, fertĹ‘zĂ©seket tud produkálni, hanem az elĹ‘bb emlĂtett krĂłnikus kĂłrkĂ©pek szĂ©les repertoárját is.
Ha bekopogtatnánk egy átlagos magyar családhoz, a következĹ‘ Ă©tkezĂ©si szokásokkal találnánk szembe magunkat: reggelire semmi vagy kávĂ© kevĂ©s tejjel, pirĂtott fehĂ©r kenyĂ©r vajjal, felvágottal. EbĂ©dre szendvics vagy ĂĽzemi menĂĽ (zöldsĂ©gleves, zöldbab fĹ‘zelĂ©k, fasĂrt, Ăzes piskĂłtatekercs), vacsorára kenyĂ©r, felvágott, sajt, egy paradicsom, fĂ©l paprika). FolyadĂ©k gyanánt, jobb esetben elfogy egy liter vĂz.
TermĂ©szetesen ez az Ă©tkezĂ©s messze elmarad az optimálistĂłl, mivel rengeteg Ăşn. ĂĽres kalĂłria (kenyĂ©r), arányaiban magas Ă©s nem kedvezĹ‘ minĹ‘sĂ©gű zsĂrtartalom, kevĂ©s rost, minimális vitamin, ásványi anyag Ă©s nyomelem jellemzi. A szervezet ellenállĂł kĂ©pessĂ©ge egy ilyen Ă©tkezĂ©stĹ‘l naprĂłl napra gyengĂ©bbĂ© válik, Ă©s az Ă©vek hosszĂş sora alatt vas- Ă©s folsavhiányos vĂ©rszegĂ©nysĂ©g Ă©s egyĂ©b kĂłros elváltozás jöhet lĂ©tre.
Mit kell tenni a megelőzés érdekben?
• Első és legfontosabb dolog, hogy változatosan étkezzünk!
FĹ‘leg a fiatal Ă©s idĹ‘s korosztály hajlamos arra, hogy csak a „kedvenc" Ă©teleit hajlandĂł megenni. Azonban a szervezetnek mindenre szĂĽksĂ©ge van. TermĂ©szetesen mindez nem azt jelenti, hogy nap mint nap mindenfĂ©le Ă©lelmiszert szerepeltetni kell az Ă©tkezĂ©sben. A lĂ©nyeg, hogy egy hĂ©ten belĂĽl lehetĹ‘leg mindenfĂ©lĂ©t – legalább 36-fĂ©le Ă©lelmiszert – fogyasszunk. A változatosság megvalĂłsĂtásának legegyszerűbb mĂłdszere, ha legalább hatfĂ©le szĂnű Ă©telt fogyasztunk el naponta.
Kéket-lilát: szilvát, céklát, szedret stb.
FehĂ©ret: tojásfehĂ©rjĂ©t, csirkemellet, halat, tofut, natĂşr joghurtot, kefĂrt stb.
Zöldet: olĂvaolajat, parajt, brokkolit, petrezselymet, paprikát stb.
Pirosat: paradicsomot, retket, szőlőt, vörösbort, ribizlit, epret stb.
Sárgát: burgonyát, sajtot, barackot, citromot, narancsot, mézet stb.
Barnát: mandulát, gabonát, babot, kakaóport stb.
• Ne Ă©tkezzĂĽnk zsĂrosan!
FelmĂ©rĂ©sek tapasztalatai szerint a magyar lakosság meglehetĹ‘sen zsĂrosan Ă©tkezik. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen hagyományos Ă©teleleink nem spĂłrolnak a szafttal, a zsĂrral. Az összenergia-bevitel 35-38 százalĂ©ka zsĂr formájában kerĂĽl az emĂ©sztĹ‘rendszerbe. Mindez nem lenne mĂ©g olyan nagy baj akkor, ha a zsiradĂ©k fajtája kedvezĹ‘ lenne: azaz olĂvaolaj Ă©s a halfĂ©lĂ©kben nagy mennyisĂ©gben jelen lĂ©vĹ‘ Ăşn. omega -3 zsĂrsav. Sajnos azonban Ă©ppen ez a kĂ©t zsĂrsavfĂ©lesĂ©g hiányzik az Ă©tkezĂ©sĂĽnkbĹ‘l. Az omega-3 zsĂrsavak vĂ©denek bennĂĽnket a fertĹ‘zĂ©sekkel, gyulladásokkal szemben, az olĂvaolaj kĂĽlönlegessĂ©ge pedig abban rejlik, hogy – bár zsiradĂ©k – mĂ©gis megakadályozza vĂ©rrögkĂ©pzĹ‘dĂ©st azzal, hogy szinte letisztĂtja az Ă©rfalakat.
• Kerüljük a cukrozást!
A tĂşl sok cukrozott Ă©tel (csokoládĂ©, sĂĽtemĂ©nyek, kakaĂłscsiga, fánk stb.), egyĂ©b egyszerű szĂ©nhidrát (kenyĂ©r, tĂ©sztafĂ©lĂ©k, pogácsa stb.) fogyasztása nagyon kedvezĹ‘tlen hatással van a szervezetre. Nemcsak cukorbetegsĂ©ghez vezet, hanem az öregedĂ©st is gyorsĂtja. Perricone Ă©s munkatársai által vĂ©gzett vizsgálatok eredmĂ©nyei azt bizonyĂtották, hogy a cukor- Ă©s az egyszerű szĂ©nhidrátmentes Ă©tkezĂ©s kitűnĹ‘en alkalmazhatĂł az arc ránctalanĂtására. Nem kell tehát csodakrĂ©meket kenni az arcra, nem kell plasztikai sebĂ©szhez fordulni, a ráncok a párolt hal Ă©s zöldsĂ©gfĂ©le fogyasztásának hatására kisimulnak. A tĂşlzott cukorfogyasztás az immunrendszer hanyatlását is elĹ‘idĂ©zi, ezĂ©rt Ă©dessĂ©g gyanánt ne a dobostortát, hanem a friss gyĂĽmölcsöt válasszuk.
• Fogyasszunk legalább 25 dkg zöldséget és ugyanennyi gyümölcsöt naponta!
Mindennek szerepe van a megfelelő rostbevitel elérésében, a folyadékpótlásban és a nélkülözhetetlen vitaminok, ásványi anyagok fedezésében.
Számos vitaminnak kiemelt jelentĹ‘sĂ©ge van a sejtek vĂ©delmĂ©ben, immunrendszer erĹ‘sĂtĂ©sben. A következĹ‘k tartoznak ide: C-vitamin, A-vitamin, karotin, D-vitamin, E-vitamin, szelĂ©n, cink, folsav stb.
Törekedjünk arra, hogy változatosan fogyasszunk a zöldségek, gyümölcsök széles tárházából. Megtehetjük, hiszen már szinte mindenféle élelmiszer elérhető a boltokban, piacokon. Egy dologra azonban érdemes figyelni: lehetőleg olyan zöldséget, gyümölcsöt vásároljunk, amelyeknek éppen szezonját éljük. A konténerben, melegházban érlelt élelmiszerek nem tartalmaznak annyi vitamint, ásványi anyagot.
• Bőségesen fogyasszunk folyadékot!
Ne várjunk a szomjúságra, mert sokszor késlekedik vagy egyáltalán nem jelez. Minél idősebbek vagyunk, annál kevésbé érzünk szomjúságot annak ellenére, hogy a folyadékigény alig változik.
A tĂ©li hidegben is szĂĽksĂ©g van vĂzre, nem csak a melegben, amikor szemmel láthatĂłan sok folyadĂ©kot tudunk veszteni az izzadsággal. TĂ©len a tĂĽdĹ‘n keresztĂĽl sok „pára" távozik, mivel Ăgy segĂt a szervezet a megfelelĹ‘ hĹ‘mĂ©rsĂ©klet kialakĂtásában.
FigyeljĂĽnk a rendszeres folyadĂ©kpĂłtlásra. Bárhová is megyĂĽnk, vigyĂĽnk magunkkal legalább fĂ©l liter vizet. LegmegfelelĹ‘bb a szĂ©nsavmentes ásványvĂz fogyasztása. A szĂ©nsavas vĂz hamarabb „megtölti" a gyomrot azáltal, hogy feszĂtĹ‘ Ă©rzĂ©st alakĂt ki, amelynek következmĂ©nye az lesz, hogy abbahagyjuk az ivást. A koffein- Ă©s teofillintartalmĂş italok – az alkohol is – folyadĂ©kot von el a sejtektĹ‘l, több lesz a vizelet mennyisĂ©ge, ezĂ©rt nem megfelelĹ‘ a folyadĂ©kpĂłtlás szempontjábĂłl. A cukorzott italokrĂłl pedig már esett nĂ©hány szĂł. Sok kalĂłriát tartalmaznak Ă©s megterhelik az anyagcserĂ©t, hiszen fokozzák a hasnyálmirigy inzulintermelĂ©sĂ©t Ă©s kibocsátását a vĂ©rbe. Ezáltal Ă©hsĂ©gĂ©rzet alakul ki.
Tehát igyunk legalább 1,5-2 liter szénsavmentes vizet, emellett soha ne feledkezzünk el a lédús gyümölcsökről, zöldségekről sem!
Dr. Boros Szilvia
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 061004)