vírusfertőzés

Ideális esetben egyiket sem. A bárányhimlőt nem szerencsés elkapni, de nem is érdemes elkerülni.

Az ellentmondást az a szakmai ismeret oldja fel, hogy a kisgyermekként elkapott bárányhimlő élethosszon át tartó védettséget biztosít ugyan, de már egészen fiatalon is rizikót jelent a betegség szövődményeit illetően. További hátulütője a dolognak, hogy bár a betegek döntő többsége meggyógyul, a vírus életük végéig szervezetükben marad.

Nem múlik el úgy nap, hogy a címben szereplő kórokozóról a híradások ne tennének említést az ország számos kórházában, szociális intézményében fejét felütő járvány okán. A felelős nevét már jól ismerjük, a "személyiségét" kevéssé. Járjuk körül, mi is ez a calicivírus valójában.

Nem véletlenül nevezik calicivírusnak, ugyanis a felszínén csésze vagy inkább kehely alakú bemélyedések láthatóak (calix, calices = kehely, kelyhek). Mivel a teljes vírus csupán 35-40 nanométer átmérőjű, ezek kizárólag elektronmikroszkóppal figyelhetőek meg.

Az utóbbi hetekben egyre több, a címbéli betegség Aedes szúnyogok által terjesztett, látszólag súlyosabb lefolyású, rosszabb prognózisú eseteiről ad hírt a sajtó Dél-Amerikából. Jelentőségét a halálos áldozatok száma, valamint a betegség, illetve terjesztői eddig nem jellemző területeken történő felbukkanása adja.

A Dengue-láz – az említett szúnyog inváziója idején – leggyakrabban Indiában, a Fülöp-szigeteken, Afrikában, a Karib-térségben és Közép-Amerikában üti fel időről-időre a fejét. A nyolcvanas években még Texasban is előfodult, de megjelenésük Dél-Amerikában – ha nem is szokatlan – eleddig nem okozott komolyabb fejfájást. Most azonban hatalmas, a korábban határnak tartott 25-30. szélességi fokot ostromló, egyre délebbre fekvő területeken is megjelenik – Kolumbián valamint Brazília északi és középső területein túl immáron Bolívia, Paraguay és Argentína is érintett. A terjedés összefüggésben lehet bolygónk éghajlatának feltartóztathatatlannak tűnő változásaival.

A betegséget a szúnyogok elleni védekezéssel lehet megelőzni. Bár a felelősnek tartott flavivírus a sárgaláz kórokozójával rokonságban áll, keresztimmunitás nem tapasztalható. A védőoltás kifejlesztését a közelmúlt eseményei vélhetően felgyorsítják, annál is inkább, mert a betegség prognózisa – a vírus veszélyesebb képviselőinek térnyerése okán – romlott, mortalitása (halálozási aránya) – főként a gazdaságilag, intézményesen elmaradottabb, elszigeteltebb területeken – a korábbi évekhez-évtizedekhez képest emelkedett.

Készüljünk a télre
Az évszakok váltakozása manapság nem fokozatosan, hanem hirtelen következik be. A gyönyörű őszi, tiszta időt borús, fagyos, téli nap válthatja fel, minden átmenet nélkül. Mit tehetünk annak érdekében, hogy ne döntsön le lábunkról a zord idő?

Az influenza időszaka általában november környékén kezdődik és egészen márciusig tart. Ki ne ismerné a vírusfertőzéssel járó kellemetlen tünetegyüttest (láz, ízületi fájdalom, fejfájás, levertség, émelygés, torokfájás, orrdugulás stb.), amely – főleg idősebb korban – súlyos szövődményekkel (pl. tüdőgyulladás) társulhat. Bármilyen különös, de nagyon könnyen megelőzhető az influenza és természetesen minden egyéb enyhébb téli fertőzés. Legfontosabb dolog, hogy mire jön az évszakváltás, immunrendszerünk, betegségekkel szembeni ellenálló képességünk erős legyen. Mindebben nagy szerepe van a megfelelő táplálkozásnak, a folyadékbevitelnek, a rendszeres fizikai aktivitásnak, a lelki egyensúlynak, megfelelő mennyiségű és minőségű alvásnak, pihenésnek.

Hüvelyi és húgyúti fertőzések és megelőzésük

Itt a nyár, így megint aktuálissá vált a hüvelyi és húgyúti fertőzésekről beszélni. Természetesen ezek nemcsak nyáron fordulnak elő, de ilyenkor sokkal több a fertőzési lehetőség. Melegben az izzadságmirigyek fokozott működése, a divatos, szűk, műszál tartalmú, hosszú nadrágok viselése, a strandok többnyire nem kifogástalan tisztaságú vize, a melegben jóleső, mezítlábas séta, a légkondicionált helyiségek gyakoribbá teszik a hüvelyi és húgyúti fertőzések megjelenését.

HEVENY HÖRGŐNYÁLKAHÁRTYA GYULLADÁS (HÖRGŐHURUT)

DEFINÍCIÓ

Az alsó légutak heveny gyulladását nevezzük hörgőhurutnak. Az esetek nagy részében vírusfertőzés következtében alakul ki, amely bakteriális felülfertőződést tesz lehetővé. Bizonyos személyeknek a légúti fertőzésekkel szembeni ellenállóképessége csökkent, ezáltal időjárásváltozásra, a levegő páratartalmának megváltozására fokozottabban érzékenyek. Súlyos esetben a légutak simaizmainak görcse is fellép, az asztmához hasonló tünetek alakulnak ki. A légutak nyálkahártyáját zavaró gőzök, gázok, a dohányfüst szintén súlyosbítják a tüneteket.

Két évbe telt a HIV okának kiderítése, és további évekbe a kiváltó vírus genetikai felépítésének azonosítása. A SARS okainak meghatározása és a kórokozó meghatározó génjeinek dekódolása azonban mindössze két hónapot vett igénybe.

Hogy mi a különbség oka? Az új, nagy teljesítményű módszerek, és a fejlett információ-technológia együttes alkalmazása.

A szövődmények kialakulásásnak gyakori helyeiAz influenza virionjai a légútak nyálkahártyáján megtelepedve és szaporodva annak elhalását okozzák. Az ellenállóképesség csökken, számos baktérium felülfertőződést okozhat. Ezek különféle enizmjei (proteázok) aktiválják az influenzavírusokat, így zárul be az ördögi kör. Ennek ellenére az intakt immunrendszer legyűri a fertőzést, a gyógyulás komplikációktól mentes.

Koronavírus elleni oltóanyagra emberi számítás szerint idén nem számíthatunk, bár most valóban komoly erőfeszitéseket tesznek kifejlesztéséért, a folyamat felgyorsításáért.

A korábbi koronavírus járványok nem teljesedtek ki pandémiává, így a vonatkozó vakcinák fejlesztése megállt.

Az Ebola vírus által okozott vérzéses láz az emberiséget érintő egyik legveszélyesebb vírusfertőzés.

A halálozási aránya 50–90 százalék közötti. A betegség Afrika és Ázsia dzsungeleiből ered. Az Ebola vírus számos formáját izolálták már, ezek klinikailag némiképp eltérő kórképet idéznek elő.

A vírus a fertőzött egyén vérével, testnedveivel, spermájával történő közvetlen érintkezés útján terjed. Beteg vagy elpusztult csimpánzról is átvihető az emberre. Lappangási ideje 2–21 nap.

Orrfolyás, köhögés, tüsszögés, torokfájás, láz, izom- és ízületi fájdalmak. Nátha, megfázás vagy influenza, gondolhatnánk... De melyik?

Hasonló tünetek, hasonló panaszok és a fenti fogalmak ráadásul gyakorta össze is mosódnak a köztudatban. Tényleg, mi is a különbség köztük?

Ugyanazon virológus társaság prominens képviselői kevesebb mint két hónapja azt nyilatkozták nagy nyilvánosság előtt, hogy "ne használjon szájmaszkot az, aki egészséges". Később megtoldották azzal, hogy "ha minden egészséges ember sebészi maszkban jár az utcán, az hatalmas pánikot is kelthet".

Most már azt mondják – menteni a menthetőt –, hogy "értelmetlen a maszkon vitázni": használ és kész. Mindenkinek. Milyen lehet virológusként ebben a témában a sor végén kullogni?

Nyári szerelmek - ahogy a pszichiáter látja

Nyakunkon a vakáció! Rövidesen tömegek kezdik meg szabadságukat, véget ért az iskola.

Megpróbálunk kikapcsolódni, elutazunk, új emberekkel találkozunk, új ismeretségek köttetnek. Egy részük később kapcsolattá szilárdul, más részük megszakad.

Mi az, amire lélektani szempontból figyelni kell, mi az, amit hasznos tudni?

Egy hosszú időszak felhalmozódott fáradtságát, monotonitását, megszokottságát szeretnénk kicsit elfelejteni. Jó volna feltöltődni, új tájakat megismerni, egyáltalán, másképp élni a szabadság napjait, mint a munkanapokat.

DIAGNÓZIS

Vírus által okozott, cseppfertőzés útján terjedő betegség. Lappangási ideje 14-21 nap. Általában enyhe lefolyású betegség, veszélye abban áll, hogy a terhesség idején (a korai szakaszban) elszenvedett fertőzés a magzatban súlyos szervi fejlődési rendellenességeket okoz.

TÜNETEK

Általános tünetek (gyengeség, rosszullét, hurutos köhögés, hőemelkedés, láz stb.) mellett kiütések alakulnak ki, a nyaki és a tarkótáji nyirokcsomók fájdalmasan megnagyobbodnak, néha ízületi gyulladás is fellép. A kiütések döntően a nyakon és a törzsön találhatók. Kb. 3 nap után a tünetek megszűnnek, szövődmény általában nem lép fel.

KEZELÉS

Egy új, kullancs által terjesztett betegség felfedezésének története.

Az övsömörről

Sokan azt gondolják, hogy az "övsömör" (herpes zoster) csak az övnek megfelelő tájon fordulhat elő. Mások meg sömörnek hiszik a hámló, viszkető, ekcémás jellegű bőrbajt, amely enyhe betegség és nem fájdalmas. A betegség oka: a bárányhimlő-övsömör vírus újraéledése a szervezetben. Minél fiatalabb életkorban esik át a csecsemő vagy gyermek a bárányhimlőn, annál hamarabb szűnik meg a vírussal szembeni védettség. Hazánk neves gyermekbőr-gyógyász professzora, Bókay János ismerte fel először a bárányhimlő és övsömör azonos vírusát. Övsömörben szenvedő egyén környezetében 2 hét lappangási idő után bárányhimlőt kap az, aki a betegségen még nem esett át.

Feliratkozás vírusfertőzés csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×