influenza

[gac]

Akik influenza ellen be kívánják oltatni magukat, azok a 2019/2020-as szezonban is alapvetően kétféle oltóanyagból választhatnak.

Noha támogatás – a védőoltás ingyenes a rizikócsoportba tartozóknak – döntően a háromkomponensű vakcinához jár, aki négykomponensűt szeretne, annak a háziorvos minden további nélkül felírja. Felmerül a kérdés, hogy érdemes-e az utóbbit választani. Írásunk végére kiderül.

Unos-untalan terítékre kerül ez a fertőző megbetegedés, főként a védőoltások kapcsán, melyek a médiumokban harsogó „már tarol az influenza”, „veszélyesebb lesz az influenza”, „nagy járvány várható” szalagcímek okán is remekül fogytak, fogynak. Kétségtelen tény, hogy a megviselt immunrendszerű, alapbetegséggel küszködő, illetve idősebb embereknek tanácsos beoltatniuk magukat minden évben, függetlenül attól, hogy milyen vírus(ok) szerepe lesz feltételezhető a betegség megnyilvánulásában.

A szövődmények kialakulásásnak gyakori helyeiAz influenza virionjai a légútak nyálkahártyáján megtelepedve és szaporodva annak elhalását okozzák. Az ellenállóképesség csökken, számos baktérium felülfertőződést okozhat. Ezek különféle enizmjei (proteázok) aktiválják az influenzavírusokat, így zárul be az ördögi kör. Ennek ellenére az intakt immunrendszer legyűri a fertőzést, a gyógyulás komplikációktól mentes.

Az influenzával kapcsolatos hírekre portálunkon rendszeresen reagálunk, többnyire azzal a célzattal, hogy kiegyensúlyozzuk a médiumokban harsogó, a veszély bulvárjellegű felerősítésében érdekelt hírműsorokat, cikkeket. Mivel a téma döntően orvosi, biológiai, virológiai jellegű, laikus szerzőkkel, szerkesztőkkel szemben nem merül fel a tudományos megközelítés igénye. Felmerül ellenben a kérdéskör józan, tényeken alapuló, felesleges pánikkeltésre okot nem adó kezelésének követelménye.

2004 februárjában írtuk: „A madárinfluenza persze nem újkeletű. Az első észlelés Olaszországban 1878-ban(!) történt, ekkor írták le azt, hogy az adott madárállomány teljesen elpusztult. Több mint száz évvel később az USA-ban (Pennsylvania) már 17 milló szárnyast kellett ahhoz elpusztítani, hogy a fertőzés tovaterjedését megakadályozzák. Utóbbi a védekezés kulcsa. A fertőzött állományt szigorúan eliminálni kell, karantén, fertőtlenítés foganatosítandó (a vírus hőre, fertőtlenítőszerekre érzékeny). A szegényebb országokban ennek nagyon komoly gazdasági kihatásai vannak, így például Mexikóban 1992-95 között többször is felütötte a fejét a járvány. Ez a madárállomány kímélése, a nem kellő szigorúsággal és következetességgel folytatott védekezés miatt történhetett.”

Az utolsó néhány mondat a lényeg. Nem véletlen, hogy a sertésinfluenza emberről emberre terjedni képes járványa Mexikóban jelent meg először. Mexikó ugyanis a vírus számára egy rekombinálódási kánaánnak bizonyult, ahol szabadon garázdálkodhattak madarak, emlősök (sertések), emberek között. Az első hírek a mexikói betegek körében tapasztalható magas mortalitási (halálozási) arányról szólnak, szemben a nem mexikói illetőségű páciensekkel, akik között fatális kimenetelről még nincs tudomásunk. Elképzelhető, hogy ez a különbség is genetikai szinten lesz majd kimutatható.

Írásunk címe némileg talányos, de ha szán rá három percet, a végén mindenre fény derül, méghozzá szigorúan az evidencia alapú orvoslás határain belül maradva.

Mindannyian tudjuk, hogy a szezonális influenza megbetegedés megelőzése érdekében oltásra van szükség. Az influenzát persze enélkül is meg lehet úszni, és ehhez még remetének sem kell lenni: immunrendszerünk állapota, korábbi fertőzés(ek), keresztreakciók és számos más tényező játszhat itt szerepet. A megbetegedés jó eséllyel (de nem garantáltan) történő elkerüléséhez azonban a vakcina időben történő beadása elengedhetetlen.

Az influenza vírusa változékony. Ezért kell évről évre felülvizsgálni az oltóanyag összetételét. Gondos szakmai mérlegelés előzi meg, hogy mely vírustörzsek inaktivált virionjai kerüljenek bele, külön a Föld északi és külön annak déli féltekéjét illetően. Előfordul, hogy az oltás többnyire három vírustörzse közül egy-egy, olykor kettő is azonos az elmúlt szezon vakcinájában találhatóakkal. Mi több, az oltóanyag összetétele akár változatlan is maradhat, ahogy ezt éppen most, az aktuális 2014/2015-ös járvány és felkészülés kapcsán tapasztalhatjuk.

A hírek szerint Csehországban elfogytak a patikákból a madárinfluenza-ellenes készítmények. Ezek vásárlói – sajnos – nem sokat fognak érni vele, ha valóban kitör az a bizonyos világméretű járvány. Már az interneten is cégek tucatjai hirdetik madárinfluenza elleni gyógyszereiket. Felmerülhet Önben is a kérdés, hogy melyik lehet hatékony.

Első megközelítésben talán nem túl szívderítő, de nagyjából egyik sem. Érdemes körüljárnunk, hogy miért.

Mint ahogy arról már egy régebbi cikkünkben írtunk, az influenzavírus az orthomyxovírusok közé tartozik. Örökítőanyaga RNS (ribonukleinsav), belső antigénje stabil, külső antigénjei a fő problémát okozó 'H' (hemagglutinin) és 'N' (neuraminidáz). A manapság beszédtémát adó, főként szárnyasokat megtámadó H5N1 vírus tehát az 5-ös típusú H-antigént és az 1-es típusú N-antigént hordozza. Az N1 a közönséges influenza-A vírusában is megtalálható, az 5-ös hemagglutinint (H5) az előbbiből még nem izolálták.

Feliratkozás influenza csatornájára







Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×