influenza

A járványok oka a felszíni struktúra változékonysága.Az influenzua vírusa az ún. orthomyxovírusok közé tartozik. Nem csak az embert betegítheti meg, hanem előszeretettel tanyázik madarakban, sertésekben, lovakban.

A sertések és madarak lehetnek a legnagyobb "tározói" (reservoir), lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy itt olyan változásokon essen át, melyek fokozzák fertőzőképességét (vagy súlyosabb betegséget okozzanak), de legalábbis egy lépéssel előrébb járjanak a kifejlesztett oltóanyaghoz képest.

Ajánlják az orvosok, amikor a menetrendszerűen érkező, őszi-téli náthás, influenzás időszakban szipogva, rekedten, könnyező szemekkel, a köhögéstől fuldokolva próbálunk beszámolni nekik panaszainkról. Vagyis arról, hogy "mint derült égből a villámcsapás", jött, látott, győzött, azaz kiterített bennünket az ilyentájt szokásos kór. Hogy is fogalmazhatnánk meg egyértelműen, ám mégis szalonképesen, hogy úgy érezzük magunkat ilyenkor, mint akin átment az úthenger.

Akik influenza ellen be kívánják oltatni magukat, azok a 2019/2020-as szezonban is alapvetően kétféle oltóanyagból választhatnak.

Noha támogatás – a védőoltás ingyenes a rizikócsoportba tartozóknak – döntően a háromkomponensű vakcinához jár, aki négykomponensűt szeretne, annak a háziorvos minden további nélkül felírja. Felmerül a kérdés, hogy érdemes-e az utóbbit választani. Írásunk végére kiderül.

Készüljünk a télre
Az évszakok váltakozása manapság nem fokozatosan, hanem hirtelen következik be. A gyönyörű őszi, tiszta időt borús, fagyos, téli nap válthatja fel, minden átmenet nélkül. Mit tehetünk annak érdekében, hogy ne döntsön le lábunkról a zord idő?

Az influenza időszaka általában november környékén kezdődik és egészen márciusig tart. Ki ne ismerné a vírusfertőzéssel járó kellemetlen tünetegyüttest (láz, ízületi fájdalom, fejfájás, levertség, émelygés, torokfájás, orrdugulás stb.), amely – főleg idősebb korban – súlyos szövődményekkel (pl. tüdőgyulladás) társulhat. Bármilyen különös, de nagyon könnyen megelőzhető az influenza és természetesen minden egyéb enyhébb téli fertőzés. Legfontosabb dolog, hogy mire jön az évszakváltás, immunrendszerünk, betegségekkel szembeni ellenálló képességünk erős legyen. Mindebben nagy szerepe van a megfelelő táplálkozásnak, a folyadékbevitelnek, a rendszeres fizikai aktivitásnak, a lelki egyensúlynak, megfelelő mennyiségű és minőségű alvásnak, pihenésnek.

A hangszalagok a gégevázon belül helyezkednek el. A gégeváz a nyakon jól kitapintható, helyét az ádámcsutka jelöli.

Unos-untalan terítékre kerül ez a fertőző megbetegedés, főként a védőoltások kapcsán, melyek a médiumokban harsogó „már tarol az influenza”, „veszélyesebb lesz az influenza”, „nagy járvány várható” szalagcímek okán is remekül fogytak, fogynak. Kétségtelen tény, hogy a megviselt immunrendszerű, alapbetegséggel küszködő, illetve idősebb embereknek tanácsos beoltatniuk magukat minden évben, függetlenül attól, hogy milyen vírus(ok) szerepe lesz feltételezhető a betegség megnyilvánulásában.

A szövődmények kialakulásásnak gyakori helyeiAz influenza virionjai a légútak nyálkahártyáján megtelepedve és szaporodva annak elhalását okozzák. Az ellenállóképesség csökken, számos baktérium felülfertőződést okozhat. Ezek különféle enizmjei (proteázok) aktiválják az influenzavírusokat, így zárul be az ördögi kör. Ennek ellenére az intakt immunrendszer legyűri a fertőzést, a gyógyulás komplikációktól mentes.

Az influenzával kapcsolatos hírekre portálunkon rendszeresen reagálunk, többnyire azzal a célzattal, hogy kiegyensúlyozzuk a médiumokban harsogó, a veszély bulvárjellegű felerősítésében érdekelt hírműsorokat, cikkeket.

Mivel a téma döntően orvosi, biológiai, virológiai jellegű, laikus szerzőkkel, szerkesztőkkel szemben nem merül fel a tudományos megközelítés igénye. Felmerül ellenben a kérdéskör józan, tényeken alapuló, felesleges pánikkeltésre okot nem adó kezelésének követelménye.

Írásunk címe némileg talányos, de ha szán rá három percet, a végén mindenre fény derül, méghozzá szigorúan az evidencia alapú orvoslás határain belül maradva.

Mindannyian tudjuk, hogy a szezonális influenza megbetegedés megelőzése érdekében oltásra van szükség. Az influenzát persze enélkül is meg lehet úszni, és ehhez még remetének sem kell lenni: immunrendszerünk állapota, korábbi fertőzés(ek), keresztreakciók és számos más tényező játszhat itt szerepet. A megbetegedés jó eséllyel (de nem garantáltan) történő elkerüléséhez azonban a vakcina időben történő beadása elengedhetetlen.

Az influenza vírusa változékony. Ezért kell évről évre felülvizsgálni az oltóanyag összetételét. Gondos szakmai mérlegelés előzi meg, hogy mely vírustörzsek inaktivált virionjai kerüljenek bele, külön a Föld északi és külön annak déli féltekéjét illetően. Előfordul, hogy az oltás többnyire három vírustörzse közül egy-egy, olykor kettő is azonos az elmúlt szezon vakcinájában találhatóakkal. Mi több, az oltóanyag összetétele akár változatlan is maradhat, ahogy ezt éppen most, az aktuális 2014/2015-ös járvány és felkészülés kapcsán tapasztalhatjuk.

Amit az oltásról tudni kell

December elején értesültünk arról, hogy az Egyesült Államokban, majd Portugáliában, s mostanra már a környező országokban is elindult az influenzajárvány. Jellegzetessége, hogy csecsemők és kisgyermekek körében okoz súlyos tüneteket, halálos kimenetellel. Ez eltér az elmúlt évek tapasztalataitól, azaz, hogy leginkább az idősebbek - 60 év felettiek - és a krónikus betegségben szenvedők a fertőzés áldozatai.

Hazánkban már novemberben elérhetővé vált az oltóanyag, a kiemelten veszélyeztetettek számára térítésmentesen, de bárki megveheti - orvosi vényre - a gyógyszertárakban.

Súlyos heveny légúti tünetegyüttes (Severe Acute Respiratory Syndrome - SARS). Ez a neve annak a kórképnek, amely - túlzás nélkül mondható - hetek, hónapok óta tartja rettegésben az egész világot.

A súlyos heveny légúti tünetegyüttes vírusos tüdőgyulladás, amelyet az úgynevezett koronavírus-fertőzés okoz. A fertőzés atípusos tüdőgyulladás képében zajlik le. Úgy tűnhet, hogy a járvány nagyon hirtelen és váratlanul tört ki, hiszen napok alatt a világ több, egymástól távoli részéről is jelentettek fertőző eseteket. Azonban a jelenlegi adatok szerint az első megbetegedéseket már 2002 novemberében regisztrálták, ugyanis a WHO felé a kínai egészségügyi minisztérium 2003. február 9-éig 305 atípusos tüdőgyulladást jelzett, és az addigi betegek közül öten haltak meg.

A meleg nyár után rosszkedvűen vesszük tudomásul, hogy a lenge ruhatárat az őszi pulóverek, majd a téli sapkák, sálak és kabátok váltják fel. Átöltözik körülöttünk a természet is. Ismét eljött az ősz, a tél...

A nyirkos őszi-téli időjárás kedvez a légúti kórokozók szaporodásának és terjedésének, mi magunk pedig ebben az időszakban fogékonyabbakká válunk a meghűléses megbetegedésekre.

Környezetünkben gyakrabban hangzanak fel a "megfáztam, náthás, influenzás vagyok" mondatok. De valójában milyen tünetei is vannak ezeknek a betegségeknek, hogyan előzhetőek meg, hogyan kezelhetőek?

Olaszországban és Angliában is felmerült szakmai körökben, hogy a koronavírus valamilyen formában már év elején, akár 2019 végén felbukkanhatott a kontinensen, illetve a Brit-szigeteken.

Felvetődött az is, hogy a SARS-CoV-2 különböző variánsai "megfigyelőként" hosszú ideje velünk lehetnek, és csak a megfelelő pillanatra vártak.

A következő stáció: a menyétNem, a cím nem rokoni kapcsolatot enged sejtetni, inkább azt az aggodalmat jelzi, amit az év elején már az Egészségügyi Világszervezet is valós veszélyként értékelt. Az eddig főként a Távol-Keleten ádozatait szedő madárinfluenza vírus változékonysága, valamint az embert is megbetegítő "közönséges" influenza vírushoz való hasonlósága szakértők szerint egyre nagyobb kockázatot jelent.
Laboratóriumi kísérletek tanúsága szerint a madárinfluenza vírusa már képes terjedni és áldozatait szedni emlős szervezetek, mégpedig a menyétek között is.

A hírek szerint Csehországban elfogytak a patikákból a madárinfluenza-ellenes készítmények. Ezek vásárlói – sajnos – nem sokat fognak érni vele, ha valóban kitör az a bizonyos világméretű járvány. Már az interneten is cégek tucatjai hirdetik madárinfluenza elleni gyógyszereiket. Felmerülhet Önben is a kérdés, hogy melyik lehet hatékony.

Első megközelítésben talán nem túl szívderítő, de nagyjából egyik sem. Érdemes körüljárnunk, hogy miért.

Mint ahogy arról már egy régebbi cikkünkben írtunk, az influenzavírus az orthomyxovírusok közé tartozik. Örökítőanyaga RNS (ribonukleinsav), belső antigénje stabil, külső antigénjei a fő problémát okozó 'H' (hemagglutinin) és 'N' (neuraminidáz). A manapság beszédtémát adó, főként szárnyasokat megtámadó H5N1 vírus tehát az 5-ös típusú H-antigént és az 1-es típusú N-antigént hordozza. Az N1 a közönséges influenza-A vírusában is megtalálható, az 5-ös hemagglutinint (H5) az előbbiből még nem izolálták.

Hogy nem is ugyanaz a betegség? Két különböző kórképpel állunk szemben? Pedig a tünetek - orrfolyás, köhögés, tüsszögés, torokfájás, láz, izom- és ízületi fájdalmak - mindkét esetben ugyanazok. Mi is a különbség a kettő között?

A nátha - orvosi nevén rhinitis acuta - az orrnyálkahártya heveny gyulladása. Fő tünete a híg, vizes jellegű orrfolyás. Ugyanakkor a megfázás vagy meghűlés egyik tünete maga a nátha. Ezenkívül számos egyéb, nem jellegzetes panasz is felléphet a betegnél. A tünetek azért igen változatosak, mert több mint kétszázféle vírus képes megfázást okozni.

Ausztrál kutatók tisztán szintetikus, univerzális influenza vakcinát tesztelnek egereken. Az eredmények ígéretesek, de míg a hagyományos, szezonális influenza elleni hatékonysága meggyőzőnek tűnik, a madárinfluenza esetén egyelőre nem beszélhetünk átütő sikerről.
Az orthomyxovírusok változékonysága miatt egy univerzális oltóanyag kifejlesztése komoly fejtörést okoz, de ha megvalósul, az jelentős gazdasági előnyei mellett (a hagyományos vakcina időről-időre történő előállítása rendkívül hosszadalmas és költséges) népegészségügyi, járványtani szempontból is döntő jelentőségű lenne. Először fordulhatna elő, hogy a vírus-vakcina rabló-pandúr játékban az oltóanyag "előzne be", a későbbiekben az influenza akár világméretű visszaszorítását is eredményezve ezzel.
Kapcsolódó írás: Az orthomyxovírusok

Metsző szél, hóesés, latyak, köd és pára. Odakint minden nyirkos és hideg. Ez a hűléses megbetegedések melegágya, a megfázásé és az influenzáé. Együtt emlegetjük őket, mégis két különböző vírusfertőzésről van szó. Ezt azért is érdemes tudni, mert az utóbbi komoly betegség, ami súlyos szövődményekkel járhat.

Vírusoknak azokat a szervezeteket nevezzük, amelyek főleg nukleinsavakból és az azt védő fehérjeburokból épülnek fel. Méretük 100-2000 angström közé esik (1 angström 0.0000000001 méter). Csak elektronmikroszkóppal tehetők láthatóvá, kizárólag élő sejteken belül képesek szaporodni, és azt is csak meghatározott gazdaszervezeten belül.

2006. január 1-től megváltozott a hazai oltási naptár. A változásokat az alábbi táblázat foglalja össze.

Miért leszünk influenzásak minden évben?

Szerveztünk védekezőrendszere, az immunrendszer, minden olyan kórokozóról képes megőrizni "emlékezetében egy képet", mellyel valaha már kapcsolatba került. Ennek az a következménye, hogyha a kórokozó ismét bekerül a szervezetünkbe, akkor az már gyorsan és hatékonyan tud védekezni ellene. Ezen az elven hatnak a például a védőoltások is, melyekben élő gyengített vagy elpusztított kórokozókat juttatnak a szervezetbe. A képződött ellenanyag gyorsan elpusztítja majd a testünkbe jutott valódi, veszélyes baktériumot vagy vírust.

Feliratkozás influenza csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×