Segítő ételek
Asztmás vagyok, sportolhatok-e így? Erre a kérdésre néhány évtizeddel ezelőtt még szigorú nemmel válaszoltak az orvosok. Azóta e vélemény megváltozott, melyet az a tény is bizonyít, hogy az olimpiai játékokon szereplő élsportolók közel 10 százaléka szenved ebben a betegségben.
AZ OMEGA-3 ÉS OMEGA-6 ZSÍRSAVAK JELENTŐSÉGE A TÁPLÁLKOZÁSBAN
Nemcsak hazánkban, de Európában is a leggyakrabban előforduló betegségek közé sorolhatóak a szív- és érrendszeri betegségek, amelyek a halálozások több mint 50%-ért felelősek. A második helyen a daganatos betegségek állnak, mintegy 25%-os arányban.
A szív- és érrendszeri betegségek vonatkozásában a tudomány azonosította azokat a fő rizikófaktorokat, a dohányzást, magasvérnyomást, magas koleszterinszintet, elhízást és cukorbetegséget, melyek a betegségek kialakulásáért felelősek. Ezek csökkentésére világszerte jelentős intervenció indult el, melynek hatására az Egyesült Államokban mintegy 35%-al csökkent az infarktus okozta halálozás, 10%-al a lakosság koleszterin szintje, és drasztikusan csökkent a dohányzás.
Táplálkozás és immunitás
Ezen a télen gyakran hallottunk riasztó híreket a TV-ben és a rádióban a légúti fertőzések számának emelkedéséről, az influenzás megbetegedésekről, és főleg a katonaság körében fellépő agyhártyagyulladásos esetekről. A különféle fertőzések kialakulása nemcsak a kórokozók számától és virulenciájától, hanem a szervezet ellenállóképességétől is függ.
Már Hippokratész is megfigyelte, hogy a rosszul táplált emberek fogékonyabbak a fertőző betegségekre. A nagy éhínségeket a történelem során mindig nagy járványok követték.
Egy bölcs mondás szerint a hosszú élet titka az, hogy nem szabad abbahagyni a levegővételt. A légvétel – normális esetben – teljesen automatikusan történik. Csak akkor veszünk róla tudomást, ha valami nincs rendben. A téli hónapokban bizony gyakorta megesik, hogy a légutakat megtámadja valamilyen betegség, melyek ellen sokszor nehéz védekezni. A kellemetlen tüneteket mi magunk is csökkenthetjük, természetesen – ha szükséges – nem kihagyva a szakszerű orvosi ellátást.
Mielőtt áttekintenénk, melyek a leggyakoribb felső légúti betegségek, nézzük meg, hogyan is jutnak be a kórokozók a légutakon keresztül. Ez nem is olyan egyszerű, hiszen a légutak nyálkahártyája sűrű folyadékot termel, ami sok kórokozót képes megkötni ezzel megakadályozva a szervezetbe történő bejutásukat. Ezeket a kórokozókat a csillószőrők kifelé irányuló mozgása kilöki a légzőrendszerből, ráadásul a nyálkahártyán vannak olyan ellenanyagok, melyek ennek a területnek a védelmét biztosítják.
Zöld utat a zöld búzának!
Az új élet lehetőségét rejtő magvak tisztelete az ősidőkig vezethető vissza. Történelmi feljegyzések bizonyítják, hogy minden jelentősebb civilizáció (kínaiak, föníciaiak, egyiptomiak) foglalkozott csíráztatással. Bár a magvakban végbemenő anyagcsere-folyamatokat nem ismerték, csodát láttak a víz és a nap melege hatására kifejlődő új növényben. A csírákat nemcsak táplálónak tartották, hanem gyógyító, egészségmegőrző szerepet is tulajdonítottak azoknak.
Készüljünk a télre
Az évszakok váltakozása manapság nem fokozatosan, hanem hirtelen következik be. A gyönyörű őszi, tiszta időt borús, fagyos, téli nap válthatja fel, minden átmenet nélkül. Mit tehetünk annak érdekében, hogy ne döntsön le lábunkról a zord idő?
Az influenza időszaka általában november környékén kezdődik és egészen márciusig tart. Ki ne ismerné a vírusfertőzéssel járó kellemetlen tünetegyüttest (láz, ízületi fájdalom, fejfájás, levertség, émelygés, torokfájás, orrdugulás stb.), amely – főleg idősebb korban – súlyos szövődményekkel (pl. tüdőgyulladás) társulhat. Bármilyen különös, de nagyon könnyen megelőzhető az influenza és természetesen minden egyéb enyhébb téli fertőzés. Legfontosabb dolog, hogy mire jön az évszakváltás, immunrendszerünk, betegségekkel szembeni ellenálló képességünk erős legyen. Mindebben nagy szerepe van a megfelelő táplálkozásnak, a folyadékbevitelnek, a rendszeres fizikai aktivitásnak, a lelki egyensúlynak, megfelelő mennyiségű és minőségű alvásnak, pihenésnek.
Védő-, betegségmegelőző hatások
A héjas termésű gyümölcsök többsége, mint a dió, a mandula, a mogyoró, a kesudió, a pisztácia stb. Ázsiából, vagy Dél-Amerikából került Európába, s vált kedvelt csemegévé. E héjasokat felhasználják sütemények, kenyerek, sajtok ízesítésére, salátákhoz keverve, de húsételek készítésénél is kiválóan megfelelnek. Natúr, pörkölt mogyorót, mandulát is szívesen szemezgetünk, a dióról pedig a nagymamám készítette mézes dió, s a karácsonyvárás jut az eszembe.
A héjas termésű gyümölcsök összetétele eltér a többi lédús gyümölcsökétől.
Van-e jelentősége az étkezés gyakoriságának?
A táplálkozástudományi kutatások több mint húsz éve arra a megállapításra jutottak, hogy az elfogyasztott táplálék mennyiségén és minőségén, energia és tápanyagtartalmán kívül az étkezés gyakorisága is szerepet játszik a szervezet anyagcseréjében és jelentősége lehet az elhízás megelőzésében.
Nehéz megtalálni a középutat
Veszélyes lehet a túlzottan tiszta levegő
A kolozsvári III. számú gyerekkórházban kiváló eredményeket felmutató asztmacentrum működik. Alkalmazott terápiás módszereik közé tartozik a túlzottan tiszta levegő, a sóbánya elkerülése is. Ehelyett nem nagyon magas hegyi nyaralásokat ajánlanak és szerveznek a beteg gyerekek számára.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.