Hitek és tények a fokhagymáról
immunerősítő étrend
Nemcsak hazánkban, de Európában is a leggyakrabban előforduló betegségek közé sorolhatóak a szív- és érrendszeri betegségek, amelyek a halálozások több mint 50%-ért felelősek. A második helyen a daganatos betegségek állnak, mintegy 25%-os arányban.
A szív- és érrendszeri betegségek vonatkozásában a tudomány azonosította azokat a fő rizikófaktorokat, a dohányzást, magasvérnyomást, magas koleszterinszintet, elhízást és cukorbetegséget, melyek a betegségek kialakulásáért felelősek. Ezek csökkentésére világszerte jelentős intervenció indult el, melynek hatására az Egyesült Államokban mintegy 35%-al csökkent az infarktus okozta halálozás, 10%-al a lakosság koleszterin szintje, és drasztikusan csökkent a dohányzás.
Táplálkozás és immunitás
Ezen a télen gyakran hallottunk riasztó híreket a TV-ben és a rádióban a légúti fertőzések számának emelkedéséről, az influenzás megbetegedésekről, és főleg a katonaság körében fellépő agyhártyagyulladásos esetekről. A különféle fertőzések kialakulása nemcsak a kórokozók számától és virulenciájától, hanem a szervezet ellenállóképességétől is függ.
Már Hippokratész is megfigyelte, hogy a rosszul táplált emberek fogékonyabbak a fertőző betegségekre. A nagy éhínségeket a történelem során mindig nagy járványok követték.
DEFINÍCIÓ
Vírus által okozott, fertőző betegség, 14-21 napos lappangási idővel. A hólyagos bőrkiütések vírusokat tartalmaznak, ezek közvetlen érintkezés, a levegő, vagy cseppfertőzés útján terjednek rá más személyre.
TÜNETEK
Zöld utat a zöld búzának!
Az új élet lehetőségét rejtő magvak tisztelete az ősidőkig vezethető vissza. Történelmi feljegyzések bizonyítják, hogy minden jelentősebb civilizáció (kínaiak, föníciaiak, egyiptomiak) foglalkozott csíráztatással. Bár a magvakban végbemenő anyagcsere-folyamatokat nem ismerték, csodát láttak a víz és a nap melege hatására kifejlődő új növényben. A csírákat nemcsak táplálónak tartották, hanem gyógyító, egészségmegőrző szerepet is tulajdonítottak azoknak.
Sok család asztalánál ünnepi alkalmakkor a mai napig elmaradhatatlan a diós és a mákos kalács.
Régen a diót ilyenkor mézben főzve, de csak úgy magában is, bőséggel fogyasztották. A dió ugyanis sok népnél mitologikusan jeles növény. "Külön tiszteletnek örvend a fája, lombja, gyümölcse, a tisztaságnak és maradandóságnak a jelképe." (Kövi Pál: Erdélyi lakoma)
Ajánlják az orvosok, amikor a menetrendszerűen érkező, őszi-téli náthás, influenzás időszakban szipogva, rekedten, könnyező szemekkel, a köhögéstől fuldokolva próbálunk beszámolni nekik panaszainkról. Vagyis arról, hogy "mint derült égből a villámcsapás", jött, látott, győzött, azaz kiterített bennünket az ilyentájt szokásos kór. Hogy is fogalmazhatnánk meg egyértelműen, ám mégis szalonképesen, hogy úgy érezzük magunkat ilyenkor, mint akin átment az úthenger.
Készüljünk a télre
Az évszakok váltakozása manapság nem fokozatosan, hanem hirtelen következik be. A gyönyörű őszi, tiszta időt borús, fagyos, téli nap válthatja fel, minden átmenet nélkül. Mit tehetünk annak érdekében, hogy ne döntsön le lábunkról a zord idő?
Az influenza időszaka általában november környékén kezdődik és egészen márciusig tart. Ki ne ismerné a vírusfertőzéssel járó kellemetlen tünetegyüttest (láz, ízületi fájdalom, fejfájás, levertség, émelygés, torokfájás, orrdugulás stb.), amely – főleg idősebb korban – súlyos szövődményekkel (pl. tüdőgyulladás) társulhat. Bármilyen különös, de nagyon könnyen megelőzhető az influenza és természetesen minden egyéb enyhébb téli fertőzés. Legfontosabb dolog, hogy mire jön az évszakváltás, immunrendszerünk, betegségekkel szembeni ellenálló képességünk erős legyen. Mindebben nagy szerepe van a megfelelő táplálkozásnak, a folyadékbevitelnek, a rendszeres fizikai aktivitásnak, a lelki egyensúlynak, megfelelő mennyiségű és minőségű alvásnak, pihenésnek.
Ötletek a konyhából lázra, meghűlésre
A megfelelő gyógyszeres kezelés mellett a helyesen összeállított étrend is gyorsíthatja a gyógyulást.
Mit tegyünk és főleg mit együnk, hogy jobban legyünk?
Láz esetén sok folyadékot és ásványi anyagot veszítünk, amit pótolni kell:
• mézzel és citrommal ízesített teával (csipkebogyó, kamilla, hársfa, kakukkfű)
Elsősorban a kezünkön. Unos-untalan felhívjuk ugyan erre a figyelmet, de mégsem lehet elégszer hangsúlyozni: a gondos kézmosás – és nem egy néhány másodperces lötykölés – döntő jelentőségű a védekezésben.
Nem kell hozzá hiper-szuper antibakteriális, sebészi stb. folyékony szappan, a hétköznapi tökéletesen megfelel. Habozzon fel a csuklón túl, kézháton, ujjak között, ápolt, rövidre vágott körmök mellett vagy puha sörtéjű körömkefe használattal, alaposan leöblítve, gondosan megszárítva.
Diétás praktikák lázas gyerekek ápolásához
A tél sajnos nem csak a havas sportok, a fenyőillatú ünnepek és a vidám farsangi mulatságok ideje. Ebben az időszakban a leggyakoribbak az influenzás megbetegedések is. A láz, a köhögés, az eldugult orr és a számos egyéb kísérő tünet napokra tönkreteheti gyermekeink jó hangulatát, közérzetét. A megfelelő gyógyszeres kezelés mellett a gondosan összeállított étrend is segítheti a gyógyulást, lerövidítheti a betegség idejét.
A torokmandulákon kívül, amelyeknek sorozatos, évente öt-hat vagy még több alkalommal bekövetkező ún. tüszős gyulladása esetén a fül-orr-gégész szakorvos azok eltávolítását javasolhatja, számos mandula (tonsilla – ejtsd „tonzilla”) található még az emberi szervezetben.
Az anatómiában szintén mandulának elnevezett központi idegrendszeri képlettel (tonsilla cerebelli) most nem foglalkozva, érdemes megismerni, hogy az immunrendszer ezen előretolt hídfőállásai hol is találhatóak.
A nyári D-vitamin-készleteink hat hét alatt kiürülnek a szervezetünkből
A magyar lakosság mintegy kétharmada küzdhet D-vitamin-hiánnyal. Fontos tudni, hogy ennek az alapvető vitaminnak a pótlása hogyan járul hozzá egészségünk megőrzéséhez, és a nyári hónapok valóban feltöltik-e D-vitamin-raktárainkat.
