A candidiasis, csakúgy, mint a nyugati országokban, hazánkban is egyre gyakoribb betegségnek számít. A fertőzés fő okai között szerepelhet a helytelen táplálkozás, a túlzott antibiotikum alkalmazás, a szervezet immunrendszerének meggyengülése.
ásványvíz
A betegségre jellemző a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkező égő gyomortáji fájdalom.
Főleg tavaszi és őszi időszakokban lobban fel, amit egy-egy nyugalmi periódus követ. A fekélybetegség oka nem egyértelműen tisztázott.
Cukorbetegség - "Mindennapi" történet
"Mindig gyorsan megizzadtam. Nem aggódtam emiatt, még akkor sem gondoltam semmi bajra, mikor - úgy három éve - azt vettem észre, hogy sokkal hamarabb kimelegszem, mint korábban. Mivel sokat izzadtam, sokszor szomjas is voltam, ez is teljesen logikusnak tűnt. Rengeteget ittam, gyakrabban kellett vécére mennem - de még ez sem aggasztott. Csak, mikor már állandóan gyengének éreztem magam, akkor kerestem fel háziorvosomat azt remélve, hogy néhány vitaminnal újra rendbe hoz. Vérvizsgálatot végzett, ami kimutatta: igen magas a vércukorszintem" - emlékszik vissza betegsége kialakulására egy 48 éves cukorbeteg asszony.
Közismert tény, hogy az általános környezetszennyezés miatt a felszíni vizek – melyekből az ivóvizünket nyerjük – egyre szennyezettebbek, illetve a kinyert ivóvíz egyre nehezebben tehető alkalmassá emberi fogyasztásra.
Ezért a palackozott ásványvizek fogyasztása évről évre nagymértékben növekszik. Egyre több palackozott víz jelenik meg a kereskedelemben, amelyekből – az alapvető ismeretek hiányában – nehéz kiválasztani a nekünk legmegfelelőbb terméket.
A dehidratált állapot fejfájáshoz, szédüléshez, levertséghez és sok más kellemetlen tünethez vezethet. Lehetséges azonban, hogy a szellemi folyamatokra is hatással van.
A tudományos vizsgálódások mindeddig arra fókuszáltak, miként is befolyásolja a test hidratáltsági foka a fiatalok teljesítményét. Leginkább pedig az izzadás és folyadékpótlás hatását mérték a sporteredményekre.
Ismert-e Ön előtt, hogy "fejlett" világunkban 2400 millió ember nem számíthat kielégítő orvosi ellátásra és ebből 1100 millió ember még tiszta ivóvízhez sem tud hozzájutni?
Készüljünk a télre
Az évszakok váltakozása manapság nem fokozatosan, hanem hirtelen következik be. A gyönyörű őszi, tiszta időt borús, fagyos, téli nap válthatja fel, minden átmenet nélkül. Mit tehetünk annak érdekében, hogy ne döntsön le lábunkról a zord idő?
Az influenza időszaka általában november környékén kezdődik és egészen márciusig tart. Ki ne ismerné a vírusfertőzéssel járó kellemetlen tünetegyüttest (láz, ízületi fájdalom, fejfájás, levertség, émelygés, torokfájás, orrdugulás stb.), amely – főleg idősebb korban – súlyos szövődményekkel (pl. tüdőgyulladás) társulhat. Bármilyen különös, de nagyon könnyen megelőzhető az influenza és természetesen minden egyéb enyhébb téli fertőzés. Legfontosabb dolog, hogy mire jön az évszakváltás, immunrendszerünk, betegségekkel szembeni ellenálló képességünk erős legyen. Mindebben nagy szerepe van a megfelelő táplálkozásnak, a folyadékbevitelnek, a rendszeres fizikai aktivitásnak, a lelki egyensúlynak, megfelelő mennyiségű és minőségű alvásnak, pihenésnek.
Csak orvosi javaslatra Magyarország geológiai adottságainak köszönhetően rendkívül gazdag ásványvizekben és gyógyhatású termálvizekben. Jelenleg 128 gyógy- és termálfürdő van nálunk. Vízkincsünket a rómaiak is felismerték, és hasznosították: Aquincum bő vizéről kapta a nevét.
A fürdőkúra és az ivókúra évszázadok óta szerte a világon összefonódott. A gyógyvizek kedvező hatására már Hippokratész is felfigyelt. A gyógyulás érdekében történő fogyasztásukra vonatkozóan a XV-XVI. századtól vannak adatok. A tudósok keresték az összefüggést a víz összetétele és a gyógyító hatás között. A XVIII. század elején Mária Terézia – felismerve az ásványvizek és gyógyvizek értékét – elrendelte a magyarországi vizek vizsgálatát. Mind belföldi, mind külföldi forgalmazását szorgalmazta, és akadályozta a külföldi ásványvizek behozatalát, hiszen hatalmas ásványvízkészlettel rendelkezünk.
Hasmenés: gyakori, híg székletürítés. Bizonyára mindenki átélte már azt a kellemetlen érzést, amikor semmi más nem fontos, csak az, hogy a lehető leghamarabb találjunk egy mellékhelyiséget. Ha ez napjában többször is előfordul, a szervezetünk bizony fontos ásványi anyagokat és rengeteg vizet veszíthet, s ezeket pótolni kell.
...de nem árt az óvatosság
Nemcsak hosszabb külföldi nyaralásunkat ronthatja el egy hirtelen jött fog- vagy fejfájás, derékfájdalom, vagy éppen egy kisebb sérülés, már egy hétvégi kirándulás is rossz emlékű lehet, ha nem készülünk fel néhány, könnyen előforduló bajra.
A hátizsákba mindenképpen tegyünk – az elemózsia és az ital mellé – egy kis csomagot, mely a legszükségesebb gyógyszereket tartalmazza. Ezt akkor se hagyjuk otthon, ha csupán egy napos túrára indulunk a budai hegyekbe.
Szendvics, gyümölcs, ásványvíz Nyári hétvégeken, szabadságok idején sokan útra kerekednek. Erdei túra vagy városnéző kirándulás, gyalog vagy kocsival? Ki-ki eldöntheti, milyen élményekre vágyik igazán. Vadregényes tájak vagy építészeti csodák felfedezése egyaránt izgalmas lehet. De a látvánnyal csak a szemünk lakik jól, így a kényelmes cipőn, napszemüvegen kívül egész napra való elemózsiáról is gondoskodnunk kell.
Levek, nektárok, italok
Az alkoholmentes italok fogyasztása az emberi táplálkozás egyik legfontosabb része. Az emberiség ősidők óta fogyasztja a gyümölcsök kipréselt levét, ám a világ népességének jelentős növekedése illetve az igények kielégítése miatt, az élelmiszeriparnak elő kell állítani biztonságos italokat.
Az alkoholmentes italok "királya" a gyümölcslé, mely az adott gyümölcsből préseléssel, sajtolással nyert, a gyümölcs levére jellemző színű, illatú lé. Gyümölcslének tekintendő a sűrítményből előállított termék is, ha az a gyümölcsből közvetlenül nyert lével azonos érzékszervi és analitikai tulajdonságokkal rendelkezik. A gyümölcslé tehát 100 százalékban az adott gyümölcs leve, amely hozzáadott cukrot, színezéket és tartósítószert nem tartalmazhat!
Napjainkban kevés olyan népszerű táplálkozási önterápia él a mindennapi gyakorlatban, mint a méregtelenítés, a böjt. Sokan - főleg a tavasz közeledtével - úgy döntenek, hogy nem evésbe kezdenek. Azonban az effajta próbálkozás sokszor ájuláshoz, akár életveszélyes állapothoz is vezethet. Eredményessége csak szigorú orvosi felügyelet mellett valósítható meg.
Mit nevezünk böjtnek?
Gyanítom, hogy újévi fogadalmaink listáján előkelő helyet foglalt el az önmagunknak vagy környezetünknek tett ígéret: januártól fogyókúrázom! Aztán telnek a napok, a hetek, és újabbnál újabb kifogást találunk a diéta elodázására. Aztán tavasszal előkerülnek a szekrényből az „összement" szoknyák, nadrágok és beindul a fogyókúra-őrület.
A legtöbben pillanatok alatt, különösebb erőfeszítés nélkül szeretnének megszabadulni a súlyfeleslegüktől. Ez természetesen – általában – a legtrendibb csodamódszer segítségével sem sikerül. Így a többletsúly megmarad, esetleg a helytelen táplálkozási szokásoknak köszönhetően még gyűlik is hozzá néhány kilogramm. Majd jön a következő január, az újabb fogadalom, és kezdődik az egész körforgás elölről. Így sok ember mondhatja el magáról, hogy bár egész életében diétázott, mégis egyre kövérebb lett.
A jó idő beköszöntével a szülők nagy része retteg a gyerekekre leselkedő veszélyektől. A nyarat beárnyékoló események döntő többségét nem a klasszikus értelemben vett balesetek okozzák, hanem a kellő odafigyelés és józan belátás, a megelőzés hiánya.
Az izommunka, azaz a mozgás, szaladgálás, játék fokozott hőtermeléssel és folyadékvesztéssel járnak. A nagy melegben azonban jóval nehezebb a hőleadás, ezért könnyen bekövetkezhetnek a különböző hőártalmak. Ez a hőkimerüléssel kezdődhet, de ha nem vigyázunk, napszúráshoz és – nagyon ritkán – akár hőgutához vezethet, ami életveszélyes is lehet. A gyerekek könnyen belefeledkezhetnek a játékba a tűző napon is, ezért a szülőknek oda kell figyelniük a nap- és hővédelemre, a folyadékpótlásra és az ésszerű határok betartására.
